A féltékenység okai és jelei
- Dátum: 2024.03.25., 21:03
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- akadály, energia, értékelés, érzékenység, fàjdalom, féltékenység, mechanizmus, szeretet, tapasztalat vonzódás
A féltékenység egyike a normális és alapvető érzelmeinknek, mégsem szeretjük beismerni, sőt, tagadjuk is. Pedig mindenki érzett már féltékenységet, akár a testvérével vagy szüleivel szemben, mégis a párkapcsolatokat képes a legnagyobb mértékben megmérgezni ez az érzelem. Miből fakadhat a féltékenység, melyek a kiváltó okok és hogyan tudunk megbirkózni vele?

A féltékenység akár egészségesnek is nevezhető, mindaddig, amíg az érzelmek túlzóvá, irracionálissá nem válnak. Alapvetően akkor jelentkezik, amikor fenyegetve érezzük a kapcsolatunkat (legyen szó testvéri, szülői, szerelmi vagy baráti viszonyról), és azt érezzük, hogy valaki más megpróbálja elcsábítani tőlünk a szeretett személyt. A feltételezett veszteség miatt félelmet, dühöt, megvetést is érezhetünk, de akár szorongást vagy depressziót is előidézhet.
A féltékenység tehát nemcsak saját magunkat, de az emberi kapcsolatainkat is megmérgezheti.
Melyek a féltékenység jelei?
Számon kérjük partnerünket, hogy hol járt, mit csinált és kikkel találkozott? Miért késett?
Belenézünk a mobiljába, a híváslistájába, elolvassuk az üzeneteit.
Megkérdőjelezzük a szavahihetőségét.
Megtiltjuk, hogy másokkal, barátaival vagy a kollégáival találkozzon.

Folyamatosan üzenetekkel bombázzuk és ok nélkül felhívjuk, amikor nincs velünk.
Extrém esetben előfordulhat, hogy követjük, ha elmegy valahova.
Melyek a féltékenység okai?
Az eredőjét minden esetben saját magunkban kell keressük. Az egyik közismert nézet szerint a féltékenység az evolúciós folyamatok eredményének is tekinthető. Az emberek a fajfenntartás érdekében szaporodnak, és míg egy nő eredendően tudja, hogy ő a gyermek anyja, hiszen kilenc hónapon át a szíve alatt hordta a babát, addig egy férfi esetében nem alakul ki ilyen szoros kötelék a gyermeke felé. Ebből következtetnek arra, hogy a férfiak féltékenysége szexuális, a nőké pedig érzelmi eredetű
Rossz tapasztalatok, rossz szülői minta
Ha valakit elárultak vagy elhagytak, sosem fog tudni könnyen megbízni másokban. A rossz élmények származhatnak gyerekkorból (például láthattuk, hogy a szüleink megcsalták egymást, szakítottak, stb.), vagy mi magunk is átélhettük, milyen megcsalva lenni. Ezek után megrendül bennünk a bizalom mások iránt, nehezebben fogunk nyitni és természetes lesz, hogy a féltékenység egyre többször felüti a fejét a kapcsolatban, hiszen a korábbi tapasztalatok alapján mindig ettől fogunk félni.
Félelem a magánytól, attól hogy elhagynak
Az attól való félelem, hogy elhagynak minket, szintén visszavezethető korábbi, főként gyerekként átélt élményekre. Akit kiskorában elhagytak a szülei, az felnőttként ragaszkodni fog baráti vagy szerelmi kapcsolataihoz, és ezek elvesztésétől való félelmében válik féltékennyé, szorongóvá. Ha partnerünk késve ér haza, nem veszi fel a telefont, netán valami miatt eltűnik, ezek előhívhatják a régi, rossz emlékeket. Aki hozzászokott az egyedülléthez, az önállósághoz, nem igényli olyan szinten a társaságot, az kevéssé lesz féltékeny, mint az, akinek szüksége van az állandó érzelmi és fizikai támaszra.

A túl mély kapcsolat vége túl nagy sebeket okozhat
Sokan azért félnek kitárni a szívüket és a lelküket, mert tartanak attól, hogy megsebzik őket. Ennek hátterében szintén korábbi, rossz tapasztalatok állhatnak. Ha valaki nagyon szorosan kötődik a partneréhez, nemcsak anyagilag, hanem érzelmileg is rá van utalva a másikra, akkor hajlamossá válhat a féltékenységre. Félni fog attól, hogy elveszíti partnerét és ez váltja ki a féltékenységet. Egyesek ezért egyfajta védekező mechanizmusként csak felületes kapcsolatokat tartanak fenn, ugyanis így az árulás, a megcsalás, az elhagyás sem fáj annyira, és emiatt a féltékenység sem jellemző.
Bizonytalanság
Azok, akik bizonytalanok saját magukban, a partnerük szerelmében vagy szeretetében, azok könnyebben válhatnak féltékennyé.
Félni fognak attól, hogy szerelmük talál egy náluk szebbet, vonzóbbat, értékesebbet és hogy ezt megakadályozzák, megpróbálják az illetőt kisajátítani. Igyekeznek korlátozni partnerüket, nem engedik el a barátokkal, ismeretlen helyekre vagy éppenséggel egyedül. Szeretnék kontroll alatt tartani, folyamatosan tudni akarják, kivel beszél, hova megy és mikor ér haza.
Szerző: Udvari Fanni
Nehéz emberek vagy egyszerűen csak önazonosak? – Amikor az őszinteség másokból ellenállást vált ki
Vannak emberek, akik nem szeretnek köntörfalazni. Kimondják, amit gondolnak, vállalják a véleményüket, és nem próbálnak mindenáron megfelelni mások elvárásainak. Nem feltétlenül akarnak vitát gerjeszteni, egyszerűen csak önmagukat adják. Mégis gyakran kapják meg a környezetüktől, hogy nehéz természetűek, túl szókimondóak vagy éppen kezelhetetlenek. De vajon valóban velük van a probléma, vagy inkább azzal, ahogyan a környezetük reagál az egyenességükre?
Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van
Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?
Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz
Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.
Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?
A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.