Menü

Mi az az SZMK? Miért vegyünk részt benne?

Amikor SzMK tag lettem, rögtön a „Rossz anyák” című amerikai filmvígjátékra gondoltam és a főszereplőkre Mila Kunisra, Christina Applegate-re. Pláne mikor a szülők elnöknek választottak, lehet akkor kellett volna nekem is pad alá bújnom, mert már otthon megbántam, pedig igazán jó kis csapat jött létre és most szakítani szeretnék az SZMK-s sztereotípiákkal. Lehet ezt jól is csinálni.

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat. Ilyenkor nem könnyítjük meg az osztályfőnök dolgát, ha a pad alatt matatunk, a telefonnal babrálunk, kerülve a szemkontaktust.

Sajnos a szülői értekezleten jelenlévők 90 százaléka úgy tesz, mintha ott sem lenne, nehogy véletlenül felmerüljön, hogy ő is SZMK tag legyen, mert nem akarnak pluszgondot a nyakukba, ingyenmunkát és önkénteskedést, pedig a munkaközösség legfőképp a gyerekekért van és munkájával az iskolát segíti. Ne féljünk részt vállalni ebből!

Osztályonként általában két személy kerül megválasztásra, akiket a tanév első szülői értekezletén választanak meg a szülők, a szülői munkaközösség pedig az összes szülői képviselőből áll.

Miért vegyünk részt ebben?

Mert szülői képviselőnek lenni nagyon értékes és fontos feladat! Részt venni az iskola életében, bepillantást nyerni az együttműködésbe, jó kapcsolatot kialakítani a többi szülővel, tanárokkal.

A szülői munkaközösség az iskolai életben a nélkülözhetetlen kapocs szerepét tölti be. „Na jó, vállalom, de mit kell csinálni?” - kérdezik sokszor a tagok. Nos lényegében mindent, amivel képviseljük a szülőket, támogathatjuk az iskolai programokat, gyerekeket és tájékoztatást nyújtunk.

A szülői munkaközösség értekezletein az iskolát érintő témákat beszélik meg, programokat szerveznek, mint például adventi vásár, karácsonyi programok, jótékonysági bálok és még sorolhatnám, ezt a szervezet dönti el.

Évente legalább két szülői értekezletet kell tartani, ezekre számítson, aki tag lesz. A megbeszélésekre a szülőkön kívül a tanárok, nevelők is meghívást kaphatnak, de állandó tag az iskola, az alapítvány és a diákönkormányzat képviselője is.

A szülői szervezet feladata az oktató-nevelő munkát segítő szülők összefogása, tájékoztatása, véleményük kikérése és továbbítása, a szülői érdekek érvényesítése, lényegében egy érdekképviselet. Valamennyire természetesen pluszelfoglaltságot jelent, de nem annyira körülményes és kellemetlen, macerás tevékenység, amire a gyermekeink érdekében ne lenne időnk.

A Szülői Munkaközösség képviselői lényegében összekötő láncszemek szerepét töltik be szülők és oktatók, szülők és szülők, diákok és tanárok, sőt még diákok és szülők között is, azonban a szülői tagok nélkül nincs munkaközösség sem!

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Skarlát, a vörös gyermekbetegség

Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.