Agatha Christie - Az Alibi

Az angol címmel megjelent Ordeal By Innocence Agatha Christie azonos című regényének legújabb minisorozatos feldolgozása. Az alkotás magyarul Az Alibi címet kapta, és alapvető témája az ártatlanság pszichológiája, valamint az ehhez való emberi viszony. Mindezt pedig már egy sokszor látott gazdag brit családon keresztül mutatja be a sorozat, jó néhány helyen modernizálva a történetet.

Miről szól?

Az Argyll család mindentől távol, egy hatalmas házban él öt adoptált gyerekkel, az anya, Rachel irányítása alatt. Látszólag minden adott a “nagy boldog család” feelinghez, valami mégis félresiklik. A családanyát 1954 karácsonyán meggyilkolják, a gyilkossággal pedig az egyik fiút (a család fekete bárányát) gyanúsítják. A “zűrös gyerek” Jack hiába hangoztatja ártatlanságát, senki sem hisz neki, de mivel még a tárgyalás előtt meghal a börtönben (zavaros körülmények között), a bűnössége hivatalosan sosem kerül megállapításra. Az életben maradtak ezután megpróbálják feldolgozni a történeteket.

Másfél év elteltével a gyerekek és a házvezetőnő épp az idős apa, Leo, új esküvőjére készülnek, amikor betoppan egy hívatlan vendég, Dr. Calgary – a tanú – aki a gyilkosság estéjére alibit tud biztosítani a fiúnak. A családfő ugyan nem hisz neki, de azért Dr. Calgary-nek mégis sikerül elhinteni a kételyt a családtagok között. Igazat mond-e a hirtelen felbukkant idegen, miután annyi sarlatán zaklatta már a családot? Ha Jack-nek biztos alibije volt, akkor ki a valódi gyilkos? Hogyan tudott ennyi ideig együtt élni a bűnével? És hogyan tud a család megbirkózni a gondolattal, hogy talán még mindig közöttük él az elkövető?

Valóban ártatlan?

A sorozat az ártatlanság/bűnösség pszichológiáját veszi górcső alá. A családtagok visszaemlékezéseiből lassan kibontakozik a dráma. Kiderül, hogy szinte mindenkinek lett volna indítéka megszabadulni a rideg, zsarnoki „anyától”, nem nagy meglepetésre mindenkinek van valamilyen negatív érzése a másikkal szemben. A bizonytalanság, a gyanakvás, és az egymás elleni távolságtartás befészkeli magát a szereplők tudatába. A csendes felszín alatt megbúvó konfliktusok, féltékenység, gyűlölet, szeretetéhség, kapzsiság, eltitkolt szerelmek napvilágra kerülnek.

A sztori játszik az olyan gondolatokkal, hogy hogyan viszonyulunk az ártatlanságát hangoztató bűnöshöz. Akarjuk-e egyáltalán valamiféle örökké vett igazság kiderülését, valamint, hogy mitől lesz valaki bűnös az életben. Majd mihez kezdünk önmagunk igazságával? A karakterek közül senki sem egyértelműen jó vagy rossz, mindenkinek van ilyen és olyan oldala is, ami sokat árnyal az összképen. Persze vannak rossz, és kegyetlen karakterek, mint a tolószékes Philip, viszont a mögöttes motivációk, indítékok mindenhol érthetőek.

A szereplőgárdából Anthony Boyle, Christian Cooke, és Anna Chancellor lehet ismerős hasonló sorozatokból. Azonban annyira nem ismert nevek, különösen Magyarországon, viszont Az Alibiben történő alakításuk teljesen hiteles. Érdekesség, hogy a sarkkutatót alakító Luke Treadway karaktere Dr. Calgary sokat változik, számomra furcsa volt, hogy a sápadt, hófehér karakterből a végére inkább egy pánikbeteg, labilis karaktert kaptunk, viszont a sápadtság teljesen elveszett, úgymond a karakter néhány nap alatt elég gyors külső változásokon ment keresztül.

Nyomasztó atmoszféra

A minisorozat atmoszférája borzongatóan jó. Remekül visszahozza az 50-es évek hangulatát, és a feszültség is szinte tapintható minden jelenetben. A korábbi filmek/sorozatok inkább a krimi jelleget domborították ki a regényekből, addig ez az újabb vonulat már a drámát, a szereplők belső motivációit, jellemét helyezi előtérbe. A baljóslatú hangulatot, lassított és közeli felvételekkel, valamint a szereplők elszigetelt bemutatásával teremtik meg. Egyes jeleneteket pedig újra és újra lejátszanak, csak éppen mindig valaki más szemszögéből látjuk az eseményeket. Nézőként átéljük ugyanazon történéseket többször is, csak mindig más-más karakterek szemszögéből A környezet és a fényképezés lenyűgözően szép. A forgatási helyszínt egy 18. században épült skót kastély biztosította, amely remek hátteret a képi világhoz.

A sorozat a végére a gyilkosságokat (mert több is történik) nem egy konkrét szereplőn keresztül fedi fel, hanem amolyan közös munka lesz belőle. Mondhatni, hogy mindenkinek szerepe van abban, hogy a történet úgy végződött, ahogy azt az alkotás bemutatja. A lezárását nem részletezném, de zseniális, és ötletes az ahogyan lezárul a történet. Habár annyit hozzátennék, hogy elég sokkoló lehet.

Összességében az Agatha Christie - Az alibi című alkotás egy borzasztóan korhű és jól összerakott sorozat (már megint) egy gazdag brit család intrikus világáról. A mögöttes mondanivaló pedig egyértelműen a bűnösség kérdése, hogyan viszonyulunk ahhoz, aki hibázik. A hibák tömkelege vezet bűncselekményekhez is? Adódik a kérdés, hogy miért jó kideríteni az igazságot, vagy, hogy éppen mindenki csak távolról tűnik segítőkésznek. Remek gondolatokat vet fel a sztori, a képi világ és az alakítások is hitelesek, a lezárás pedig különösen jó, csak ajánlani tudom.