Menü

A sav-bázis diéta

A diéták jó részének egy kellemetlen hozadéka, hogy a gyomorsav erősebb dolgozik, ezzel gyomorégést tapasztalhatunk, ez pedig rágcsáláshoz vezet, innentől pedig borul a dolog. Dolgok, amiket tudni érdemes a sav-bázis diétáról.

Bizonyos élelmiszerek fokozzák a savtermelődést, ezért érdemes erre komolyabban is odafigyelni, ennek folyományaként alakult ki a sav-bázis diéta. A lényege abban rejlik, hogy olyan ételeket fogyasszunk, amik kis mértékben, vagy egyáltalán nem okoznak gyomorégést. Ehhez az interneten már nagyon sok helyen rákereshetünk táblázatokra, amik segítenek abban, hogy milyen ételeket preferáljunk. A táblázatoknál arra kell figyelni, hogy nem mindegyik jelöli a teljesen savtermelődést elkerülő élelmiszereket, hanem vannak olyanok is, amik csak kis mértékben okoznak problémát. Ehhez mindenképpen orvosi segítség szükséges, illetve sok idő és tapasztalat.

Azért nem jó túl savas ételeket készíteni és fogyasztani, mert a testünk sav-bázis egyensúlyát felboríthatja. Biztosan mindenki hallott már a pH-értékről, ami nem jelent mást, mint a pozitív és a negatív ionok egyensúlyát. Míg a pozitív ionok sav képzőek, addig a negatív ionok bázis képzőek. Szervezetünk folyamatosan törekszik az egyensúly fenntartására. Otthoni körülmények között testünk pH-értékét tesztcsíkokkal lehet ellenőrizni. Vizeletből vett mintánál az egészséges tartomány úgy néz ki, hogy reggel 6,0-6,5, este 6,5-7,5 között mozog az érték. A legpontosabb eredmény kimutatásához étkezés előtt egy órával és étkezés után két órával érdemes mérni.

Sok cikk foglalkozik az „elsavasodás” témájával is, mely a mai világ felgyorsult, gyorséttermi fogyasztásának egyik velejárója. Általában magas a fehérjebevitelünk (gondoljunk itt a húsokra, tojásra, tejtermékekre) mellett kevés bázistermelő élelmiszert veszünk magunkhoz (például friss zöldséget). Persze ne feledkezzünk meg a fehérlisztről, a szénsavas italokról, a kávéról, és a diéták egyik fő ellenségéről, a cukorról sem, ezek mind-mind rátesznek egy lapáttal a problémára. A gyógyszerek, a műételek és az édesítőszerek is ide sorolhatóak. Akik érzékenyebb gyomorral rendelkeznek, azok ne csodálkozzanak, hogy kvázi a fülükön is gyomorsav bugyog kifelé, ha ezekből sokat eszik.

A diéta maga úgy néz ki, hogy két hétig kell követni savas ételeket, a táblázatban feltüntetett lúgos összetevőkkel kell próbálkozni, de nagyon fontos, hogy ne billenjünk át a ló túlsó oldalára ezzel. Ezért is fontos az orvosi konzultáció, mivel a lúgos étrendet nem szabad alkalmazni azoknak, akik veseelégtelenségben, bizonyos fajta szívbetegségben szenvednek, vagy akár olyan gyógyszert szednek, ami befolyásolja a szervezet kálium-szintjét.

Ami viszont egy nagy előnye annak, ha rendbe rakjuk ezzel gyomrunk működését, az az, hogy javíthatjuk energiahiányunkat, elkerülhetjük a gyakori megfázást és influenzát, az orrdugulást, könnyebben vesszük az akadályokat a stresszes helyzetekben, kevesebbet fog fájni a fejünk, és a nők szempontjából is nagyon hasznos, mert kisebb az esélye egy petefészek-, vagy emlőciszta kialakulásának.

Érdemes odafigyelni szervezetünk sav-bázis egyensúlyára, ezzel kialakítani egy helyes táplálkozást, megkezdve egy erre való diétával, amihez mindenképp kérjük ki orvosunk véleményét. Elkerülhetünk nagyon sok kellemetlen tünetet és jobb kedvünk is lesz.

Fogaink védelme a nyári időszakban

A vakáció izgalma elterelheti a figyelmet olyan alapvető dolgokról, mint a fogmosás. Utazások alkalmával, legyen az hosszabb vagy rövidebb, olyannyira meg tudunk feledkezni a szájápolásról, hogy előfordulhat, hogy otthon marad a fogkefe vagy a fogkrém. Ráadásul nyaraláskor hajlamosak vagyunk a megszokottól eltérően, gyakrabban fogyasztani cukros ételeket és italokat. Az alábbi cikkben arról tudhatunk meg többet, hogy mit tehetünk fogaink védelme érdekében a nyári időszakban.

Óvatosnak kell lenni a gyümölcsfogyasztással?

A gyümölcsök a kiegyensúlyozott étrend alapvető részei, hiszen rengeteg vitamint, ásványi anyagot, rostot és antioxidánst tartalmaznak. Azonban sokan nem tudják, hogy a túlzott gyümölcsfogyasztás is járhat kockázatokkal, főként bizonyos egészségi állapotok vagy étrendi célok mellett.

Mikor van szükség pajzsmirigy ultrahangra?

Pajzsmirigy ultrahangra akkor van szükség, ha felmerül a pajzsmirigybetegség gyanúja, vagy ha már ismert pajzsmirigyproblémák követésére, ellenőrzésére van szükség. Milyen esetekben javasolt az ultrahangvizsgálat?

Mit kell tudni a sérvről?

A sérv (hernia) akkor alakul ki, amikor valamely belső szerv kórosan előtüremkedik abból az üregből, ahol normál esetben elhelyezkedik (például hasüreg vagy mellüreg). Ez akkor fordulhat elő, ha a hasfal vagy más hasonló szerkezet veleszületett vagy szerzett gyengesége miatt (például műtéti heg), egy nyílás meggyengül és kitágul. Ezen keresztül a belső tartalom a hasfalon vagy más hasonló struktúrán keresztül kijut, a sérvkapun át, és a sérvtömlőként viselkedő hártya előtt tolódik ki, így a hasüregen kívülre kerül.

Veszélyes, ha lenyeli a gyerek a rágógumit?

Sok szülő megijed, amikor gyermeke véletlenül lenyel egy rágógumit – de vajon jogos-e az aggodalom? A szakértők szerint a legtöbb esetben nincs ok pánikra, de bizonyos körülmények között a rágógumi lenyelése komoly egészségügyi kockázatokat is jelenthet.