BTMN és SNI a gyerek papírján. Mit jelentenek ezek?
- Dátum: 2023.09.24., 08:36
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- beilleszkedés, BTMN, fogyatékosság, hiányosság, igény, javaslat, nehézség, óvodáskor, probléma, sajátos, SNI, szakértői bizottság, szűrés, zavar
Mit jelent a BTMN? Kik tartoznak ebbe? Kik az SNI gyerekek? Nos pedagógusként és egy BTMN kisfiú anyukájaként szeretném ezeket a fogalmakat rendbe tenni és kicsit körül járni melyik mit takar, milyen fejlesztés szükséges és kik végzik ezeket.
A BTMN és az SNI gyerekek kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő kategóriába tartoznak, a BTMN rövidítését is tekintve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermeket jelent, míg az SNI a sajátos nevelési igényű tanulót jelzi.
Honnan tudom, hogy BTMN- es a gyermekem?
Fontos elmondani, hogy a BTM-diagnosztika a járási szakértői bizottság tevékenységének keretében történik, az SNI-diagnosztika pedig a megyei és országos tevékenység keretében.
A BTMN kategória arra utal, hogy van probléma, mely fennáll, de nem olyan súlyos, hogy sajátos nevelési igény legyen.
Míg a „nehézség” arra utal, hogy a probléma átmeneti, nem áll fenn tartósan, addig a fogyatékosságok, zavarok körére az SNI kategória a jellemző, mely tartósan fennáll.
A „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló különleges bánásmódot igényel. Olyan gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alul teljesít, kapcsolati, magatartási problémákkal, tanulási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése nehezebb.
Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek, tanuló a hivatalos definíció szerint szintén különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, illetve súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzd.
Ezek a diákok a különleges bánásmód keretében egyéni fejlesztésben részesülnek, joguk van állapotuknak megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásra.
Ezt az igényt minden esetben és kizárólag a szakértői bizottság állapítja meg vagy zárja ki, ők tesznek javaslatot megfelelő ellátásra.
Mikor derül ki, hogy a gyermekemnek ilyen ellátásra van szüksége? Mit tapasztalunk szülőként?
A BTMN veszélyeztetettsége már az óvodáskorban észlelhető.
Figyelmeztető jel lehet, ha a gyermeknek rendezetlen, mozgása bizonytalan, jobbkéz-balkéz dominanciája kialakulatlan, ceruzafogása nem megfelelő, rajzai kuszák, beszédértése, kifejezőképessége problémás, illetve a gyermek a bölcsődei, óvodai közösségbe nem tud beilleszkedni.
Az ötéves korban történő szűrővizsgálatok a részképesség-gyengeségek és -zavarok idejében történő felismerését szolgálják.
Beilleszkedési és magatartási nehézség esetén a gyermek intézménye köteles megszervezni a fejlesztő foglalkoztatást.
Az SNI kategóriára is általában óvodáskorban derül fény és a megfelelő fejlesztéssel sokszor gond nélkül behozzák a lemaradást a gyerekek a bizottság pedig 1-2 évente ismét kivizsgálja a gyereket, hogy van-e változás.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
Mentális nagytakarítás

Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.