Menü

A torma nem csak húsvétkor hasznos

A hazai tormafogyasztás nagyrészt az ünnepekhez kötődik: húsvétkor és karácsonykor kuriózumként kerül a torma az asztalra, de kevesen fogyasztják azt rendszeresen. Holott tormát, valamint a belőle készült krémet az év szinte minden időszakában kapni a boltokban. Valamint ezerszínű felhasználása mellett, számos pozitív hatása is van, amely miatt érdemes időközönként fogyasztani.

Sokféle felhasználás

Jellegzetes csípős aromája miatt a tormát elsősorban fűszerként, ízesítőként alkalmazzák. Lereszelve még inkább fokozódik a csípőssége, erős illata, és könnyeztető hatása, amely a tormában lévő illékony mustárolajoknak köszönhető. A reszelt torma melegítés hatására veszít erősségéből, ecet hozzáadásával pedig semlegesíthető az ereje. A piacokon leginkább a petrezselyem vastagságú tormát veszik, míg a vékonyabb tormát darálják, így kerül bele krémekbe: a tormakrém mellett a növény a mustárnak is fontos adalékanyaga.

A torma a reszelt változatán túl savanyított és ecetes tartósított készítményekhez, például uborka, káposzta, cékla, csalamádé ízesítőjeként is használható. Úgymond szinte bármihez használható, amihez majonézt vagy mustárt szokás, így lehet akár húsok, fasírtok, szendvicsek kiegészítője, sőt még chipsek és zöldségek mellé mártogatósként is szuper. Röviden a tormát a mindennapi életben rengeteg módon lehet hasznosítani és felhasználni. Ráadásul a torma igazi hungarikum, persze más országokban is ismert, de Magyarországon a tormának van egyfajta hagyománya.

Milyen ételekhez fogyasztható?

Elsősorban hidegtálakon lévő húsételeket szoktak ízesíteni tormával, például főtt vagy füstölt sonkát tormakrémmel, de illik még marha- és sertéshúshoz, kolbászokhoz is. Izgalmassá teszi a különböző salátákat, például káposztasalátát, de készíthetünk mártogatósokat, krémeket is belőle. Majonézhez adva pedig szintén jó ízesítő. Valamint a reszelt tormát néhány hétig ecetben áztatva, majd leszűrve finom ízesített ecetet kaphatunk.

A torma, mint vitaminforrás

A torma 5-6 fajta illóolajat tartalmaz, emellett kálium-, kalcium-, magnézium-, kén-, foszfortartalma is jelentős, illetve az egyik legnagyobb koncentrációjú C-vitamin forrásunk. A benne lévő mikrotápanyagok segítenek megfelelő szinten tartani a vérnyomást, így megelőzni olyan betegségeket, mint a szívroham, és az érszűkület. Annak is ajánlott lehet a torma rendszeres fogyasztása, aki az emésztését szeretné javítani. A zöldségben található enzimek serkentik az emésztéssel összefüggő mirigyek működését, és a bélrendszerre is jótékonyan hatnak. Ez, illetve a torma rosttartalma segít megelőzni a székrekedést és a krónikus hasmenést egyaránt. Emellett a tormának vizelethajtó hatásai is vannak.

Az őszi, téli, és kora tavaszi időszakban, amikor a legtöbben valamilyen felső légúti fertőzéssel küszködnek, különösen ajánlott lehet a torma fogyasztása. Nemcsak azért, mert irritálja a nyálkahártyát, vagyis fokozott váladéktermelődésre készteti azt, így a letapadt váladéktól is könnyebb megszabadulni, hanem azért is, mert jótékonyan hat az immunrendszerre. A tormát bármilyen formában fogyaszthatjuk, az immunrendszerre gyakorolt jótékony hatása szinte minden esetben érvényesül.

Bakteriális fertőzések megelőzésére is jó

A tormában található összetevők bizonyos baktériumok ellen is sikerrel veszik fel a küzdelmet, vagyis a torma rendszeres fogyasztásával támogathatjuk a szervezetünket például az arcüreggyulladás, vagy a hasmenéssel, és hasfájással járó fertőzések elleni harcban. Vírus- és baktériumölő hatása mellett segíti a húgyúti fertőzések, gyulladások megelőzését is. Érdemes megemlíteni, hogy mivel a torma erősen irritálja az emésztőrendszert, ezért a tápcsatornát érintő különböző megbetegedésekben szenvedők számára nem ajánlott a fogyasztása, mint például a gyulladásos bélbetegségek, a Crohn-betegség, ugyanis ilyenkor több kárt okozhat, mint hasznot. Összességében viszont a tormát rengeteg módon felhasználhatjuk, és számos pozitív hatása is van a fogyasztókra.

A méhek természetes csodaszere: ezért fogyasztanak egyre többen propoliszt

A természet patikája számos olyan kincset rejt, amelyet már évszázadok óta használnak az emberek az egészség megőrzésére. Ezek közé tartozik a propolisz is, amelyet sokan a méhek egyik legértékesebb ajándékának tartanak. Nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak ehhez a természetes anyaghoz.

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.