A Madame Tussauds jelenség nyomában

A Madame Tussauds múzeumokat nem kell senkinek se bemutatni, hiszen 4 kontinensen összesen 25 helyszínen, tavaly május vége óta Budapesten is, lehet bennük köztudottan meglehetősen élethű viaszbábúkat megnézni. Lehet szelfizni velük, megélni egy-egy egyébként lehetetlen találkozást a történelem nagyjainak, politikusainak vagy épp zenészeinek, sportolóinak, színész-rendezőinek képmásával. Vajon, hogy alakult ki ez a globális turisztikai brand és miért is ilyen népszerű ez az egyébként kissé drága, de szórakoztató mulatság?

Honnan indult?

A későbbi Marie Tussauds viaszszobrász családba született 1761-ben, így már kisgyerekként elsajátította a szakma alapjait. Mikor elég nagyra nőtt a gyűjtemény, vándorkiállítást szervezett a bábúkból és bejárta Európát. Végül Londonban nyitott állandó múzeumot 1835-ben. Bár nem élhette meg a sikert, pláne nem a globális elismerést, de kétség sem fér hozzá, hogy a brit főváros neki köszönheti egyik legmeghatározóbb turisztikai attrakcióját. Kezdetben híres és történelmi személyiségek viaszfestményeit, valamint híres színészek által alakított népszerű film- és televíziós karaktereket mutatta be. Egy olyan ember alkotta mesterséges vonzerő, amelynek sikere a város idegenforgalmi ágazatának felfutásával együtt kezdődött el.

Habár sokaknál egybeforrt a híres panoptikum neve Londonnal, de csak Európában immáron még 7 hasonló múzeum nyílt meg (Amszterdamban, Blackpoolban, Berlinben, Prágában, Isztambulban, Bécsben és a legújabb Budapesten). A sikerük töretlen, ez egy globális brand, amelynek a megnövekvő nemzetközi és helyi turizmus miatt a jövedelmező jövője is borítékolható.

Miért érdemes elmenni?

Tét nélküli találkozások, nincs zaklatás

A hírnév klassz dolog lehet, de rengeteg hátulütője van, ezt mindegyik híresség elmondja úton-úttalan. A Madame Tussauds-ban való szelfizés nem zaklatás, nem zavarja a meglehetősen élethű kiállítottakat. A belépőjegy egy biztonságos és civilizált keretet ad a fotózkodásnak. A híres emberek életútjáról, pedig kis táblák számolnak be mindenkinek.

Vágy kiélés

Ahogy több szakmúzeumban, itt is lehet igényes, szép hátterek mellett belehelyezkedni egy-egy korszak hangulatába. Lehettünk egyszerre bámészkodó, kíváncsiskodó, mindenre kapható turisták és érdeklődő, világra rácsodálkozó gyerekek. Nyugodtan felemelhetjük a foci világbajnoki trófeát éppúgy, mint dobolhatunk Freddy Mercury mellett vagy épp pezsgőzhetünk DiCaprioval.

„Ami nincs lefotózva, az nincs is”

Nem tisztem minősíteni azt a pillanat replika készítési őrületet, ami korunkat meghatározza. De a facebook, Instagram és társai függőségének korában tény, hogy még jobban felértékelődött az önszereplés megörökítése, az életutunk mozzanatainak rögzítése.

Sok helyi hírességet megmutat

Minden helyszínen törekednek rá, hogy az adott kultúrkört legalább kicsit is, de bemutassák a látogatóknak. Csak Budapesten az 51 kiállított szobor harmada magyar vonatkozású. A teljesség igénye nélkül: zongorázhattunk Liszttel, szavalhattunk Petőfivel, a jövőbe meredhettünk Széchenyivel, labdába rúghattunk Puskással vagy épp bokszolhattunk Papp Lacival. Mindezt nagyon igényes hátterek mellett. Épp ezért minden panoptikum más és más, érdemes többe is ellátogatni.

A történelem találkozik a jelennel

Nyilván sok viaszbábú megformálója már nem él, így tulajdonképpen bármelyik Madame Tussauds egy tér- és időutazás is egyben. Emellett sok olyan bábu is ki van állítva, amely talán meglepetés is lehet mindenkinek. Egy helyi példa: nem mindenki tudja, hogy a híres szabadulóművész, illuzionista Houdini magyar származású volt.

+1 TIPP: ne nézzünk utána a belépőjegy akciókon felül az adott Madame Tussauds kiállítottjainak előre neten, hagyjuk magunkat meglepni.

Képek: A Beatles és Hugh Jackman (Rozsomák) képét Londonban, a Lugosi Bélát (Drakulát) és Peter Falkot (Columbót) ábrázolókat pedig Budapesten készítettem.