Menü

Egészségügyi kockázatot jelenthet a sok túlóra

Az átlagos, 40 órás munkahét normálisnak, sőt egyeseknek akár túl könnyűnek is tűnhet, de egy amerikai orvosi lapban megjelent tanulmány szerint e fölé valóban nem tanácsos emelnünk a heti munkaidőnket, ugyanis a túlóra kifejezetten káros az egészségünkre.

Növeli a szívbetegség kockázatát

A kutatók szerint a heti 61-70 óra munka 42 százalékra növeli a szívkoszorúér-megbetegedések esélyét, a 71-80 órás munkahét pedig már 63%-ra emeli a kockázatot. Ez azért is különösen fontos adat, mert a koszorúér-megbetegedések a vezető halálokok között szerepelnek az egész világon.

Növeli a stroke esélyét

Egy másik tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy a stroke kockázata is megnő a túlórák miatt, ráadásul úgy, hogy a jóval több munkaóra nem feltétlenül jelent sokkal nagyobb hatékonyságot is, sőt az elnyújtott munkanapok inkább csökkentik a munkafolyamatok sikerességét.

Egyéb egészségügyi problémákhoz vezethet

A szakemberek szerint további negatív hatásai is lehetnek a túlórának, különösen akkor, ha a munkavállaló még elégedettséget sem érez a munkája miatt. Okozhat például álmatlanságot, vagy nyugtalan alvást, de megnöveli a kockázatot más betegségek, például az ízületi gyulladás, a cukorbetegség és a krónikus tüdőbetegség esetében is.

A túlóra miatt gyakori probléma, hogy nem megfelelők az étkezési szokásaink, de hatása lehet a mentális egészségünkre is.

Ha tehát úgy érezzük, hogy kicsit túlzásba vittük a munkát az utóbbi időben és rengeteget túlóráztunk, próbáljuk újra megtalálni az egyensúlyt, hiszen a magánéletre és a szabadidőre is szükség van ahhoz, hogy jól teljesítsünk a munkahelyünkön.

A magasan képzett munkaerő hajlamosabb túlhajtani magát a melóban – ráadásul mérték és cél nélkül, illetve akár anélkül, hogy erre konkrétan szükség lenne. Az ennek következményeképpen keletkező stresszt pedig legtöbbször alkohol vagy étel elfogyasztásával kompenzálja.

Jelenleg a globális népesség 9%-kát érinti a túlmunka, a trend azonban növekedést jelez. A WHO jelentése figyelmeztet, hogy a koronavírus-járvány megmutatta, hogy nehéz kordában tartani a munkaórákat és a munkamennyiséget, ami a tendenciák szempontjából nem jó jel.

A WHO igazgatója jelezte, hogy a világon nagyon jelentősen megnőtt a távmunkában online elvégzett munka aránya, a COVID19 miatt, ami mint lehetőség persze üdvös a járvány megfékezése szempontjából, ugyanakkor elmosta a határokat a munkaidő és a magánélet között. Valamint mivel sok cég kényszerült leépítésekre, a megmaradó munkaerőre még több feladat hárult, megnövelve ezzel a munkaterhelést.

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.

Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.

Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.