Gaslighting – az érzelmi befolyásolás

Egyelőre nem sokan hallottak a gaslighting kifejezésről, pedig sajnos egy egészen mindennapos dolgot takar, csak az áldozatok nehezen ismerik fel, ha környezetükben olyan személy van, aki érzelmeire komoly befolyással van.

A gaslighting jelentése gázlángolás és egy negyvenes évekbeli filmre utal, a Gaslight-ra. A film tökéletesen bemutatja azt, hogy milyen elven működik a bántalmazás. A gaslighting egy érzelmi manipuláció, amikor az érintett személynél elérik azt, hogy megkérdőjelezze józan ítélőképességét, ne higgyen emlékeiben. A célja az, hogy az áldozat azt a valóságot higgye el, amit a bántalmazó el akar vele hitetni.

Ennek következménye az, hogy kiszolgáltatott helyzetbe kerüljön önbizalomhiánya által a manipulált személyt, így bármire rá lehessen venni. Döntő többségében észre sem veszik az érintettek, hogy valaki szándékosan „játszik” érzelmeikkel, gondolataikkal, pedig kizárólag a felismerés jelenti a kivezető utat. A jelenség nem csak párkapcsolatban fordulhat elő, hanem szülő-gyermek, vagy munkahelyi kapcsolatban is. Sokszor előfordul, hogy a bántalmazó felhasználja környezetét is arra, hogy igazolja az általa kitalált valóságot.

A felismerés sokszor sajnos csak későn érkezik, hiszen az áldozat megszokja a helyzetet, fel sem tűnik neki, hogy valami nem klappol. A környezet általában előbb felfedezi, hogy probléma van. Az egyik legárulkodóbb jel, ha az áldozat állandóan bocsánatot kér mindenért, még akkor is, ha őt bántják meg, az érzelmi zsarolás olyan mértékű lehet, hogy az egyén elhiszi, hogy az ő viselkedését senki más nem viselné el, csak a bántalmazó.

Elhangzik többek között, hogy „nincs igazad”, „egyáltalán nem úgy történt, ahogy te emlékszel”, „paranoiás vagy”, „képzelődsz”, „túlreagálod a helyzetet”, és a „túl érzékeny vagy”. Ezek olyan mondatok, amik egyébként is jelen lehetnek az életünkben, nem feltétlenül jelentenek rosszat, de ha sokszor halljuk, az már bizony árulkodó jel.

Úgy segíthetünk magunkon, hogy ha már van valami feltűnik, hogy elkezdünk naplózni, méghozzá részletesen. Gondolkodni kell azon, hogy az elhangzott mondatok milyen érzéseket keltettek bennünk. Ezek a naplóbejegyzések bizonyítékul szolgálhatnak a bántalmazottnak arra, hogy valóban mi is történik. Kérjünk segítséget a környezetünktől, nehogy átforduljunk ön-gázlángolásba, amikor már minden reményünket elveszítjük magunkban és megkérdőjelezzük érzéseinket, gondolatainkat. A legrosszabb esetben felismerés nélkül túlzott megfelelési kényszer, depresszió és öngyilkosság lehet a vége. A bántalmazásnak pontot kell tenni a végére minél hamarabb, mivel olyan lelki sérüléseket okozhat, amit egy életen át cipelhet az ember magával.

A gaslighting egy olyan érzelmi manipuláció, amit nehéz a bántalmazottnak észrevennie, lassan, alattomosan kúszik az elmébe, kihasználva az egyén kiszolgáltatottságát, tönkre téve érzelmi stabilitását, hogy a bántalmazó önigazolást nyerjen. Ne féljünk segítséget kérni, mivel az pszichés befolyásolás is bántalmazásnak minősül.