Menü

Fogd a biztonsági övet, kösd be a gyereket az autóban!

Nem azért, mert én azt mondom, nem azért, mert a rendőrök ezt kérik, nem azért, mert büntetnek érte, hanem azért, mert a gyerek biztonsága így kívánja meg.

„Anyja ölében ült a kisgyerek, amikor ütköztek”, „Kanyarodás közben kiesett a kocsiból egy egyéves kisgyerek Csután, a kórházban meghalt”, „Kiszakította egy traktor az autós gyerekülést, meghalt egy 5 éves kislány” - és még lehetne folytatni a sort, csak nehezemre esik ennyi szörnyűséget leírni, bár sajnos ezek a tényszerű történések. Még mindig sokan nem kötik be a gyereküket az autóban.,

Háromgyerekes anyaként pontosan tisztában vagyok vele, mekkora macera több gyereket is ki-be kötözni a kocsiban, de bármilyen fáradságos is a művelet, mindig gondoljunk arra, hogy az életét menthetjük meg, ha ezt minden egyes utazáskor megtesszük, még akkor is, ha csak a sarki zöldségeshez indulunk is velük, hiszen balesetek a legrövidebb utakon is előfordulhatnak.

Hogyan utazhatnak a babák és a gyerekek a KRESZ szerint?

Az talán nem kérdés, hogy a gyermeknek autózás során gyerekülésben kell ülnie. Minden szülőnek kutya kötelessége tudni, hogy ha a tízévesnél idősebb gyermek elérte a 150 cm-t, a hárompontos biztonsági övvel rögzítve már szállítható az anyósülésen. Hároméves korig csak gyermekbiztonsági rendszerben, azaz gyerekülésben utazhat. A 130-150 cm magasságúaknak megengedett az első ülésen való utazás, de természetesen csak gyermekbiztonsági rendszer használata mellett.

Hol helyezkedjen el a gyerekülés? Az ülésmagasító mikortól használható a gyerekülés helyett? És az mikor hagyható el?

Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet kimondja, hogy:

„a gépkocsiban vagy a mopedautóban 150 cm-nél alacsonyabb gyermek csak a testméretéhez és testsúlyához igazodó kialakítású gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható.”

A rendeletben megfogalmazott gyermekbiztonsági rendszer az autóba beköthető babahordozót, a gyerekülést és az ülésmagasítót jelenti, tehát 150 cm alatti gyermek autóban történő szállításához mindenképp szükség van autóba köthető babahordozóra, gyerekülésre, vagy ülésmagasítóra.

Csecsemők utaztatása babahordozóban történik, az ő esetükben a babahordozót és a gyerekülést az autóban menetiránynak ellentétesen kell elhelyezni.

Utazhat a gyermek az első ülésen és ha igen, mikortól?

A magyarországi jogszabályok szerint a gyermek a vezető ülésen kívül az autó bármely ülésén utazhat, így tehát elől, a vezető ülés melletti anyósülésen is.

Az anyósülésen menetirányban ellentétesen azonban (jellemzően a babahordozó helyezkedik el így) biztonsági okokból kizárólag akkor szállítható a gyermek, ha az ülés előtt nincs légzsák vagy az kikapcsolt állapotú. Bár a gyerekülés az autóban elől és hátul is elhelyezhető a legbiztonságosabb helye a hátsó üléseken van.

A gyerekülés használatának kötelezettségét a gyermek magassága szabja meg. (Egészen addig, míg el nem éri a 18 éves kort, 18 éves kor felett a gyerekülés magasságtól függetlenül elhagyható.) A gyerekülést a hátsó üléseken addig kell használni, amíg a gyermek el nem éri a 135 cm-es magasságot, az elülső ülésekre a határ a 150 cm-es magasság.

Az ülésmagasító használata már némileg idősebb gyermekek számára szükséges, de nem az életkor szabja meg. Akkor kell ülésmagasító, ha a gyerek már 135 cm-nél magasabb, tehát kinőtte a gyerekülést, de az autó biztonsági öve magasító nélkül még nem rögzíti őt megfelelően.

Miért veszélyes vastag télikabátban utazni a gyerekeknek télen?

A szakemberek szerint egyáltalán nem veszélytelen, ha vastag pufikabátban kötjük be a gyereket a gyerekülésbe, ugyanis egy kutatás szerint már akár 50 km/h sebességű ütközésénél is kicsúszhat a gyermek a babaülésből, ha télikabát van rajta, hiszen a pufi öltözet miatt a biztonsági öv nem tudja kellőképp megtartani a kicsit. A gyermekekről épp ezért minden indulás előtt érdemes levenni a kabátot, és úgy állítani a hevedert és a pántokat, hogy az szorosan a testükhöz illeszkedjenek.

A biztonsági öv egy esetleges téli öltözetben nem védi a kicsit, aki emiatt könnyen kicsúszhat a rögzítőből.

Gyertyák, torták és kívánságok – Így alakultak ki a ma ismert születésnapi szokások

A torta és a rajta égő gyertyák ma már az ünneplés elmaradhatatlan kellékei. A hagyomány hosszú évszázadok alatt formálódott, és számos szokás vezetett el a mai ünneplési formához.

Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése

Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.

A vitaminok árnyoldala

Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások

November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?