Menü

Mit jelent a szürke szín a pszichológiában?

Amikor hallunk olyan emberről, aki "szürke személy" vagy "szürke nap" volt, általában olyan tulajdonságok létezésére utal, mint a szomorúság vagy a monotonitás és az illúzió hiánya. Ezzel szemben egy bizonyos folytonosságot és pályát is kifejt.

Az igazság az, hogy a szürke nagyon különleges színű, amely hagyományosan nagyon semleges szimbolikussá vált, annak ellenére, hogy hajlamos rossz szempontot kapni. Ez a szimbolizmus és bizonyos elemekkel és életfontosságú pillanatokkal való társulása miatt a szürke szín bizonyos értelemben és hatással volt a pszichés szintre. Mit jelent a szürke szín a pszichológiában? Lássuk ezt a cikket.

Mi ez a szín?

Mielőtt belépne a szimbolikus és pszichológiai jelentés értékeléséhez, amelyet rendszerint a szürke színre adnak, helyénvaló röviden megjegyezni, hogy mi a szóban forgó szürke. Először is meg kell jegyeznünk, hogy a színek többi részéhez hasonlóan a szürke csak a termék terméke a retináinknak a fénytörés vagy annak bizonyos hullámhosszúságainak hiánya .

Mint a fekete vagy a fehér esetében is, akromatikus színnel találkozunk, amelyet a kónuszainkban jelen lévő pigmentek nem érzékelnek, hanem olyan botjaink ragadják meg őket, amelyek a színeknél többet a fényesség vagy a közegben jelen lévő fény mennyisége.

A szürkét a fény befogása és annak hiánya közötti közbenső pont, vagy az első objektum blokkolása okozza. Technikailag és kromatikusan a szürke lenne a középpont vagy a fehér-fekete keverék , bár az arányok függvényében könnyebb vagy sötétebb lehet.

A két szélsőség között semleges helyzetnek köszönhetően különös tulajdonsága van, hogy saját komplementer (bár érdekes kontrasztot mutat a színek, mint a sárga).

Ez egy olyan szín, amelynek jelentése elvileg semleges, de könnyen negatívnak tekinthető, és amelyhez bizonyos konnotációkat pszichológiailag társítunk (ahogy Eva Heller rámutat a színes pszichológiájára). Főként a szürke haj (és ezért az öregedés és az életkor), a hamu és a por, valamint a kő (ami nem a Földön) színe. Ugyanakkor és bár nem ugyanolyan színű, ez is ezüsttel kapcsolódik.

A szürkével és a pszichológiai hatásokkal kapcsolatos legtöbb szimbólum, amelyet általában bennünk generál az ezekkel az elemekkel való kapcsolatát, valamint a fekete-fehér közötti semleges pontot (egy közbenső pont, amely nemcsak a kromatikus, hanem az egyes szimbolikusakra is utal), amelyek mind pozitív, mind negatív konnotációkkal rendelkeznek.

És ha valamit jellemeznek, különösen a szürke szín a szín semlegesség, a semlegesség, amely szintén pozitív és ellenszenves konnotációkkal bír.

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.

Az egyéni boldogság kérdése. Tanulható-e a pozitivitás?

A boldogságkeresés napjaink egyik legaktuálisabb témája, jóllehet sokszor nem a legideálisabb helyen és módon keressük ezt az állapotot. A pozitív pszichológia irányzata tudományos módszereket alkalmazva foglalkozik az elégedettség témakörével. Viszont egyéni szempontból mindez jóval kevésbé elméleti dolgokon múlik, mintsem a mindennapi cselekedeteinken, interakciókon.