Menü

Mi a különbség a bakteriális és a vírusos fertőzés között?

A bakteriális fertőzések 5-14 napig tartanak, a tünetek idővel folyamatosan romlanak és gyógyszeres kezelés nélkül ritkán múlnak el teljesen.

A bakteriális fertőzések kezelésére antibiotikumot kell szedni, a vírusfertőzések ellen az antibiotikum nem használ, inkább a tüneteket enyhítő gyógyszerekre van szükség, emellett segít a sok pihenés és a folyadékfogyasztás.

A bakteriális fertőzések gyakran magas lázzal járnak együtt, a testhőmérséklet 38 fok fölé kerül, mert a szervezet így küzd a baktériumok ellen. A bakteriális fertőzés egyéb tünetei között találhatjuk az egy-egy pontra koncentrálódó, erős fájdalmat, ott, ahol a baktériumok megtelepedtek (például a fülben). A fertőzés legyőzéséhez a szervezet aktivizálja az immunrendszert, ezért a nyirokcsomók fokozott működéssel dolgoznak, és meg is duzzadhatnak. Ez legjobban a fül mögött és a nyakon érezhető.

A vírusfertőzések általában 3-10 napig tartanak, saját maguktól elmúlnak. Az első néhány napon érezzük magunkat a legrosszabbul, utána folyamatosan egyre jobban leszünk. Ha a tünetek 10-14 napnál tovább tartanak, és folyamatosan romlanak, vagy nem változnak, akkor könnyen lehet, hogy a vírusfertőzés mellé másodlagos bakteriális felülfertőződés is társul.

A vírusfertőzés nagyon gyakran hőemelkedéssel jár együtt, vagyis a lázunk általában nem megy 38 fok fölé. A szervezetünk azért emeli a hőmérsékletet, hogy a kórokozókat elpusztítsa, illetve lelassítsa azoknak az enzimeknek a működését, amelyek segíthetik a vírusok szaporodását. A vírusfertőzés egyéb tünetei közé tartozhat az izzadás, hidegrázás, izomfájdalom, étvágytalanság, általános rosszullét, elesettségérzet. Mivel egész szervezetünk igyekszik a vírusok ellen küzdeni, az izmaink, ízületeink is fájhatnak, és ez a fájdalom, gyengeségérzet az egész testünkre kiterjed. Fejfájás is jelentkezhet, elsősorban a homlok területén, és a torkunk is fájhat.

Az orrunk bedugulhat, ez fokozott váladéktermelődéssel együtt járhat, és a váladék irritálhatja a torkot, így gyakori a köhögés. A köhögés (mely köpetürítéssel is együtt jár) gyakran jóval tovább tart, mint a vírusfertőzés maga. Vírusfertőzés esetén az orrból távozó, esetleg felköhögött váladék híg és átlátszó, míg a baktérium fertőzésnél sárgás, zöldes, esetenként rozsda színű is lehet, sűrű, ragacsos. Azt, hogy a betegséget vírus vagy baktérium okozza, csak laboratóriumi vizsgálattal lehet egyértelműen meghatározni.

Sajnos a téli időszakban bármelyik fertőzéstípussal találkozhatunk, de vajon hogyan döntsük el, hogy egy vírust kell legyőznie a szervezetünknek, vagy antibiotikumra is szükség lenne. Mindenképpen fontos, hogy a szakorvossal közösen határozzák meg a kezelés menetét.

Hasmasszázs, az emésztés érdekében

Évezredek óra tudjuk, hogy a masszázs mennyire egészséges, hát miért ne alkalmazhatnánk a hasunkon is.

Megfázás ellen hagymával: három immunerősítő házi gyógymód

A hagyma, a méz és a gyömbér régóta része a házi praktikáknak. A hűvösebb hónapokban sokan fordulnak a természetes alapanyagokhoz, ha kapar a torkuk, folyik az orruk vagy enyhíteni szeretnék a megfázás kellemetlen tüneteit. Bár ezek a módszerek nem helyettesítik az orvosi kezelést, egyes házi készítmények segíthetnek a komfortérzet javításában és a tünetek enyhítésében.

Miért fájnak ősszel jobban az ízületek?

Ahogy beköszönt az ősz, egyre többen tapasztalják, hogy merevebbek az ízületeik, nehezebben indul a reggel, és a korábban megszokott mozdulatok is kellemetlenné válnak. A térd, a csípő, az ujjak vagy éppen a vállak fájdalma különösen azoknak okozhat gondot, akik ízületi kopással, gyulladásos betegséggel vagy régebbi sérüléssel élnek. De vajon valóban az időjárás áll a háttérben, és mit tehetünk azért, hogy az őszi hónapokban is könnyebben mozogjunk?

Térképnyelv: mitől alakul ki, és mit tehetünk ellene?

A nyelvünk állapota sokat elárul szervezetünk működéséről, betegségeinkről, és egészségünk állapotáról.

Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget

Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.