Menü

Papucs szezon – így csináld, hogy ne kelljen „sarkon fordulni”

A nyár, a meleg magával hozza, hogy nyitott lábbeliket hordjunk, ezért érdemes odafigyelni arra, hogy lábunk esztétikailag és egészségügyileg is rendben legyen.

A repedezett sarokbőr, az egyik leggyakoribb lábat érintő probléma, ennek pedig a legfőbb oka, hogy ez talprész kiszára, kikeményedik, és ha nem kezeljük, bizony fájdalmas repedezéssel, sebesedéssel válaszol. A sebek a baktériumok melegágyai is lehetnek, a sebfertőtlenítők használata sebek kialakulása során fokozottan ajánlott. Sokan pontosan ezért mondanak le a papucs vagy szandál viseléséről a jó idő megérkezésével. Nem érdemes szégyenkezni miatta, hiszen sokat tehetünk ellene.

A legtöbbször az okozza a problémát, hogy nem megfelelő cipőt hordunk, vagy sokat talpalunk, vagy sokat állunk egyhelyben. Rátesz egy lapáttal, ha sokféle kemikáliát tartalmazó tisztálkodási szerekkel mosakodunk, mivel ezek megbontják a bőr természetes védekezőképességét, ezzel megnehezítve bőrünk helyzetét. Sokszor előfordul az is, hogy gombás fertőzéssel állunk szemben, vagy egy bizonyos bőrbetegség, a diszhidrotikus ekcéma áll a probléma hátterében.

Ez utóbbi kellemetlen, szűnni nem akaró viszketéssel jár és gyógyulási szakaszában a bőr hámlani kezd. Amellett, hogy nagyon kellemetlen, eléggé csúnyán is mutat. A pajzsmirigy alulműködés és a cukorbetegség jele is lehet a száraz, repedező hámréteg, ebben az esetben mindenképpen orvost kell felkeresni.

Mit tehetünk ellene?

Első körben érdemes felkeresni egy megbízható, munkájára és a tisztaságra igényes pedikűröst. Mivel nem szabad túl sokat szabdalni a bőrt, így a köztes időkben van több dolog is, amivel segíthetünk magunkon. A lábáztatás az egyik legősibb módszer arra, hogy a szervezet tisztuljon, de segít lábfejünk kültakaróján is. A szódabikarbóna ebben az esetben is jó szolgálatot tesz, felpuhítja a kemény rétegeket. Az áztatás után habkővel szépen le lehet dörzsölni a nem odavaló részeket és utána egy jó hidratáló krémmel kell bekenni.

Tegyünk említést a kókuszolajról, a házi lábápolás rutinjának alapeleme. Melegítsünk szobahőmérsékletűre 4 evőkanál kókuszolajat, kenjük be jó alaposan lábunkat és húzzunk rá egy jó meleg zoknit. Akár egész éjjel is rajta maradhat, csodákat fog művelni bőrünkkel. A sarokpuhító krémekkel ugyanez az eljárás, a lényeg az, hogy a nedvességet a bezárjuk a bőrbe. ugyanilyen jó hatással lesz a méz is, mely nem csak tele van vitaminokkal, hanem segít a vízmegtartásban is. Nagyon vigyázzunk a különböző hámlasztó készítményekkel, érzékenyebb bőrű embereknél komoly sebeket tud okozni, mikor a bőr rétegei elkezdenek leválni és igen lassú lehet a gyógyulási idő, hiszen a talpunkon járunk.

Ne szégyenkezzünk igénybe vett lábaink miatt, hiszen akár egy relaxáló lábáztatást követően az éjszaka folyamán, számunkra észrevétlenül is tudjuk kezelni a kiszáradt sarkaink problémáját.

„A sport öröklődik – De nem a génjeinkben, hanem a példánkban”

Sportos szülők, sportos gyerekek, avagy hogyan adjunk át egészséges szokásokat a következő generációnak?

Ne hagyjunk életet a forró járműben!

Nyáron a hőmérséklet akár percek alatt életveszélyes szintre emelkedhet egy lezárt autó belsejében. Ennek ellenére még mindig előfordul, hogy figyelmetlenségből vagy pillanatnyi döntésből adódóan valaki gyermekét vagy háziállatát az autóban hagyja, amíg gyorsan elintéz valamit. Ez a „csak pár percre” hozzáállás azonban tragikus következményekkel járhat.

Nyári táborok: megoldás a szülőknek, élmény a gyerekeknek

A nyári szünet közeledtével sok szülő szembesül az évről évre visszatérő kérdéssel: hogyan oldják meg gyermekeik felügyeletét, miközben ők dolgoznak? A nyári táborok nemcsak praktikus segítséget jelentenek, hanem felejthetetlen élményeket is kínálnak a gyerekeknek.

Különleges fóbiák

A fóbia a görög félelem szóból származik, a pszichiátriában arra a jelenségre utal, amikor valaki félelmet érez bizonyos dolgok iránt. Egyes fóbiák szélesebb körben ismertek, míg másokról talán még sosem hallottunk.

Mit ad a nézőknek a filmzene?

A filmek világa épp annyira szól a hangokról, mint a látványelemekről. A gondosan megkomponált dallamok képesek elmélyíteni a látványt, felerősíteni az érzelmeket, és egyedülálló módon bevonni a nézőt a történetbe. Gondoljunk csak Hans Zimmerre, a Dögkeselyű ikonikus dallamára, vagy éppen a nemrégiben megjelent A brutalista számaira. Vajon hogyan képes a hang és a vizuális tartalom együttese ennyire megragadó élményt nyújtani, és milyen utat járt be a filmzene, mire eljutott a mai státuszáig?