Menü

Unaloműzés a nyári szünetben

  • Dátum: 2023.08.06., 10:47
  • Szabó Máté
  • képek:pexels.com, pixabay.com

A nyári szünet egy többségében pozitív dolog az emberek számára, a gyerekek, fiatalok számára pedig még inkább. A szülők esetén ez már nem feltétlenül mondható el. Viszont ilyenkor azon kapjuk magunkat, hogy 2,5 hónap pihenés, videójátékozás, filmezés jön, és egész időszakban haszontalanok voltunk. Adódik a kérdés, hogy mivel köthetjük le a szabadidőnket, hogyan töltsük hasznosan ilyenkor az időnket?

Életkortól függően a nyári szünet mindenkit máshogy érint, viszont meghallva a szót bizonyos, hogy minden diák tudja miről van szó. Tipikusan ez az az időszak, amikor sokan “befogják” a gyereküket kertészkedni, mosogatni, felporszívózni, esetleg autót mosni. Valamint tipikus tevékenység még a kutyasétáltatás is. Valamelyest fontos, hogy egy gyermek is megtapasztalja ezeket a fajta házimunkákat már kisebb korában, a sokszor már túl hosszú szünet pedig erre egy jó lehetőség. Ráadásul mindez segít a közös családi időtöltésben is.

A testmozgás és olvasás mindig jó

A testmozgás remek lehetőség, és hangulatjavító is. Fantasztikus módja annak, hogy elfoglaltak maradjunk. Nyaranta a kánikulát kicselezve tudunk biciklizni, szabadban sportolni, edzőterembe járni, vagy akár otthon is edzeni. Emellett az edzés segít abban is, hogy egészségesek és fittek maradjunk.

Az olvasás szintén egy nagyon tipikus tevékenység, személy szerint én is – különösen régebben – a legtöbb nyári szünetemet olvasással töltöttem, és a 2-3 hónap alatt legalább 4-5 könyvet kiolvastam. Ráadásul ilyenkor megnézhetünk több műfajt is, hogy melyik az, amelyik kimondottan tetszik, legyen az ifjúsági, sci-fi, krimi, természettudományos regény. A különböző műfajok pedig néha keverednek is, és ezek között mindenki megtalálhatja a maga kedvencét.

Barátokkal lenni

Kisgyerekként a szüleink mellett maradunk, ahogyan pedig idősebbek leszünk egyre inkább a barátaink társaságára vágyunk. Kamaszkortól kezdve a nyári szünetben is fontos lehet összejárni barátokkal, társaságban lenni. Mindenki focizni, röpizni akar ilyenkor, majd később jönnek a közös mozizások, kocsmai találkozók. A társasági élet fontos az unalom ellen, ráadásul barátok nélkül nagyon könnyedén egyedül érezhetjük magunkat, mindez pedig még inkább a magány érzését érezteti velünk. Sokszor ekkor alakul ki, hogy valaki inkább zárkózott, vagy nyitottabb személyiség lesz. Mindez pedig az egész további életére komoly hatással lehet.

Emellett a kamaszkor vége felé már egyre többen diákmunkát vállalnak. Lehet, hogy először csak néhány hetet dolgozunk, de később már van, aki akár az egész nyarat végigdolgozza, bizonyos egyetemi szakok mellett pedig akár tartósan is dolgozhatunk. Munka mellett pedig már ez az időszak sem feltétlenül lesz annyira unalmas, és vontatott. Helyette már sokszor rohanni kell egyik helyről a másikra, és beosztani az időt a munka, a család, valamint a szabadidő között. Később ha valaki már külön költözik a szüleitől, és (részben) önállóan kell boldogulnia, háztartást vezetni, akkor a nyári szünet már nem érződik valódi szünetnek.

Diákként a nyár nyugalom

Gondolhatjuk azt, hogy a nyári szünetek unalmasak lesznek, viszont munka mellett ez már egyáltalán nem igaz. A család, a társasági élet, és a barátok rengeteget segítenek abban, hogy ne unatkozzunk és forduljunk magunkba ilyenkor sem. Ugyanis az élet furcsasága, hogy a túl sok szabadidő egy idő után már nyomasztóvá válik. Ennek ellenére viszont a nyár a diákok számára a lehiggadás időszaka, nem a stresszé. Az iskolai tanulás, – legyen az általános iskola, gimnázium, egyetem – után a nyár jelenti azt az időszakot amikor pihenhetünk, és jóval több szabadidőnk lesz az általunk kedvelt dolgokra. Ilyenkor sokan barátokkal töltik az időt, valamint ekkor van idő rengeteget filmezni, és videójátékozni napestig. Ha például az iskola mellett nem jut idő a számítógépes játékokra, akkor minden fiatal tudja, hogy ezt a nyári szünetben kell bepótolni.

Az unalom pedig nem feltétlenül rossz, és valljuk be felnőttként egyre kevesebb nyugodt perc jut az embernek, vagy ha mégis, akkor meg egyből azon gondolkodik, hogy mivel töltse ki a szabadidejét. Ahogyan egyre nagyobbak leszünk, egyre több felelősség, kötelesség hárul az emberek vállára, ezáltal pedig kevesebb szabadidőnk is lesz. Gyerekként pedig néha szükség is van az unalomra és arra, hogy egy kisgyerek maga találjon rá valamilyen megoldásra, mivel ez segít a kreativitásban és önállósodásban is.

Tour de Hongrie: a mezőny májusban újra száguld!

Komoly szakmai kihívásokat és izgalmas versenyt ígér a 47. Tour de Hongrie országúti kerékpáros körverseny. Dér Zsolt szövetségi kapitány szerint a viadal idei felépítése nemcsak a nemzetközi mezőny számára vonzó, hanem reális esélyt ad arra is, hogy magyar kerékpáros a legjobb öt vagy tíz között végezzen az összetett versenyben.

Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?

Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?

A hotelek elhanyagolt zugai: ezekre a helyekre figyelj foglalás előtt

Amikor szállodát választunk, sokszor a szobák kényelme, az ár és a környék látványosságai dominálnak a döntésünkben. Ritkábban gondolunk azonban arra, hogy bizonyos helyek a hotelekben rendszeresen elhanyagoltak a takarítás során.

A reggeli története: szükségből mindennapi szokás

Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.

Mi értelme a munkahelyi meetingeknek?

A meeting kifejezés mára ott van a naptárban, a fejünkben és sokszor még a műszak után is velünk marad. E-mailek érkeznek megállás nélkül, a feladatok pedig valahogy mindig az adminisztratív teendők után kezdődnének igazán, de sokszor azt sem tudjuk, hogy mi lenne a valódi prioritás. A kérdés adja magát, hogy valóban a közös gondolkodást szolgálják a szakmai egyeztetések, vagy inkább a munka látszatát tartják fenn egy megfásult közegben?