Menü

A tökfaragás története, és lépései

  • Dátum: 2023.10.19., 07:51
  • Szabó Máté
  • képek:pexels.com

A Halloween Magyarországon is egyre nagyobb divat lesz, ezzel együtt a töklámpás is egyre több háznál jelenik meg október végén. A tökfaragás is olyan téma, amelyet nem mindenki tud elfogadni, vagy éppen nem szeret tököt faragni, viszont ebben a cikkben arra kaphatunk választ, hogy hogyan érdemes nekiállni a munkálatoknak, honnan erednek a hagyományai, és milyen formákat érdemes kifaragni.

A tökfaragás története

A töklámpás vagy angolul jack-o'-lantern egy angolszász és kelta hagyományokhoz kötődő ünnep, amely szorosan kapcsolódik a Halloweenhez. Az október 31-én kiállított tökök egy kelta eredetű vallási rituálénak, és a Brit-szigetek népi babonáinak keveredésével jöttek létre. Majd később a hagyomány már egész Európában, sőt az Amerikai Egyesült Államokban is elterjedt, és az évtizedek alatt rengeteget változott. Most már inkább a tökfaragás egy az egész világon jelenlévő családi, baráti elfoglaltság lett.

A tökfaragás lépései

Először is érdemes egy viszonylag tisztának látszó ronggyal körbetörölni a tököt így sokkal szebb, élénkebb színű lesz. A mintától függően lékelhetjük alulról, vagy felülről is a majdani lámpásunkat. Fontos, hogy maga a nyílás elég széles legyen, hogy kényelmesen ki tudjuk majd kaparni a belsejét. A kivágott tető húsát mindenképp vékonyítsuk el, így könnyebb lesz azt visszahelyezni.

Mielőtt nekilátunk a faragásához, mindenképp szükségünk van egy filcre, amellyel megrajzolhatjuk a mintát. A kés mellett kanál sem árt a munkálatokhoz. Valójában jó eséllyel csak az elsőre lesz szükségünk. Egy hosszú vékony pengét válasszunk, és persze minél élesebbet. Ha nem lenne ilyenünk, sok helyen kapni tökfaragó készleteket, amikben minden szükséges szerszám benne van. Igyekezzünk a kést mindig a tökre merőlegesen tartani és a kivágott darabokat, ha lehet bentről kifelé szedjük ki. A kanál pedig leginkább a belsőségek kiszedéséhez kell, de ezt akár kézzel is megoldhatjuk. A kiszedett magokat akár mi is megehetjük, de ha nincs hozzá étvágyunk, akkor a madarak is örülnek neki. Valamint a kiszedett belsőséggel már akár egy szobrot is alkothatunk a tökből, például ábrázolhatjuk úgy, mintha épp kihányná, vagy megenné a magokat.

Ezzel együtt ki kell alakítani a mintát, amelyet megrajzoltunk. Értelemszerűen ezerféle (vicces) mintát rajzolhatunk, lehetnek hegyesek a fogai, lehet részeges a tök, vagy éppen hiányos fogú. Ugyanígy a szemével is rengeteget játszhatunk. Faragás közben érdemes figyelni arra, hogy ne szabdaljuk szét a tököt, hanem próbáljunk határozott, távolodó mozdulatokkal haladni a megrajzolt minta mentén. Van akinek több érzéke van ehhez, aztán van, aki eléggé ügyetlen tud lenni, én (nagy meglepetésre) az utóbbiak táborát erősítem, habár csak ritkán faragok tököt. Ha szépen kifaragtuk, akkor jöhet a megvilágítás.

Ehhez használhatunk mécsest vagy gyertyát, viszont mindkettőhöz megfelelő mennyiségű oxigén kell, mert amúgy elalszik majd a láng, ha például nagyon kicsi lyukak vannak a tökön, ráadásul még a fedőt is visszahelyezzük, akkor könnyen lehet, hogy egyszerűen csak elalszik a gyertya. Jó választás lehet a LED-lámpa, mivel szépen bevilágítja a tököt, mi több, nem is tűzveszélyes. Majd miután elkészült a halloween-i lámpásunk, jöhet a kihelyezés a kapu közelébe, vagy valamilyen látható helyre. Hasznos tipp, hogy értelemszerűen a lámpásunk az idő előrehaladtával elég rossz “bőrbe” kerül, különösen ha esős, nyirkos idő van, emiatt érdemes lehet egy kevés citromos vizet ráfújni esténként, ezáltal tovább marad jó állapotban, de előbb-utóbb az elkerülhetetlen bekövetkezik.

A tökfaragás a hagyományokon túl egy közös családi, vagy baráti program is, és a modern időkben a Halloween legfőbb szimbólumává vált. A mintákkal pedig ezerféle különböző vicces, torz fejet lehet létrehozni, amelyeket aztán meg lehet osztani a közösségi oldalakon, vagy lehet valakinek az is elég, ha csak kiteszi a kerítésre. Eleinte lehet, hogy bonyolultnak tűnik az egész folyamat, viszont utána nem nehéz belejönni. A lényeg igazából, hogy jól érezzük közben magunkat mindazokkal, akikkel együtt csináljuk.

Zero waste: törekvés egy tisztább jövő felé

A modern világ elképesztő ütemű fejlődése és a fogyasztási szokásai hatalmas mennyiségű hulladékot termelnek. Szinte mindent eláraszt a szemét: a rengeteg visszamaradt PET-palack, a fesztiválok után maradó szeméthegyek éppen csak a felszínét mutatják egy mélyen gyökerező problémának. Túlzó vásárlási szokások, élelmiszer felhalmozás, a termelés határainak figyelmen kívül hagyása – ezek mind olyan jelenségek, amiket tudatossággal el lehetne kerülni.

„A sport öröklődik – De nem a génjeinkben, hanem a példánkban”

Sportos szülők, sportos gyerekek, avagy hogyan adjunk át egészséges szokásokat a következő generációnak?

Nyári táborok: megoldás a szülőknek, élmény a gyerekeknek

A nyári szünet közeledtével sok szülő szembesül az évről évre visszatérő kérdéssel: hogyan oldják meg gyermekeik felügyeletét, miközben ők dolgoznak? A nyári táborok nemcsak praktikus segítséget jelentenek, hanem felejthetetlen élményeket is kínálnak a gyerekeknek.

Különleges fóbiák

A fóbia a görög félelem szóból származik, a pszichiátriában arra a jelenségre utal, amikor valaki félelmet érez bizonyos dolgok iránt. Egyes fóbiák szélesebb körben ismertek, míg másokról talán még sosem hallottunk.

Mit ad a nézőknek a filmzene?

A filmek világa épp annyira szól a hangokról, mint a látványelemekről. A gondosan megkomponált dallamok képesek elmélyíteni a látványt, felerősíteni az érzelmeket, és egyedülálló módon bevonni a nézőt a történetbe. Gondoljunk csak Hans Zimmerre, a Dögkeselyű ikonikus dallamára, vagy éppen a nemrégiben megjelent A brutalista számaira. Vajon hogyan képes a hang és a vizuális tartalom együttese ennyire megragadó élményt nyújtani, és milyen utat járt be a filmzene, mire eljutott a mai státuszáig?