Menü

Vágyódás az elérhetetlenre

  • Dátum: 2024.03.20., 05:38
  • Szabó Máté
  • képek:pexels.com

Egyszer mindannyiunk életében előfordul, hogy olyasvalaki, vagy olyasvalami iránt érzünk vonzalmat, aki és ami biztosan felforgatná az életünket. A főnökünk, a legjobb barátunk ismerőse, exe, vagy valamilyen materiális tárgyi dolog is lehet. Mindannyian ebbe a bizonyos „tiltott gyümölcs” kategóriába tartoznak: az ábrándozás csábító lehet, a következmények azonban már kevésbé. De mihez kezdhetünk ezekkel az érzésekkel? Hogyan lehet ezen érzelmeket újból és újból megélni, valamint kezelni?

Fontos felismerni, hogy maga a vonzalom nem valamiféle tudatosan szabályozható dolog. Ezért nem is érdemes ostorozni magunkat, amiért éppen arra irányul, akire nem lenne szabad. A lényeg a döntésben rejlik, hogy mihez is kezdünk ezekkel az érzésekkel, mennyire erősen vágyunk valakire, vagy valamire. Ezeket a témákat sokszor egyfajta tabuként éljük meg. Erre gondolni sokszor olyan, mint különféle kalóriadús édességekről ábrándozni, vagyis tudjuk, hogy nem kellene, de egyszerűen képtelenek vagyunk abbahagyni. Ennek az érzésnek a hátterében pedig számos tényező állhat.

Félelem az elköteleződéstől

Az elérhetetlen emberek iránti vonzalom hátterében állhat az elköteleződéstől, és kapcsolódástól való félelem. Ha (még) nem állunk készen egy párkapcsolat kialakítására, az ilyen típusú vonzalmak során biztonságos(nak) tűnő keretek között élhetünk meg romantikus érzelmeket, de közben nem kerülünk szoros kapcsolatba valakivel. Azonban érzelmileg ilyen helyzetekben is könnyedén megsérülhetünk, amikor például az egyik fél számára már nehézzé válik az egész kapcsolat és viszony.

A „tiltott gyümölcs” utáni vágyakozás egy másik oka lehet az is, ha egy bizonyos szerep gyakorol ránk nagyobb hatást az adott életszakaszunkban. Ilyen lehet például, amikor foglalkoztat minket a szülővé válás, a gyerekvállalás gondolata. Ha a kérdés a saját életünkben még nem is aktuális, a tervezgetés, az ábrándozás is nagy hatást gyakorolhat ránk. Az ábrándozást pedig sok ember valóra szeretné váltani, amelyhez motivációkat kell találnia egy másik ember személyében. Emellett előfordulhat, hogy valaki azért tűnik különösen vonzónak számunkra, mert birtokában van egy-egy olyan tulajdonságnak, amiről úgy érezzük, belőlünk hiányzik. Úgymond ezáltal megtalálhatjuk valakiben a számunkra tökéletes egyént.

Megkésett lázadás

Egyes párkapcsolatok alapját adhatja egyfajta felnőttkori lázadás is. Ha kamaszként nem jól fejeztük ki értékeinket, akkor felnőttként azt érezhetjük, hogy kell valami kapcsolat, amelyben szembehelyezkedhetünk a szabályokkal. Ennek erejét, ilyenkor is az adja, hogy nem kaphatjuk meg, és nem érhetjük el könnyedén. Ebben az esetben olyas valakihez vonzódunk, akiről a szívünk mélyén első pillantásra tudjuk, hogy nem lelünk mellette érzelmi biztonságra, személyiségében is egy teljesen más ember, mint mi. Azonban ilyenkor öntudatlanul is szembehelyezkedünk a szabályokkal. A „tiltott gyümölcsöt” ekkor éppen az teheti olyan csábítóvá, hogy tudjuk, nem kaphatjuk meg, vagy csak rengeteg küzdés árán.

Mielőtt beszélsz vele…

A másik fél iránti rajongás egyik különösen feszítő kérdése, hogy vajon bevalljuk-e az illetőnek, hogy hogyan érzünk iránta. Amikor a vallomás lehetőségét mérlegeljük, azt is fontos eldönteni, hogy van-e esély arra, hogy a vonzalmunk tárgyával az ábrándokon túl a valóságban is kialakuljon a párkapcsolat. A „tiltott gyümölcs” típusú vonzódások gyakran olyan személyekhez kötődnek, akikkel csak komoly következmények árán létesíthetnénk kapcsolatot. Ha beismerjük a tényleges vonzalmat, akkor az megváltoztathat egy-egy kapcsolatot, és úgymond új alapokra helyezi a közöttünk lévő viszonyt. A vonzalmunk hátterében meghúzódó lehetséges okok feltérképezése mellett a legfontosabb feladatunk, hogy mielőtt bármit is lépünk, megkeressük a választ ezekre a kérdésekre.

Beszélj róla!

A tiltott gyümölcs iránt érzett vonzalmunkat sokkal könnyebb lehet megélni és kezelni, ha beszélgethetünk róla valakivel. Ez a valaki azonban nem feltétlenül maga a mi kiszemeltünk. A legjobb megoldás az lehet, ha olyasvalakivel beszéljük meg az érzéseinket, akiben bízunk, és aki nem közvetlenül érintett a helyzetben, mint például egy barát, aki nem ismeri az illetőt, vagy egy családtag. Legtöbbször egy családtaggal való kommunikáció segíthet jobban megérteni egy-egy szituációt.

Bármilyen csábítónak is tűnhetnek az ilyen kapcsolatok, az esetek többségében elmondható, hogy az egész viszony kialakulása több veszteséggel, és nehézséggel jár, mint amennyi örömet remélhetünk tőle. Ha nem kommunikálunk megfelelően egy-egy ilyen erős vonzódással járó kapcsolatot, akkor szinte garantálva van, hogy előbb-utóbb rossz véget ér valami miatt. Úgymond az erős vonzódás lehet, hogy fennáll egy rövid ideig, de utána a vonzódáson túl más érzelmekre is szükség van.

Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság

A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.

Láthatatlannak lenni - A magányosság egy formája

„Láthatatlannak érzem magam”. Mindig is az voltam: kamaszkoromban a barátaim mellett, az osztályban, a párkapcsolatomban, az egyetemi évek alatt, a szüleim még ma sem értenek meg, talán sosem láttak igazán. Mindenkinek jut egy ilyen burok, ami megvéd a láthatóságtól, ilyenkor pedig csak a közeli ismerősök hangja marad meg. Azonban mit lehet tenni az észrevétlenség ellen, hogyan kapcsolódik ez az emberi közönyhöz?

Cotard-szindróma, amikor azt hiszed, hogy meghaltál

Sajnos nagyon sok pszichiátriai betegséget ismerhetünk, és ezeket csak erősíti a jelenlegi felgyorsult világi élet. Van egy, ami az egyik legritkább betegség, amelyben a beteg azt hiszi, hogy halottak és körülöttük lévő világ nem is létezik.

Vásárlásmánia

Bár a vásárlásmánia az egészségünkre nézve nem olyan káros szenvedély, mint például az alkohol- vagy drogfüggőség, mégis a szociális életünket nagyban károsíthatja, ezért fontos figyelni már a kezdő intő jelekre is.

Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?

Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.