Az antioxidánsok hatása a szervezetre

Az antioxidánsok széleskörű hatásait mind a mai napig kutatják, igen érdekes és izgalmas eredményekkel. Egyre több cikkben és reklámban említik őket, felhívva a figyelmet az antioxidáns anyagokat tartalmazó étrend-kiegészítőkre, élelmiszerekre és kozmetikumokra. Számos előnyük között általában a már többszörösen igazolt öregedésgátló és gyulladáscsökkentő hatásukat szokták megemlíteni, de segíthetnek bizonyos betegségek megelőzésében is kezelésében is.

Cikkünkben bemutatjuk, hogy pontosan mik azok az antioxidánsok, miben találhatóak meg természetes vagy mesterségesen hozzáadott módon, milyen hatásaik vannak az emberi testre, milyen antioxidánsokat érdemes napi szinten bevinnünk a szervezetünkbe, illetve mi a különbség az étkezés és az étrendkiegészítő útján fogyasztott formáik között.

Mi az az antioxidáns?

Noha mindenki hallotta már a kifejezést, kevésbé közismert, hogy általában milyen anyagokat értünk alatta. Onnan kapták a gyűjtőnevüket, hogy gátolják vagy mérsékelik a túlzott mértékű oxidációs folyamatokat a sejtekben – ez tehát az antioxidáns jelentése. Ezek a fokozott mértékű oxidációs folyamatok felelnek a sejtek „öregedéséért”, „elhasználódásáért”. Összefüggésben állnak egyes betegségek kialakulásával, többek között gyulladásos, idegrendszeri vagy tumoros kórképekkel is.

Az oxidációs folyamatokban kulcsszerepet játszanak a szabad gyökök, amelyeknek a száma bizonyos helyzetekben megnő – akár stressz vagy betegség hatására, de például idős korban is. A sejtek képesek ugyan ezeknek a szabad gyököknek a hatástalanítására, viszont csak bizonyos fokig: a megnövekedett mennyiséggel már nem feltétlenül bírnak el, így érdemes külső forrásból pótolni őket.

Az élő szervezetekben, táplálékokban vagy táplálékkiegészítőkben található antioxidánsok védhetik tehát a sejteket a szabad gyököktől és az oxidatív stressztől. Külsőleg bevitt antioxidánsok is bizonyulhatnak hatékonynak, például a bőr állapotának javítására.

Általánosságban elmondható, hogy az antioxidánsokban gazdag étrend számos betegség kialakulásának kockázatát csökkenti, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket és bizonyos rákfajtákat is. A piros gyümölcsökben megtalálható likopin például csökkenti a prosztatarák veszélyét a férfiaknál, mint ahogyan a 2-es típusú cukorbetegségét is.

Mi okoz oxidatív stresszt?

Az oxidatív stressz nem más, mint a szabad gyökök és az antioxidánsok egyensúlyának felborulásakor jelentkező folyamat. Kárt tehet az egyes szervekben, elsősorban a DNS-t, a zsírszöveteket és a fehérjéket károsítva, ami különböző betegségek kialakulásához vezethet. A már említett 2-es típusú cukorbetegségen, szívbetegségen, degeneratív idegrendszeri betegségeken problémákon (pl. Alzheimer-kór) és tumorok kialakulásán túl érelmeszesedést vagy anyagcsere-zavarokat is eredményezhet.

A szabad gyökök tulajdonképpen oxigéntartalmú molekulák, amiknek páratlan számú elektronjaik vannak. Ez a páratlan szám az oka annak, hogy a szabad gyökök molekulái könnyen reakcióba lépnek más molekulákkal, láncreakciót elindítva a szervezetben.

Az antioxidánsok olyan molekulák, amelyek képesek elektront átadni a szabad gyököknek anélkül, hogy ők maguk instabillá válnának. Így a szabad gyökök reakcióhajlama csökken.

Az oxidatív stressz folyamatok kialakulásához nagymértékben hozzájárulnak a sejttraumák, úgymint a sérülés vagy a gyulladás, ugyanakkor egyes élelmiszerek is (pl. transzzsírok, cukrok, alkohol, feldolgozott ételek). A dohányzás, a szennyezett levegő, az egyes vegyi anyagoknak vagy sugárzásnak való kitettség szintén növeli a szervezet antioxidáns-igényét.