Menü

BTMN és SNI a gyerek papírján. Mit jelentenek ezek?

Mit jelent a BTMN? Kik tartoznak ebbe? Kik az SNI gyerekek? Nos pedagógusként és egy BTMN kisfiú anyukájaként szeretném ezeket a fogalmakat rendbe tenni és kicsit körül járni melyik mit takar, milyen fejlesztés szükséges és kik végzik ezeket.

A BTMN és az SNI gyerekek kiemelt figyelmet, különleges bánásmódot igénylő kategóriába tartoznak, a BTMN rövidítését is tekintve beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermeket jelent, míg az SNI a sajátos nevelési igényű tanulót jelzi.

Honnan tudom, hogy BTMN- es a gyermekem?

Fontos elmondani, hogy a BTM-diagnosztika a járási szakértői bizottság tevékenységének keretében történik, az SNI-diagnosztika pedig a megyei és országos tevékenység keretében.

A BTMN kategória arra utal, hogy van probléma, mely fennáll, de nem olyan súlyos, hogy sajátos nevelési igény legyen.

Míg a „nehézség” arra utal, hogy a probléma átmeneti, nem áll fenn tartósan, addig a fogyatékosságok, zavarok körére az SNI kategória a jellemző, mely tartósan fennáll.

A „beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló különleges bánásmódot igényel. Olyan gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alul teljesít, kapcsolati, magatartási problémákkal, tanulási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése nehezebb.

Sajátos nevelési igényű (SNI) gyermek, tanuló a hivatalos definíció szerint szintén különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, illetve súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzd.

Ezek a diákok a különleges bánásmód keretében egyéni fejlesztésben részesülnek, joguk van állapotuknak megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásra.

Ezt az igényt minden esetben és kizárólag a szakértői bizottság állapítja meg vagy zárja ki, ők tesznek javaslatot megfelelő ellátásra.

Mikor derül ki, hogy a gyermekemnek ilyen ellátásra van szüksége? Mit tapasztalunk szülőként?

A BTMN veszélyeztetettsége már az óvodáskorban észlelhető.

Figyelmeztető jel lehet, ha a gyermeknek rendezetlen, mozgása bizonytalan, jobbkéz-balkéz dominanciája kialakulatlan, ceruzafogása nem megfelelő, rajzai kuszák, beszédértése, kifejezőképessége problémás, illetve a gyermek a bölcsődei, óvodai közösségbe nem tud beilleszkedni.

Az ötéves korban történő szűrővizsgálatok a részképesség-gyengeségek és -zavarok idejében történő felismerését szolgálják.

Beilleszkedési és magatartási nehézség esetén a gyermek intézménye köteles megszervezni a fejlesztő foglalkoztatást.

Az SNI kategóriára is általában óvodáskorban derül fény és a megfelelő fejlesztéssel sokszor gond nélkül behozzák a lemaradást a gyerekek a bizottság pedig 1-2 évente ismét kivizsgálja a gyereket, hogy van-e változás.

Új egyensúly otthon – amikor végre jutott idő egymásra

Az év nagy részében szinte észrevétlenül sodródtunk a teendők között. Munka, iskola, különórák, határidők követték egymást, és a napok gyakran úgy teltek el, hogy alig maradt valódi idő egymásra. Aztán megérkezett a húsvéti tavaszi szünet, és hirtelen történt valami: lelassult a tempó, és végre lehetőség nyílt arra, amire hónapok óta nem volt – együtt lenni.

A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége

A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.

Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?

Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?