Menü

BTMN és SNI a gyerek papírján. Mit jelentenek ezek?

Mit jelent a BTMN? Kik tartoznak ebbe? Kik az SNI gyerekek? Nos pedagógusként és egy BTMN kisfiú anyukájaként szeretném ezeket a fogalmakat rendbe tenni és kicsit körül járni melyik mit takar, milyen fejlesztés szükséges és kik végzik ezeket.

A BTMN és az SNI gyerekek kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő kategóriába tartoznak, a BTMN rövidítését is tekintve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermeket jelent, míg az SNI a sajátos nevelési igényű tanulót jelzi.

Honnan tudom, hogy BTMN- es a gyermekem?

Fontos elmondani, hogy a BTM-diagnosztika a járási szakértői bizottság tevékenységének keretében történik, az SNI-diagnosztika pedig a megyei és országos tevékenység keretében.

A BTMN kategória arra utal, hogy van probléma, mely fennáll, de nem olyan súlyos, hogy sajátos nevelési igény legyen.

Míg a „nehézség” arra utal, hogy a probléma átmeneti, nem áll fenn tartósan, addig a fogyatékosságok, zavarok körére az SNI kategória a jellemző, mely tartósan fennáll.

A „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló különleges bánásmódot igényel. Olyan gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alul teljesít, kapcsolati, magatartási problémákkal, tanulási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése nehezebb.

Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek, tanuló a hivatalos definíció szerint szintén különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, illetve súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzd.

Ezek a diákok a különleges bánásmód keretében egyéni fejlesztésben részesülnek, joguk van állapotuknak megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásra.

Ezt az igényt minden esetben és kizárólag a szakértői bizottság állapítja meg vagy zárja ki, ők tesznek javaslatot megfelelő ellátásra.

Mikor derül ki, hogy a gyermekemnek ilyen ellátásra van szüksége? Mit tapasztalunk szülőként?

A BTMN veszélyeztetettsége már az óvodáskorban észlelhető.

Figyelmeztető jel lehet, ha a gyermeknek rendezetlen, mozgása bizonytalan, jobbkéz-balkéz dominanciája kialakulatlan, ceruzafogása nem megfelelő, rajzai kuszák, beszédértése, kifejezőképessége problémás, illetve a gyermek a bölcsődei, óvodai közösségbe nem tud beilleszkedni.

Az ötéves korban történő szűrővizsgálatok a részképesség-gyengeségek és -zavarok idejében történő felismerését szolgálják.

Beilleszkedési és magatartási nehézség esetén a gyermek intézménye köteles megszervezni a fejlesztő foglalkoztatást.

Az SNI kategóriára is általában óvodáskorban derül fény és a megfelelő fejlesztéssel sokszor gond nélkül behozzák a lemaradást a gyerekek a bizottság pedig 1-2 évente ismét kivizsgálja a gyereket, hogy van-e változás.

A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele

A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.

Gyerekzsúrra partifalatok: vidám és finom ételek kicsiknek

A gyerekzsúr egyik legfontosabb része a játék mellett természetesen az étel. A kicsik számára olyan falatokra van szükség, amelyek könnyen kézbe vehetők, nem túl maszatolósak, látványosak, és persze finomak is. A jól megválasztott partifalatok nemcsak a gyerekek kedvencei lesznek, hanem a szülők dolgát is megkönnyítik.

„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában

A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.

A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény

Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.

A korkülönbség szerepe a párkapcsolatokban

A párkapcsolatok világában a korkülönbség gyakran túlhangsúlyozott tényező, miközben a kapcsolat valódi minőségét sokkal inkább az érzelmi érettség, az értékrend, a kommunikáció és az élethelyzet határozza meg. A társadalom hajlamos kimondott vagy kimondatlan szabályokat felállítani arra vonatkozóan, hogy „mekkora korkülönbség még elfogadható”, azonban ezek a normák nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket. Valójában két ember kapcsolata nem pusztán életkorok találkozása, hanem személyiségek, tapasztalatok és jövőképek összhangja.