Menü

Fogd a biztonsági övet, kösd be a gyereket az autóban!

Nem azért, mert én azt mondom, nem azért, mert a rendőrök ezt kérik, nem azért, mert büntetnek érte, hanem azért, mert a gyerek biztonsága így kívánja meg.

„Anyja ölében ült a kisgyerek, amikor ütköztek”, „Kanyarodás közben kiesett a kocsiból egy egyéves kisgyerek Csután, a kórházban meghalt”, „Kiszakította egy traktor az autós gyerekülést, meghalt egy 5 éves kislány” - és még lehetne folytatni a sort, csak nehezemre esik ennyi szörnyűséget leírni, bár sajnos ezek a tényszerű történések. Még mindig sokan nem kötik be a gyereküket az autóban.,

Háromgyerekes anyaként pontosan tisztában vagyok vele, mekkora macera több gyereket is ki-be kötözni a kocsiban, de bármilyen fáradságos is a művelet, mindig gondoljunk arra, hogy az életét menthetjük meg, ha ezt minden egyes utazáskor megtesszük, még akkor is, ha csak a sarki zöldségeshez indulunk is velük, hiszen balesetek a legrövidebb utakon is előfordulhatnak.

Hogyan utazhatnak a babák és a gyerekek a KRESZ szerint?

Az talán nem kérdés, hogy a gyermeknek autózás során gyerekülésben kell ülnie. Minden szülőnek kutya kötelessége tudni, hogy ha a tízévesnél idősebb gyermek elérte a 150 cm-t, a hárompontos biztonsági övvel rögzítve már szállítható az anyósülésen. Hároméves korig csak gyermekbiztonsági rendszerben, azaz gyerekülésben utazhat. A 130-150 cm magasságúaknak megengedett az első ülésen való utazás, de természetesen csak gyermekbiztonsági rendszer használata mellett.

Hol helyezkedjen el a gyerekülés? Az ülésmagasító mikortól használható a gyerekülés helyett? És az mikor hagyható el?

Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet kimondja, hogy:

„a gépkocsiban vagy a mopedautóban 150 cm-nél alacsonyabb gyermek csak a testméretéhez és testsúlyához igazodó kialakítású gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható.”

A rendeletben megfogalmazott gyermekbiztonsági rendszer az autóba beköthető babahordozót, a gyerekülést és az ülésmagasítót jelenti, tehát 150 cm alatti gyermek autóban történő szállításához mindenképp szükség van autóba köthető babahordozóra, gyerekülésre, vagy ülésmagasítóra.

Csecsemők utaztatása babahordozóban történik, az ő esetükben a babahordozót és a gyerekülést az autóban menetiránynak ellentétesen kell elhelyezni.

Utazhat a gyermek az első ülésen és ha igen, mikortól?

A magyarországi jogszabályok szerint a gyermek a vezető ülésen kívül az autó bármely ülésén utazhat, így tehát elől, a vezető ülés melletti anyósülésen is.

Az anyósülésen menetirányban ellentétesen azonban (jellemzően a babahordozó helyezkedik el így) biztonsági okokból kizárólag akkor szállítható a gyermek, ha az ülés előtt nincs légzsák vagy az kikapcsolt állapotú. Bár a gyerekülés az autóban elől és hátul is elhelyezhető a legbiztonságosabb helye a hátsó üléseken van.

A gyerekülés használatának kötelezettségét a gyermek magassága szabja meg. (Egészen addig, míg el nem éri a 18 éves kort, 18 éves kor felett a gyerekülés magasságtól függetlenül elhagyható.) A gyerekülést a hátsó üléseken addig kell használni, amíg a gyermek el nem éri a 135 cm-es magasságot, az elülső ülésekre a határ a 150 cm-es magasság.

Az ülésmagasító használata már némileg idősebb gyermekek számára szükséges, de nem az életkor szabja meg. Akkor kell ülésmagasító, ha a gyerek már 135 cm-nél magasabb, tehát kinőtte a gyerekülést, de az autó biztonsági öve magasító nélkül még nem rögzíti őt megfelelően.

Miért veszélyes vastag télikabátban utazni a gyerekeknek télen?

A szakemberek szerint egyáltalán nem veszélytelen, ha vastag pufikabátban kötjük be a gyereket a gyerekülésbe, ugyanis egy kutatás szerint már akár 50 km/h sebességű ütközésénél is kicsúszhat a gyermek a babaülésből, ha télikabát van rajta, hiszen a pufi öltözet miatt a biztonsági öv nem tudja kellőképp megtartani a kicsit. A gyermekekről épp ezért minden indulás előtt érdemes levenni a kabátot, és úgy állítani a hevedert és a pántokat, hogy az szorosan a testükhöz illeszkedjenek.

A biztonsági öv egy esetleges téli öltözetben nem védi a kicsit, aki emiatt könnyen kicsúszhat a rögzítőből.

Minden, amit a másnaposságról tudni kell

Aki fogyasztott már alkoholt, általában életében legalább egyszer megtapasztalta már a másnaposságot. De hogy pontosan mi is okozza a kellemetlen tüneteket, és miként lehet ezt megelőzni, vagy legalábbis mérsékelni, azt sokan nem tudják. Ennek járunk most utána!

A kék fény hatása az alvásra

Sokszor tapasztalhatjuk azt, hogy látszólag indok nélkül nehézséget okozhat számunkra az alvás, azonban ennek hátterében sokszor, az életünkbe már szervesen beépült telefont – és számítógéphasználat állhat. A tettes a kék fény, amely megbolygatja a szervezetünk bioritmusát.

Szerotonin – te mit tudsz róla?

Biztosan sokan hallottak már a szerotoninról, hiszen boldogságunk egyik forrása, de kevesen tudják mi is ez valójában.

A szaglásvesztés kialakulásának tényezői

A szaglásvesztés, más néven anozmia, rendkívül fontos és összetett állapot, amelynek számos lehetséges oka van. A koronavírus-járvány során a szaglás elvesztése kiemelt figyelmet kapott, de más okok is hozzájárulhatnak ehhez a problémához. Az alábbiakban összefoglalom a szaglásvesztés leggyakoribb okait és jellemzőit.

Vigyázzunk az utakon!

Magyarországon évente 15.000 vadkár történik. Ebből a szempontból az ősz a legveszélyesebb időszak, mert ilyenkorra tehető a vadak párzási időszaka, ilyenkor gyakoribbak a balesetek. Nagy kárunk származhat egy ilyen váratlan találkozásból, ezért különösen óvatosan kell vezetni az érintett útszakaszokon.