Kommunikációs problémák fajtái
- Dátum: 2024.02.24., 21:06
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- asszertivitás, fájdalom, kommunikáció, kompromisszum, önértékelés, psziché, tiszteletlenség
Az önérvényesítés mindenkiben ott van: van, aki erőszakosan nyomul, van, aki érzelmi zsarolást alkalmaz, vagy manipulatív eszközökkel él, hogy elérje célját. Ismerd fel a tipikus hibákat, és tanuld meg az asszertív kommunikációs technikát, mely segítségedre lehet abban, hogy zökkenőmentesebben érd el a céljaidat.

A manipulatív
A manipulatív típus megtéveszt, alakoskodik, elrejti valódi érzéseit. Cseleket alkalmaz, mert nem bízik senkiben. Gyakran nem mondja el, mit szeretne, hanem elvárja a másiktól, hogy magától rájöjjön. Nem beszél nyíltan, csak érzékelteti, hogy valami nem stimmel.
Ez a passzív agresszió egyik formája, és a manipuláció eszköztárába tartozik, melynek hátterében gyakran a visszautasítástól való félelem áll. Titokban abban reménykedsz, ha nem mondod ki mit akarsz, elkerülheted, hogy nemet mondjanak neked.
Sértegetés, kritizálás, becsmérlés
Az agresszív típus színlelt önbizalmat erőltet magára, és nyomulni kezd. Nem veszi figyelembe a másik igényeit, átgázol mindenkin. Ha kell odacsap, ordibál, félelmet kelt.
Sokszor észrevétlenül is kritizálja a másikat, amivel csak azt éri el, hogy a másik fél védekező állásba helyezkedik, vagy elmenekül. Ez a módszer azonban egyáltalán nem célravezető, ugyanis a sértegetést, mindig csak ellenállást szül. Az agresszívan komunikálók általában bizonytalanok, és azért próbálják a másikat erővel „lenyomni.”

Indulatok és játszmák
A baklövések az indulatok elszabadulásával folytatódnak. Ha szeretnél valamit elérni, akkor kontrolláld az indulataidat, különben veszekedést fogsz provokálni. Onnan pedig bekerültök a jól ismert negatív spirál csapdájába, amikor mindenki védekezik, visszavág, odamond, sérteget, száz évvel ezelőtti sérelmeket hoz fel.
Megmerevedik a beszélgetés, és pillanatok alatt egy áthatolhatatlan betonfal épül közétek. A tárgytól jó messzire térve egyszer csak azt veszitek észre, hogy mindketten vereséget szenvedtetek. A veszekedés rengeteg energiába kerül. Ez mind közül a lehető legrosszabb alternatíva.
A behódolás sem célravezető
A passzív típus pedig nem tesz semmit, mert nem mer. Inkább visszavonul, vagy harc nélkül megadja magát. Inkább elviselik, hogy kihasználják őket, mint sem nemet mondjanak bármire, vagy vitába szálljanak bárkivel. Ennek oka pedig az önbizalomhiány.
Értéktelenebbnek érzed magadat a másiknál, és az gondolod, mások is kevesebbre tartanak. Háttérbe vonulsz, és még mielőtt konfliktus alakulna ki, megadod magadat. Látszólag mindig a partnered, vagy a céged igényeit részesíted előnyben a sajátoddal szemben, valójában azonban folyamatosan egy elfojtott düh állapotában éled az életedet. Ha azonban soha nem állsz ki a jogaidért, ha soha nem adsz hangot véleményednek, akkor ezzel alapot szolgáltatsz arra, hogy kihasználjanak, semmibe vegyenek.

Akkor hogyan – az asszertív módszer lényege
Amikor az érdekek összecsapnak, elindul az önérvényesítő harc, van azonban olyan technika is, mely hatékony, békés és célravezető.
Az asszertív típus nem él se a sértegetés eszközével, sem az érzelmi zsarolással, nem téveszti meg a másikat, manipulatív módon, valódi céljait elrejtve.
Az asszertív típus mindig keresi a kompromisszumot. Olyan alternatívát, melyben mindketten győzhetnek. Meghallgatja a másik érveit, és az érdekeket harmonikusan kombinálva megoldásra jut. Az asszertivitás a tiszteleten alapszik, amit kapni és adni is tudni kell. (Van, aki ösztönösen asszertíven viselkedik, de a többségre nem ez a jellemző.)
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.
Mitől leszel azonnal szimpatikusabb másoknak?
Vajon mi alapján döntjük el néhány perc, sőt olykor néhány másodperc alatt, hogy valaki szimpatikus-e számunkra? Természetesen a külső megjelenés is szerepet játszhat az első benyomásban, de hosszú távon sokkal inkább azok az apró gesztusok, viselkedési formák és kommunikációs szokások számítanak.
Impulzusvásárlás: miért veszünk meg olyasmit is, amire valójában nincs szükségünk?
Bemész a boltba egyetlen dologért, aztán néhány perccel később már egy új bögrével, egy akciós édességgel és egy olyan ruhadarabbal állsz a pénztárnál, amelyről indulás előtt még azt sem tudtad, hogy létezik? Ha ismerős a helyzet, valószínűleg te is megtapasztaltad már az impulzusvásárlás erejét.
Mindig ugyanabból a bögréből iszod a kávédat?
Van egy kedvenc bögréd, amelyhez szinte minden reggel automatikusan nyúlsz? Lehet, hogy már kopott egy kicsit a mintája, talán nem is ez a legszebb darab a konyhaszekrényben, mégis valahogy „ebből esik a legjobban” a kávé. Másoknak több tucat bögréjük van, mégis újra és újra ugyanaz kerül elő. Vajon egyszerű megszokásról van szó, vagy a választásunk valóban árulhat el valamit a személyiségünkről?