Menü

A komolyzene hatása a babákra

Tanulmányok igazolták, hogy a komolyzene, - kifejezetten a babáknak komponált komolyzene – segítik a kicsik fejlődését. A babák és a zene kapcsolata összefüggéseiről beszélgetünk ma.

Azt tartják, hogy jó hatással van a babákra a zenehallgatás, ezt kutatások és bevett gyakorlatok támasztják alá. Nem lehet elég korán kezdeni, hiszen már újszülöttek, koraszülöttek esetében is terápiaként alkalmazzák.

Milyen előnyökkel jár a zene a babákra nézve?

A korábban világra jött csecsemők kezelése közben megfigyelték, hogy azok a csöppségek, akiknek zenét játszottak, gyorsabban fejlődtek, gyarapodtak. Külföldön már bevett szokás, hogy kellemes, megnyugtató muzsikát játszanak a koraszülött osztályokon, a babák pedig imádják ezeket a dallamokat.

A zenén nevelkedett kicsik okosabbak, értelmesebbek lettek. Ennek oka, hogy a zene pozitív hatással van az agy és az idegrendszer fejlődésére. A babák a szomorú és vidám dallamok közti különbséget is korán felismerik és érzékelik.

A zene a kognitív képességekre is rendkívül pozitív hatással van, fejleszti a memóriát.

Hogyan tegyük a mindennapunk részévé a komolyzene hallgatását?

Szokjunk rá arra, hogy a háttérben nem televíziómese megy, nem rádió szól, nem a telefonon nyomkodjuk az éppen aktuálisan kedvenc mesét, hanem komolyzenét keresünk.

Énekeljünk a piciknek!

Hiába szabadkoznak a szülők, nem számít, kinek milyen hangja van, a babákat nem zavarja, ha hamisan hangzik egy dal, neki az számít, hogy foglalkozzunk vele, megnevettessük, kössük le a figyelmét. Ehhez nem kell profi előadóművésznek lenni!

Hadd játszanak a kicsik is hangszerekkel!

Tudom szülőként nem szoktunk rajongani azért, ha valaki dobfelszerelést, vagy minixilofont vesz a gyereknek, de a játékhangszereknek is van előnye! Persze csak bírjuk idegekkel.

Készíthetünk mi magunk is hangszert, csak töltsünk meg egy palackot babbal, rizzsel és máris zöröghet-csöröghet.

Milyen típusú zene a legjobb gyermekednek?

Léteznek kifejezetten babáknak írt zenék, de mutathatunk nekik olyan dallamokat is, amelyeket mi magunk szeretünk, nyilván ne a kemény rock legyen max hangerőn, sem a rap nem a legjobb ötlet, de a kedves és lágy dallamok mindegyike jöhet bátran.

Milyen zenéket hallgassunk?

Természetesen nem mindegy milyen komolyzenéket hallgatunk. Adunk néhány tippet: Brahms: Altatóját érdemes meghallgatni, de kedvelt Bach: 156-os kantátája, vagy Saint-Saens: Az állatok karneválja.

Mi a legjobb időszak ezek hallgatására?

Mindenképpen érdemes legalább esténként, elalvás előtt a babával ezeket hallgattatni.

A komolyzenével való ismerkedést nem lehet elég korán kezdeni, nagyon jó hatással van a babák lelki nyugalmára, fejlődésére, s bár a komolyzene sajnos napjainkban nincs az érdeklődés központjában, érdemes beépíteni a mindennapokba, hiszen remek személyiségfejlesztő hatású, segíti a nyelvi fejlődést, fejleszti a memóriát, elősegíti a szociális fejlődést.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.

A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.