Menü

Az alázatos hozzáállás előnyei

Az utóbbi időben újra és újra szembejött velem a jelenség, emiatt úgy éreztem, hogy megérett arra, hogy írjak róla. Az alázat, alázatosság, mint jelenség. Mert azt látom, hogy aki alázatos tud lenni, annak haladnak a dolgai, előbb-utóbb sikerül, amit eltervezett és az emberek ezt el is ismerik.

Ha valaki alázatos, nem feltétlenül jelenti azt, hogy magát a másik alá helyezi, kevésbé tartja magát értékesnek, okosnak vagy alárendeli magát, kishitű esetleg álszerény. Hanem éppen, hogy olyannak látja magát, amilyen, akkorának, amekkora. Pontosan látja, hogy hol tart a helyzetében, a fejlődésében, látja a korlátait, de látja a kitűzött célt is.

Ha egész reálisan érzékeljük magunkat, akkor be kell lássuk, az akár előny is lehet De milyen további előnye lehet annak, ha gyakoroljuk az alázatosságot? Az általam vélt előnyöket szedtem össze négy pontban.

1.Alázatosság: lehet a fejlődés kulcsa

Épp a fent leírtak miatt, az alázat kulcstényező lehet abban, ha egy területen fejlődni szeretnénk (legyen az a munkánk, a hőn szeretett hobbik vagy egy teljesen új dolog, amibe belevágunk). Nem véletlen emlegetik erényként a különböző sportágakban, de különösen a harcművészetben azt, ha valaki alázatos. Hiszen fontos, hogy a sportoló reálisan lássa, hogy éppen hol tart a tanulásban, fejlődésben, a cél érdekében folyamatosan nyitott maradjon az új ismeretekre, technikákra. Ez a fajta hozzáállás azt is magában rejti, hogy a hibázás is belefér. Ennek előnyét pedig tudjuk: ha ér hibázni, utólag kevésbé rágódunk, hamarabb túllendülünk és megint a fejlődésünkre tudunk koncentrálni.

Természetesen nem elég csak alázatosnak lenni, szükség van még számos más tulajdonságra is (pl. kitartás, célorientáltság stb.), de le kell szögezzük, hogy mindez alázat nélkül mit sem ér.

2. Alázatosság: segít a belső egyensúly megtartásában

A sport példáján haladva tovább, ha a céltudatosság alázattal társul, akkor az higgadtsággal, tudatossággal is társul. Ellenkező esetben, ha valaki nem alázatos, viszont a kitűzött cél fontos számára, könnyebben előtör belőle a türelmetlenség, a düh, az agresszió, a szélsőségek közti csapongás. Sőt, az is előfordul, hogy frusztráltságában „kifelé mutogat”: sokszor külső tényezőket, más embereket hibáztat a sikertelenségért.

3. Alázatosság: partnerség, emberség

Ne feledkezzünk meg az emberi oldaláról sem. Aki alázatos, az nem akar a másik fölé kerekedni, egyenlőségre, partnerségre törekszik, képes arra, hogy az egyéni érdekei helyett a közös/közösségi érdeket helyezze előtérbe. Az azonos szemmagasság mellett az alázatos ember türelmes, kevésbé ítélkezik, a másik nézőpontját könnyebben elfogadja.

4. Alázatosság: inspiráló

Kívülről szemlélve egy alázatos ember egyszerre céltudatos, kitartó, látszik a fejlődés rajta, nyugodt és partneri, ez sokak számára motiváló, inspiráló tud lenni. Jönnek a visszajelzések: „Hogy csinálod, hogy ilyen nyugodt tudsz maradni?”; „Milyen sokat fejlődtél az elmúlt időszakban…”.

Szakemberek szerint vezetőként is érdemes az alázatot, mint magatartást gyakorolni, hiszen amellett, hogy inspiráló, tiszteletet, elismerést válthat ki a munkatársakból. És ne feledjük, a vezető viselkedése mindig példának számít!

Amikor alázatos tudok lenni, a fenti tényezőket mind megtapasztalom, és nem, nem érzem magam lebecsülve, alárendelve, kisebbnek. Az alázat kitartással, céltudatossággal, nyitottsággal párosulva tényleg tud a haladás, fejlődés kulcsa lenni. De hogy ez tulajdonság, hozzáállás vagy állapot? Azt mindenki döntse el maga.

A dackorszak kritikus szakaszai

A gyermek lelki fejlődésének egyik legfontosabb folyamata az énkép kialakítása, az én-tudat megjelenése. Újszülöttként a gyermek teljes szimbiózisban él az anyjával/ gondozójával, függ tőle, a világot rajta keresztül érzékeli.

A túlzott engedékenység nem tesz jót

Mennyi engedékenység fér össze a gyerekneveléssel? A humánus nevelésnek része a „megengedés”, tehát az a szülői magatartás, hogy nem teljes mértékben kontroll nélkül, de viszonylagos rugalmassággal engedjük érvényre jutni a gyerek akaratát. Az engedékenység nem egyenlő a megengedéssel. A „megengedés” önmagában még nem valami nagylelkű dolog, hanem elvárható valakitől, aki nem kívánja rabságban tartani a másikat.

A disszociatív személyiségzavar jellemzői

Az általános eset az a disszociatív személyiségzavar esetén, hogy az egyik személyiség tisztában van a másik jelenlétével, ismeri, és ezzel együtt tud élni. A másik kialakult személyiség a legtöbb esetben teljesen mások a személyiségjegyei is.

Vattacukor szülők – egy családi viselkedésminta

Sokféleképpen módon nevelhetjük gyerekeinket, lehetünk szigorúak, engedékenyek, megalkuvók, igazából bármilyenek. Általában gyereke válogatja, hogy mi a legjobb, de vannak viselkedésminta típusok, amibe általában beleillünk. Nézzük, mit jelent, ha valaki vattacukor szülő típus!

A társasjátékok fejlesztő hatása

A sok pozitív hatása mellett a társasjáték türelemre és együttműködésre is megtanít, ráadásul szórakoztató formában, arról nem is beszélve, hogy sok szülő számára mintegy joker tevékenység a borús, esős napokon, amikor nem lehet szabadtéri programokkal lekötni a gyerekeket.