Menü

A pletyka pszichológiája

Bármennyire is rossz szokás, sokan művelik: biztosan velünk is megtörtént már, hogy elpletykáltunk valakinek valamit, vagy éppen mi voltunk azok, akiknek pletykálkodtak mások. A psychlogytoday.com cikke arra kereste a választ, hogy mikor lehet hasznos a pletyka, milyen típusú személyiség terjeszti leginkább, és mit tegyünk, ha hallunk egy pletykát - ami másról, vagy akár rólunk szól.

Ők a legpletykásabbak

Elsősorban a gyáva emberek pletykálkodnak, mondja dr. Hallowell. Ők nem elég merészek ahhoz, hogy odamenjenek a pletyka tárgyához, a szemébe nézzenek, és megkérdezzék, mi igaz és mi nem a híresztelésekből. Azok is pletykásak, akik bizonytalanok önmagukban, és ezt azzal próbálják leplezni, hogy kibeszélnek másokat a hátuk mögött. A pletyka hatalmat is jelent: olyasmit tudunk, amit mások nem, azok tehát ugyancsak rendszeresen pusmoghatnak erről-arról, akik élvezik, hogy mások felett állhatnak.

A bizonytalan élethelyzet szintén kedvez a pletykának, ahogy az is, ha valaki szorongó személyiség - erre már dr. Breur mutatott rá. Dr. Hallowell arról is szólt a cikkben, a pletykát általában a női nem sajátjának tartják, ráadásul a tapasztalatok azt mutatják, a gyengébbik nem tagjai hajlamosak szándékosan negatív vagy hamis információkat terjeszteni, hogy rossz színben tüntessenek fel másokat. Azon klasszikus érzelmek, amelyeket egy tragédia hoz elő a hallgatóságból - ilyen a szánalom és a félelem -, szintén nagy szerepet játszhatnak a pletykálkodásban. Sajnáljuk a pletyka "főszereplőjét", és félünk attól, hogy az, ami vele történt, velünk is megeshet, ezért saját védelmünk érdekében megtesszük a szükséges óvintézkedéseket.

Ha másokról hallunk pletykákat

Az is beválhat, hogy amint meghallunk valakit pletykálkodni, azonnal kimentjük magunkat és arrébb megyünk, így nem értesülünk a szóbeszédről. Természetesen, akinek van hozzá mersze (és úgy ítéli meg, érdemes), elvonulás helyett ilyenkor konfrontálódhat is a pletykás emberrel: mondjuk el neki, hogy számunkra kényelmetlen, hogy pletykál, és igyekezzünk másra terelni a beszélgetést.

Személyes érintettség esetén, vagyis akkor, ha mi vagyunk a pletyka tárgya. Bizonyos helyzetekben azonban az a legjobb taktika, ha tudomást sem veszünk arról, hogy rólunk pletykálnak.

A pletykákat gyakran kicsinyes emberek terjesztik. Ha foglalkozunk velük vagy a mendemondáikkal, akkor az azt jelenti, hogy lesüllyedtünk az ő szintjükre, és előfordulhat, hogy ezt nem tartjuk szükségesnek, nem akarjuk. Elképzelhető, hogy pont az a céljuk, hogy felidegesítsenek minket, és konfliktust provokáljanak, amennyiben azonban lepereg rólunk a gonoszkodásuk, keresztbe húzzuk a számításaikat.

A digitális zaj ellen: 6 offline tevékenység, ami 2026-ban aranyat ér

A digitális túlterheltség, az állandó értesítések és a rövidülő figyelmi ciklusok hatására egyre több kutatás és gyakorlati trend mutat ugyanabba az irányba: az emberek tudatosan visszatérnek az analóg, offline tevékenységekhez.

Az önreflexió irányított útja: Miért érdemes coach-hoz járni?

A rohanó modern világban az egyénre nehezedő nyomás folyamatosan növekszik. A karrierépítés, a magánéleti egyensúly fenntartása és a személyes hatékonyság növelése olyan komplex elváráshalmazt teremt, amelyben könnyű elveszni. Ebben a környezetben vált a coaching az önfejlesztés egyik legnépszerűbb és leghatékonyabb eszközévé. De miért dönt egyre több ember amellett, hogy szakemberhez fordul, és miben rejlik a folyamat valódi ereje?

Így takaríts, ha beteg van a családban

Minden családba beköszönnek a betegségek, főleg ott, ahol közösségbe járó gyermek is van. Adok néhány tippet, hogy mit és hogyan takaríts ilyenkor.

5 kutyafajta, amely ösztönösen megvédi a családodat

A család biztonsága mindenki számára elsődleges szempont, és sokan keresnek olyan kutyafajtát, amely nemcsak hűséges társ, hanem megbízható őrző is. Fontos azonban tisztázni: nincs „automatikusan” védelmező kutya – a megfelelő nevelés, szocializáció és gazdával való kapcsolat legalább olyan fontos, mint a genetika.

Amikor az otthonod is „beszél” hozzád

Van az a pillanat, amikor hazaérsz, és azonnal érzed: jó itt lenni. És van az ellenkezője is, amikor valami feszít, nyomaszt, pedig látszólag minden rendben. Sokáig azt gondoltam, ez csak hangulat kérdése. Ma már látom, hogy sokkal több ennél: az otthonunk folyamatosan hat ránk – akkor is, ha nem figyelünk rá.