Menü

Te tudod mi a Moro reflex?

Sokféle vizsgálatot elvégeznek egy újszülöttön, ami megmutatja, hogy minden rendben van e az idegrendszerével vagy testfelépítésével, az egyik ilyen a Moro reflex.

A babák bizonyos motoros reakciókkal együtt látják meg a napvilágot, melyek sokban segítik őket az úgynevezett túlélésben. Ezeket a reakciókat nevezzük reflexeknek, melyek különböző magzati korban alakulnak ki, majd a későbbiek során akár el is tűnhetnek.

A Moro reflex Ernst Moro-ról kapta a nevét, aki 1918-ban először jegyezte fel az ölelő reflexet egy újszülöttnél. A reflex lényege, hogy a baba reagál-e egy erőteljes, váratlan külső ingerre, ami lehet mozgásból eredő vagy zaj hatás is. Az ilyen hirtelen érkező külső ingerre úgy reagál, hogy hátát megfeszíti, karjait széttárja, kezeit kinyitja, majd ezután ökölbe szorítja kezecskéi, felhúzza lábait és kvázi megöleli magát, akkor tökéletes Moro reflexszel reagál. Külső, laikus szemmel ez elég ijesztő lehet, hiszen bármilyen helyzetben előfordulhat, például alvás közben is, pedig aggodalomra semmi ok, ez a baba egészséges fejlődését mutatja.

Akkor sem kell megijedni, ha 3 hónapos kora körülre elhagyja ezt a reakciót, mert normál esetben legkésőbb 6 hónapos korra már eltűnik ez a reflex. Ez azért van, mert a baba elkezd hozzászokni a környezetéhez, fejlődnek az érezékszervei, egyre kevésbé lesz szüksége „önvédelemre”. Amennyiben ez a reflex 6 hónapos kor után és még a későbbiekben is megfigyelhető, az azt mutatja, hogy valamilyen környezettel szembeni túlérzékenysége van. Egy idő után bizonyos külső ingereket figyelmen kívül tudunk hagyni, de akiknél nem tűnik el a reflex, később zavaró tényezőkké válhatnak bizonyos ingerek, ami lehet zaj- vagy fényhatás is. Legkésőbb iskolaérettségi vizsgálatoknál fény derül a problémára, hiszen tanulási- és beilleszkedési nehézséget okozhat.

Észrevehető a visszamaradt reflex akkor is, ha gyermekünknél arra utaló jeleket látunk, hogy nehezen illeszkedik be egy társaságba, túl hevesen reagál bizonyos helyzetekben, nem tud egy pontra fixáltan nézni, túlpörög, esetleg nehezen viseli az erős, intenzív zajokat. Segíthetünk babánknak abban az időszakban, amikor a reflex még élesben működik, például azzal, hogy magunk mellett tartjuk, hogy éjszaka a közelünkben alszik, babafészket használunk, rácsvédőt teszünk a kiságyba, és minimálisra csökkentjük a zajokat a lakásban, emellett törekszünk a fehérzaj használatára. Nagyobb korban erre specifikusan kialakított tornával, mozgásos terápiával ezek a reflexek leépíthetőek, de ehhez mindenképpen szakember segítsége szükséges. Ilyen lehet a TSMT torna, az alapozó terápia vagy az Ayres terápia.

Amennyiben a babakori reflexek nem épülnek le, érdemes kivizsgáltatni szakemberrel, aki a megfelelő terápia ajánlásával és a terápia alkalmazásával meg tudják oldani a reflexek leépítését.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.