Mi az az SZMK? Miért vegyünk részt benne?
- Dátum: 2023.09.06., 18:36
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- együttműködés, érdekképviselet, értekezlet, feladatok, gyerek, iskola, kapcsolatépítés, megbeszélés, munkaközösség, oktató-nevelő munka, önkéntes, programszervezés, SZMK tag, sztereotípia, szülő, szülői szervezet, tájékoztatás
Amikor SzMK tag lettem, rögtön a „Rossz anyák” című amerikai filmvígjátékra gondoltam és a főszereplőkre Mila Kunisra, Christina Applegate-re. Pláne mikor a szülők elnöknek választottak, lehet akkor kellett volna nekem is pad alá bújnom, mert már otthon megbántam, pedig igazán jó kis csapat jött létre és most szakítani szeretnék az SZMK-s sztereotípiákkal. Lehet ezt jól is csinálni.
Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat. Ilyenkor nem könnyítjük meg az osztályfőnök dolgát, ha a pad alatt matatunk, a telefonnal babrálunk, kerülve a szemkontaktust.
Sajnos a szülői értekezleten jelenlévők 90 százaléka úgy tesz, mintha ott sem lenne, nehogy véletlenül felmerüljön, hogy ő is SZMK tag legyen, mert nem akarnak pluszgondot a nyakukba, ingyenmunkát és önkénteskedést, pedig a munkaközösség legfőképp a gyerekekért van és munkájával az iskolát segíti. Ne féljünk részt vállalni ebből!
Osztályonként általában két személy kerül megválasztásra, akiket a tanév első szülői értekezletén választanak meg a szülők, a szülői munkaközösség pedig az összes szülői képviselőből áll.
Miért vegyünk részt ebben?
Mert szülői képviselőnek lenni nagyon értékes és fontos feladat! Részt venni az iskola életében, bepillantást nyerni az együttműködésbe, jó kapcsolatot kialakítani a többi szülővel, tanárokkal.
A szülői munkaközösség az iskolai életben a nélkülözhetetlen kapocs szerepét tölti be. „Na jó, vállalom, de mit kell csinálni?” - kérdezik sokszor a tagok. Nos lényegében mindent, amivel képviseljük a szülőket, támogathatjuk az iskolai programokat, gyerekeket és tájékoztatást nyújtunk.
A szülői munkaközösség értekezletein az iskolát érintő témákat beszélik meg, programokat szerveznek, mint például adventi vásár, karácsonyi programok, jótékonysági bálok és még sorolhatnám, ezt a szervezet dönti el.
Évente legalább két szülői értekezletet kell tartani, ezekre számítson, aki tag lesz. A megbeszélésekre a szülőkön kívül a tanárok, nevelők is meghívást kaphatnak, de állandó tag az iskola, az alapítvány és a diákönkormányzat képviselője is.
A szülői szervezet feladata az oktató-nevelő munkát segítő szülők összefogása, tájékoztatása, véleményük kikérése és továbbítása, a szülői érdekek érvényesítése, lényegében egy érdekképviselet. Valamennyire természetesen pluszelfoglaltságot jelent, de nem annyira körülményes és kellemetlen, macerás tevékenység, amire a gyermekeink érdekében ne lenne időnk.
A Szülői Munkaközösség képviselői lényegében összekötő láncszemek szerepét töltik be szülők és oktatók, szülők és szülők, diákok és tanárok, sőt még diákok és szülők között is, azonban a szülői tagok nélkül nincs munkaközösség sem!
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Így működik a néma segélykérés

Egy balatonboglári étteremben egy nő a bántalmazottak kézjelzésével kért segítséget a pincértől. A személyzet azonnal értesítette a rendőrséget, akik a nő volt párját bilincsben vitték el. A Sign for Help kézjel a családon belüli erőszak áldozatainak segít csendben jelezni, ha veszélyben vannak.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.
A tanmesék varázsa – mit tanul, amikor mesét hallgat a gyerek?

Sok szülő kérdezi ma: „Melyik mese való a gyerekemnek? Nem túl régimódi ez?” Én pedig azt mondom: épp ellenkezőleg. A tanmesék sosem mennek ki a divatból, mert az emberi lélek alapigazságait hordozzák. Lehetnek modern köntösbe bújtatva, színes képekkel vagy animációval, de a lényegük ugyanaz marad: segítenek embernek maradni egy gyorsan változó világban.