Menü

Kommunikációs problémák fajtái

Az önérvényesítés mindenkiben ott van: van, aki erőszakosan nyomul, van, aki érzelmi zsarolást alkalmaz, vagy manipulatív eszközökkel él, hogy elérje célját. Ismerd fel a tipikus hibákat, és tanuld meg az asszertív kommunikációs technikát, mely segítségedre lehet abban, hogy zökkenőmentesebben érd el a céljaidat.

A manipulatív

A manipulatív típus megtéveszt, alakoskodik, elrejti valódi érzéseit. Cseleket alkalmaz, mert nem bízik senkiben. Gyakran nem mondja el, mit szeretne, hanem elvárja a másiktól, hogy magától rájöjjön. Nem beszél nyíltan, csak érzékelteti, hogy valami nem stimmel.

Ez a passzív agresszió egyik formája, és a manipuláció eszköztárába tartozik, melynek hátterében gyakran a visszautasítástól való félelem áll. Titokban abban reménykedsz, ha nem mondod ki mit akarsz, elkerülheted, hogy nemet mondjanak neked.

Sértegetés, kritizálás, becsmérlés

Az agresszív típus színlelt önbizalmat erőltet magára, és nyomulni kezd. Nem veszi figyelembe a másik igényeit, átgázol mindenkin. Ha kell odacsap, ordibál, félelmet kelt.

Sokszor észrevétlenül is kritizálja a másikat, amivel csak azt éri el, hogy a másik fél védekező állásba helyezkedik, vagy elmenekül. Ez a módszer azonban egyáltalán nem célravezető, ugyanis a sértegetést, mindig csak ellenállást szül. Az agresszívan komunikálók általában bizonytalanok, és azért próbálják a másikat erővel „lenyomni.”

Indulatok és játszmák

A baklövések az indulatok elszabadulásával folytatódnak. Ha szeretnél valamit elérni, akkor kontrolláld az indulataidat, különben veszekedést fogsz provokálni. Onnan pedig bekerültök a jól ismert negatív spirál csapdájába, amikor mindenki védekezik, visszavág, odamond, sérteget, száz évvel ezelőtti sérelmeket hoz fel.

Megmerevedik a beszélgetés, és pillanatok alatt egy áthatolhatatlan betonfal épül közétek. A tárgytól jó messzire térve egyszer csak azt veszitek észre, hogy mindketten vereséget szenvedtetek. A veszekedés rengeteg energiába kerül. Ez mind közül a lehető legrosszabb alternatíva.

A behódolás sem célravezető

A passzív típus pedig nem tesz semmit, mert nem mer. Inkább visszavonul, vagy harc nélkül megadja magát. Inkább elviselik, hogy kihasználják őket, mint sem nemet mondjanak bármire, vagy vitába szálljanak bárkivel. Ennek oka pedig az önbizalomhiány.

Értéktelenebbnek érzed magadat a másiknál, és az gondolod, mások is kevesebbre tartanak. Háttérbe vonulsz, és még mielőtt konfliktus alakulna ki, megadod magadat. Látszólag mindig a partnered, vagy a céged igényeit részesíted előnyben a sajátoddal szemben, valójában azonban folyamatosan egy elfojtott düh állapotában éled az életedet. Ha azonban soha nem állsz ki a jogaidért, ha soha nem adsz hangot véleményednek, akkor ezzel alapot szolgáltatsz arra, hogy kihasználjanak, semmibe vegyenek.

Akkor hogyan – az asszertív módszer lényege

Amikor az érdekek összecsapnak, elindul az önérvényesítő harc, van azonban olyan technika is, mely hatékony, békés és célravezető.

Az asszertív típus nem él se a sértegetés eszközével, sem az érzelmi zsarolással, nem téveszti meg a másikat, manipulatív módon, valódi céljait elrejtve.

Az asszertív típus mindig keresi a kompromisszumot. Olyan alternatívát, melyben mindketten győzhetnek. Meghallgatja a másik érveit, és az érdekeket harmonikusan kombinálva megoldásra jut. Az asszertivitás a tiszteleten alapszik, amit kapni és adni is tudni kell. (Van, aki ösztönösen asszertíven viselkedik, de a többségre nem ez a jellemző.)

Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel

A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.

Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle

A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.

Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában

Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?

Disztímia – amikor a rosszkedv hosszú időn át kíséri az embert

Mindannyiunk életében előfordulnak nehezebb időszakok, amikor szomorúbbnak, fáradtabbnak vagy kedvetlenebbnek érezzük magunkat, de van, hogy ez nem múlik hosszabb távon sem.

A betegség, mint tanítómester – Mit üzen a testünk, amikor megálljt parancsol?

Ritkán gondolunk úgy egy betegségre, mint valamire, ami ad is, nem csak elvesz. Amikor fáj valamink, lázasak vagyunk, vagy hosszabb időre ágynak esünk, leginkább azt szeretnénk, hogy minél hamarabb vége legyen. Pedig sokszor éppen ezek a kényszerű megállások azok, amelyek új irányt mutathatnak az életünkben.