A nyári túlevés legyőzése
- Dátum: 2023.07.09., 17:52
- Szabó Máté
- képek:pexels.com
- étel, evés, fagylalt, hűtő, ivás, jégkrém, lángos, nyár, túlsúly
A nyári időszakot sokszor a strandolással, a szabadban eltöltött programokkal azonosítjuk. Azonban a szokásos kaják, desszertek között is bőven megvannak az olyan bűnösök, amelyek bizony elhízást okoznak a forróság ellenére is. Ilyenkor a strandforma helyett rengeteg ember inkább “növeszti a pocakját”, és nem “csökkenti” azt. Emellett a forróságban sokszor érezhetjük, hogy napközben étvágytalanok vagyunk, és nem kívánunk semmit, majd az esti időszakban mikor elkezd hűvösebb lenni, akkor elkezdünk túl sokat enni.
Ráadásul sok gyereknek, iskolásnak a nyári szünet magával hozza a túl sok szabadidőt is, amely pedig szintén hozzájárul a nassoláshoz. Például egy film, sorozat megnézése közben, vagy éppen videójátékozás alatt tökéletes lehetőség van arra, hogy nassoljunk valamit, amely aztán plusz kalóriaként hozzájárul ahhoz, hogy folyamatosan küzdjünk a túlsúly ellen.

A nyár titkos kalóriái
Észrevétlen kalóriáink egyik része a tipikus nyári strandételekből származik, gondoljunk csak a lángosra, kolbászra, hamburgerre, jégkrémre, vagy éppen a jégkására. Míg előbbiek túlzott zsírtartalmukkal, addig utóbbiak magas cukortartalmukkal viszik fel napi energiabevitelünket. Ráadásul az édességek, mint például a fagylalt, vagy a jégkrém sok embernek örökös csábítást jelentenek. Egy üdülés alkalmával természetesen élvezzük ki ezeket, de ne váljon a mindennapos étkezéseink részévé. A nyári időszakban a sok gyümölcs fogyasztása sokkal egészségesebb tud lenni, viszont ilyenkor a jégkrém, és a fagylalt nagy csábítóerő tud lenni.
Na és mi a helyzet az édességekkel? A jégkrém és a fagylalt talán az egyik legnagyobb ludas, de emellett a csokoládék, és a sütemények is bőven bűnösek abban, hogy ha a legforróbb időszak közepén kezdünk el hízni. A nyár előnye, hogy számtalan szuper gyümölcsös alternatívát találhatunk már, legyen az sima gyümölcs, vagy valamilyen gyümölcslé, esetleg joghurt.
A nassolás csak pillanatnyi öröm

Személy szerint sajnos rám is jellemző, hogy túl sokat foglalkozom (gondolatban) az evéssel, ételekkel, főzéssel, rengetegszer gondolok arra, hogy nassolni kellene valamit, és emiatt néha túl sok kalóriát viszek be egy nap a szervezetbe. Más szempontból lassan, összpontosítva enni, megfigyelni az ételt, sokszor megrágni a falatot, figyelni az ízekre, illatokra nem mindig annyira egyszerű. Sokszor csak gyorsan felfaljuk a kiszedett adagot, majd haladunk tovább a mindennapi teendőkkel.
Ezzel szemben megfigyelhető, hogy már maga a főzés is segít mélyebb kapcsolatot teremteni az étellel, vagy az is, hogy ha evés közben beszélgetünk valakivel, ilyenkor általában sokkal lassabban esszük meg az adott adagot. A rohanó, figyelmetlen evés hozzájárul több étkezési problémához is, mint például az elhízás, túlevés és az ezzel járó túlsúly.
Fontos tudatosítani azt is, hogy az ételek, édességek csak pillanatnyi örömet okoznak, nem kell lemondani minden finomságról, viszont az önuralom nagyon fontos abban, hogy ne együnk többet a kelleténél, és bizonyos nassolnivalókat, amelyekre nincs szükségünk vissza tudjunk rakni a hűtőbe, vagy a polcra.
Végül pedig ne felejtsük: ha helytelenek az étkezési szokásaink, akkor bizony változtatni kell, de az sosem követelmény, hogy fenekestül felforgassuk az eddig megszokott rendszerünket, valamint egy-egy kaját egyáltalán nem kell végleg kitörölni az életünkből, legtöbbször elegendő csak egy kicsivel visszább venni az elfogyasztott mennyiséget. Az elegendő alvás, és a rendszeres testmozgás pedig szintén nagyon fontos az étkezésünk szempontjából is. Ugyanis az edzés létfontosságú a kalóriák elégetésében, a rendszertelen és a túl kevés alvás pedig fokozza az éhségérzetet. Kis lépésekkel, tudatos hozzáállással és tartós megoldásokkal érhetjük el ugyanis a leghosszabb eredményeket!
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?