Menü

Nem feltétlenül az elbutulás jele, ha leblokkol az agyunk

Kellemetlen és sokunk számára jól ismert jelenség lehet az agyköd (más nevén "agyblokk"): ilyenkor nemcsak kis dolgokra nem emlékszünk, hanem úgy érezzük, mintha agyunk az elmúlt heteket egy paraván mögött töltötte volna.

Ha huzamosabb ideig érezzük, hogy agyunkon köd ül, akkor előfordulhat, hogy közel a klimax . A University of Rochester és a University of Illinois témába vágó kutatásai egyaránt azt állítják, hogy a 40 és 60 év közötti nők nehezebben tudnak fókuszálni és problémájuk van a munkamemóriával is (ez például a számolásra van kihatással). Mindez vélhetően a változó ösztrogénszint miatt van, ami miatt felfogásunk és észlelésünk is változik.

Korábbi kutatások szerint a depresszióval vagy bipoláris panaszokkal küzdő nők több időt töltenek el egy kognitív teszt kitöltésével, mint egészséges társaik. Az ilyen tesztek közben végzett agyszkenek arról árulkodnak, hogy az agy tesztkitöltésért felelős területei mindenkinél aktívak, de a depressziós vagy bipoláris páciensek között ez az aktivitás a szokásostól kileng: vagy nagyon erős vagy nagyon gyenge aktivitás tapasztalható náluk. Az orvosi feljegyzések szerint az ilyen panaszokkal küszködő páciensek gyógyszerszedés mellett sem érzik magukat szellemileg erősnek, akkor sem, ha hangulatuk és lelkiállapotuk indokolná ezt: ők nagyon gyakran hivatkoznak a ködös agy jelenségére.

A stresszes szituációk és élethelyzetek könnyen összezavarhatnak minket, könnyen érezhetjük úgy, hogy minden összemosódik előttünk. Nem is csoda, ugyanis egyértelműen bizonyítható: a stressz fizikailag és mentálisan korlátozza képességeinket. A legokosabb dolog, amit ilyenkor tehetünk, az, hogy megfigyeljük, mi életünkben az a tényező, ami ennyire képes kimozdítani minket a nyugalmi állapotból és összezavarni a fejünket - és eltávolítjuk az életünkből. Ha ezt túlságosan erős lépésnek érezzük, eredményes lehet a beszélgetés egy olyan pszichológussal, akiben a messzemenőkig megbízunk.

Ha új gyógyszert kell szednünk, tanácsos előre felkészülnünk arra, hogy milyen mellékhatásai vannak. Előfordulhat ugyanis, hogy szellemileg összezavar, elködösít: egyes antibiotikumok, inkontinenciára szedett gyógyszerek, de akár a magas vérnyomásra szedett gyógyszerek is képesek erre, főként idősebb páciensek esetén. (Az antidepresszánsokat, fájdalomcsillapítókat és allergiagyógyszereket már nem is említjük.) Ha úgy gondoljuk, hogy gyógyszerünk tehet róla, beszéljünk azzal az orvossal, aki felírta és kérjünk tőle valamilyen eltérő hatóanyagú készítményt.

Hogyan hatnak a növények a lelki egészségünkre?

A növények látványa és közelsége kellemesebbé teheti a környezetünket, miközben a közérzetünkre is kedvezően hatnak. Segítenek megnyugodni, kiszakadni a hétköznapok pörgéséből és kiegyensúlyozottabbá tenni az életünket.

Mom-shaming: amikor az anyaság versennyé és ítélkezéssé válik

Tegye fel a kezét, akinek van gyermeke és bárki megkérdőjelezte, hogy mit, miért és hogyan csinál. A mom-shaming egy káros versengési láz, hogy tudjuk, jobban csináljuk az anyaságot, mint más.

Mingliség, azaz együtt vagyunk, mégis külön élünk

Megannyi párkapcsolati formát ismerünk, ilyen a mingliség is, amikor néha jobb külön, mint együtt.

A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai

A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.

Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik

Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.