Menü

Mit jelent a szürke szín a pszichológiában?

Amikor hallunk olyan emberről, aki "szürke személy" vagy "szürke nap" volt, általában olyan tulajdonságok létezésére utal, mint a szomorúság vagy a monotonitás és az illúzió hiánya. Ezzel szemben egy bizonyos folytonosságot és pályát is kifejt.

Az igazság az, hogy a szürke nagyon különleges színű, amely hagyományosan nagyon semleges szimbolikussá vált, annak ellenére, hogy hajlamos rossz szempontot kapni. Ez a szimbolizmus és bizonyos elemekkel és életfontosságú pillanatokkal való társulása miatt a szürke szín bizonyos értelemben és hatással volt a pszichés szintre. Mit jelent a szürke szín a pszichológiában? Lássuk ezt a cikket.

Mi ez a szín?

Mielőtt belépne a szimbolikus és pszichológiai jelentés értékeléséhez, amelyet rendszerint a szürke színre adnak, helyénvaló röviden megjegyezni, hogy mi a szóban forgó szürke. Először is meg kell jegyeznünk, hogy a színek többi részéhez hasonlóan a szürke csak a termék terméke a retináinknak a fénytörés vagy annak bizonyos hullámhosszúságainak hiánya .

Mint a fekete vagy a fehér esetében is, akromatikus színnel találkozunk, amelyet a kónuszainkban jelen lévő pigmentek nem érzékelnek, hanem olyan botjaink ragadják meg őket, amelyek a színeknél többet a fényesség vagy a közegben jelen lévő fény mennyisége.

A szürkét a fény befogása és annak hiánya közötti közbenső pont, vagy az első objektum blokkolása okozza. Technikailag és kromatikusan a szürke lenne a középpont vagy a fehér-fekete keverék , bár az arányok függvényében könnyebb vagy sötétebb lehet.

A két szélsőség között semleges helyzetnek köszönhetően különös tulajdonsága van, hogy saját komplementer (bár érdekes kontrasztot mutat a színek, mint a sárga).

Ez egy olyan szín, amelynek jelentése elvileg semleges, de könnyen negatívnak tekinthető, és amelyhez bizonyos konnotációkat pszichológiailag társítunk (ahogy Eva Heller rámutat a színes pszichológiájára). Főként a szürke haj (és ezért az öregedés és az életkor), a hamu és a por, valamint a kő (ami nem a Földön) színe. Ugyanakkor és bár nem ugyanolyan színű, ez is ezüsttel kapcsolódik.

A szürkével és a pszichológiai hatásokkal kapcsolatos legtöbb szimbólum, amelyet általában bennünk generál az ezekkel az elemekkel való kapcsolatát, valamint a fekete-fehér közötti semleges pontot (egy közbenső pont, amely nemcsak a kromatikus, hanem az egyes szimbolikusakra is utal), amelyek mind pozitív, mind negatív konnotációkkal rendelkeznek.

És ha valamit jellemeznek, különösen a szürke szín a szín semlegesség, a semlegesség, amely szintén pozitív és ellenszenves konnotációkkal bír.

Inkább nem megyünk orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy baj van

Sokan inkább nem kérnek időpontot az orvoshoz, mert félnek attól, mit fog mondani a vizsgálat után. Egy furcsa fájdalom, egy hetek óta tartó panasz vagy egy szokatlan tünet esetén gyakran azzal nyugtatjuk magunkat, hogy biztosan nincs semmi komoly probléma. Majd elmúlik, csak fáradt vagyok, biztosan a stressz az oka – mondogatjuk, miközben telnek a napok, olykor hónapok is. De vajon tényleg jobb nem tudni?

Mintha a falnak beszélnél? Öt játékos ötlet, hogy a gyerekek valóban meghallják, amit kérsz

Ismerős helyzet, amikor már harmadszor kéred a gyereket, hogy pakolja el a játékait, öltözzön fel, vagy induljon el vacsorázni, de úgy tűnik, mintha meg sem hallaná? Ilyenkor könnyen elfogy a türelem, emelkedik a hangerő, és egy egyszerű kérésből pillanatok alatt vita lehet.

Szabad-e a gyerekeknek a halálról beszélni?

A halálról beszélni soha nem könnyű, különösen akkor, ha gyerekeknek kell elmagyaráznunk, mit jelent elveszíteni valakit, akit szeretünk. Sok szülő ösztönösen óvni szeretné a gyermekét a fájdalmas témáktól, ezért inkább kerüli a beszélgetést, vagy megpróbálja szebb szavakkal körülírni a történteket. Pedig a gyerekeknek is szükségük van arra, hogy megértsék az élet természetes részét, a veszteséget és a gyászt.

Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?

A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.