Menü

A frontok hatása a gyerekekre

Akinek gyereke van, annak talán nem mondok újat azzal, ha a mai témámban azt feszegetem, hogyan hatnak a frontok a gyerekekre, merthogy hatnak, az egészen bizonyos, ezért jó, ha számításba vesszük a legközelebbi hangulatváltozásnál, hogy a hiszti oka lehet, hogy a fronthatás.

A frontérzékenység rengeteg embert érint, az egészen kicsitől az idősekig.

Szülőként gyakran tapasztaljuk, hogy a gyermekünk nyűgösebb, rosszabb a kedve, sírósabb hangulatú, nehezebb felvidítani, mint máskor, hangulata hirtelen változik, mint máskor, ilyenkor valószínű arról van szó, hogy a mi gyermekünk is érzékeny lehet a frontokra. A nagyobbak, akik már tudnak beszélni, szólni, akár jelezhetik is, hogy fáj a fejük, ezért ajánlott felkészülni arra, hogyan enyhítsük frontérzékeny gyermekünk kellemetlen tüneteit.

Mi is az a front?

Nem más mint a hideg és meleg légtömegek határán kialakult légköri képződmény. Melegfront esetén az arra érzékenyeknél csökken a vérnyomás, és migrénes tünetek is jelentkezhetnek, míg hidegfront esetén a legtöbbször csak a front elvonulását követően jelentkeznek a tünetek, ami ízületi és reumás fájdalmakat jelenthet, gyomorpanaszokat, asztmás rohamokat, valamint mellkasi panaszokat. (Szakemberek szerint a szívrohamok és a koraszülések száma is megnövekedhet ebben az időszakban.)

Vannak olyan tünetek is ami mindkét esetben jelentkezhetnek, ilyenek az alvászavar, a fejfájás, a levertség, nyugtalanság és ingerlékenység.

A frontátvonulások a légtömegek cserélődése miatt jönnek létre, ilyenkor mondjuk mi felnőttek is, hogy „érezzük a frontot”, s ugyanez a kicsiket is megviseli a fent említett tünetek és jelek formájában, de ezeken némileg tudunk segíteni, ha felkészültek vagyunk.

Mit tehetünk, ha frontérzékeny a gyermekünk?

Nem szabad ilyenkor megijedni, elsősorban türelemmel kell a gyermek hangulatváltozásait kezelni, hiszen a morcossága, nyűgössége emiatt lehet. A meteorológia sokszor jelzi előre a frontokat, így tudni lehet, mikor állhat ez a tünetek hátterében.

Biztosítsuk a gyermek jó közérzetét, itassuk folyadékkal, erősítsük immunrendszerét, gondoskodjunk a megfelelő vitamin és ásványi anyag bevitelről.

A kisebbeket vegyük ölbe, ringassuk, meséljünk, énekeljünk nekik, kuporodjunk egy kényelmes kanapéra, vagy babzsákfotelbe és így próbáljuk megnyugtatni őket. Amennyiben fájdalmai nem múlnak, vagy erősödnek, mindenképp kérjünk tanácsot gyermekorvostól, mert lehetséges, hogy gyógyszeres kezelésre van szükség.

Jó hír, hogy sokan kinövik ezt az évek folyamán, ám vannak, akiket életük végéig elkísérnek a frontérzékenység tünetei.

A bukósisak nem dísz

Tanárként sokféle történet végigkísér az évek során. Vannak, amelyek a tananyaghoz kötődnek, mások viszont mélyebben, személyesen érintenek, mert kilépnek az iskola falai közül és belépnek az élet valóságába. Egy ilyen eset történt az egyik diákommal, aki egy hétköznapi délutánon rollerezés közben bukott el – sisak nélkül.

A szivacskézilabda előnyei óvodás korban

Az óvodáskor a mozgásfejlődés egyik legmeghatározóbb szakasza, amikor a gyermekek játékos formában sajátítják el az alapvető mozgásmintákat, és kialakul bennük a mozgás iránti pozitív attitűd.

Új egyensúly otthon – amikor végre jutott idő egymásra

Az év nagy részében szinte észrevétlenül sodródtunk a teendők között. Munka, iskola, különórák, határidők követték egymást, és a napok gyakran úgy teltek el, hogy alig maradt valódi idő egymásra. Aztán megérkezett a húsvéti tavaszi szünet, és hirtelen történt valami: lelassult a tempó, és végre lehetőség nyílt arra, amire hónapok óta nem volt – együtt lenni.

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.