Menü

Omega-3, amit tudni kell róla

Manapság trendin hangzik, hogy ilyen-olyan táplálék kiegészítőket fogyasztunk, összekötve vitaminokkal, de sokszor csak azért tesszük, mert a reklámok ezt sulykolják, nem azért, mert tudjuk, hogy szervezetüknek miért is van szüksége rá. Íme pár infó arról, hogy miért van szükségünk nekünk az omega-3-ra.

Az omega-3 egy többszörösen telítetlen zsírsav, mely mindig is része volt a táplálkozásunknak, de jelentőségét csak később fedezték fel. A telítetlen zsírsavakat általában a szervezet nem tudja magától előállítani, ezért nekünk kell gondoskodni arról, hogy a szervezetünk hozzájusson. Tehetjük ezt úgy, hogy olyan ételeket fogyasztunk, melyek magas omega-3 tartalmukról híresek, de szedhetjük tabletta vagy kapszula formájában is.

Amennyiben az utóbbit választjuk, figyeljünk oda arra, hogy sok termék ezen zsírsavak csak bizonyos fajtáit tartalmazzák és nem mindent, amire szükségünk lehet. Két fajtája, az EPA és a DHA inkább halak húsában, az ALA típus pedig a növényekben, leginkább magvakban található meg. Omega-3 zsírsavakban gazdag ételek a hal húsok, a tonhal, a hering, a makréla, lazac, pisztráng, a szardínia, növényeknél pedig a dió, a lenmag, a mandula, a pekándió. Sütéshez, főzéshez is használhatunk különböző olajokat, mint a lenolaj, szójaolaj, repceolaj, melyek linolénsavban gazdag olajok.

Na, de miért is jó ez nekünk?

Nos, sokat segít a szív- és érrendszer helyes működésének fenntartásában. Csökkenti a vér koleszterinszintjét, mellyel csökkenthető a szívinfarktus kockázata. Az olyan népeknél, akik többségében halat esznek, szinte elő sem fordul ilyen jellegű betegség. Ezek mellett csillapítja az ízületi gyulladásokat és az ezek által generált fájdalmakat, illetve erősítik a gyulladáscsökkentő gyógyszerek hatékonyságát. Erősíti szervezetünket az autoimmun betegségek elleni küzdelemben.

Segíti a pihentető alvást, de jót tesz a bőrünknek is, hiszen a DHA felelős a sejtmembránok egészséges működéséért, amik a bőr jelentős részét alkotják. Szellemi teljesítőképességünkre is jótékony hatással van, mivel javítja a memóriát, és a reakcióidőt. Hiányában az agyban működési zavarok léphetnek fel, melyek azt eredményezik, hogy nehezebben fogunk tudni megküzdeni a stresszhelyzetekkel. Gyermekeknél segítséget nyújt az asztmatikus betegségek kialakulásának csökkentésében, csecsemő- és kisgyermekkorban pedig a szellemi fejlődésben és az éles látás kialakulásában nyújt segítséget. Magzati korban a helyes fejlődésben és a koraszülés elkerülésében is fontos szerepet játszik.

Az omega-3 zsírsav egy nagyon fontos telítetlen zsírsav, melyre szerveztünk helyes, egészséges működéséhez mindenképpen szükségünk van. Fogyasszunk sok halat, magvakat, próbáljunk főzés során különféle olajokat, ezekkel segíthetjük a megfelelő mennyiségű bevitelt.

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Noni – a trópusok különleges gyümölcse

A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.

A magnézium szerepe a szervezet egészséges működésében

A magnézium az emberi szervezet egyik legfontosabb ásványi anyaga. Bár sokan elsősorban az izomgörcsök megelőzésével hozzák kapcsolatba, valójában jóval összetettebb feladatokat lát el.

Homoktövis – a természet egyik leggazdagabb vitaminforrása

A homoktövis (Hippophae rhamnoides) az egyik legismertebb gyógynövény, amelyet évszázadok óta alkalmaznak egészségmegőrző célokra. Élénk narancssárga bogyói rendkívül gazdagok vitaminokban, antioxidánsokban és bioaktív vegyületekben, ezért sokan „szuperélelmiszerként” emlegetik.

Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk

A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.