Menü

A karácsony pszichológiája

A karácsony pszichológiája bizonyos tekintetben rendkívül bonyolult. Ilyenkor lehetőséget kapunk a kikapcsolódásra, a szeretteinkkel való nyugodt találkozásra, a magunkkal való törődésre, mégis, sokunkat magával ránt a karácsonyi készülődéssel járó stressz, nyomás és a társadalmi elvárások.

A vásárlás pszichológiája

A vásárlás nyújtotta dopaminlöket nemcsak karácsonykor érhet utol minket, de ilyenkor valahogy mégis sokkal nagyobb dózisban érezzük, mire a hosszú, csillogó kívánságlista végére érünk. A dopamin egy neurotranszmitter (ingerület átvivő anyagok), amelynek az öröm érzését köszönhetjük. Amikor úgy gondoljuk, megtaláltuk valakinek a tökéletes ajándékot, a testünkben dopamin szabadul fel, és ilyenkor ez lát el minket üzemanyaggal. Neki köszönhetjük, hogy képesek vagyunk olyan hosszan utánajárni a tökéletes ajándéknak.

Az okos marketingfogások pedig ezt használják ki az akciókkal, a szezonális csomagolásokkal. Mindehhez hozzájárul a kinti hideg, az illatok, a zene, a karácsonyi fények. Ezek mind befolyásolják a döntéseinket. Az agyunk ráadásul nem gondolkodik túlságosan, ha nyomás alatt vásárolunk, ezért hajlandóak vagyunk megvenni olyan dolgokat is, amelyek nem átgondolt döntések eredményei, hanem csak a jelenlévő impulzusok következményei.

Az ajándékozás pszichológiája

Nagy a nyomás rajtunk, hogy megtaláljuk a tökéletes karácsonyi ajándékot, amit mi sem mutat jobban, hogy az év ezen időszakában sokkal több időt szánunk más emberekre, mint saját magunkra. Az ajándék pedig tudattalanul is mutatja a másikkal való kapcsolatunkat, és hogy mennyire fontos nekünk, hogy a másik fél kedvel-e minket vagy sem.

Kutatások bizonyítják, hogy ha más emberekre költünk pénzt, az boldogabbá tesz minket, mintha saját magunkra költjük. Azt is megállapították már, hogy a legtöbben azokat az ajándékokat preferálják, amelyekbe elég időt és energiát fektetett valaki, nem pedig az óriási, drága darabokat.

Közösségi média karácsonykor?

Sajnos a közösségi média csak rátett egy lapáttal arra az érzésre, hogy valamiből kimaradunk. Sokan élik át ezeket az év ezen szakában. Ez az az érzés, hogy más emberek boldogabbak nálunk, és jobban szórakoznak, mint mi. Ez nagymértékben befolyásolja az önbecsülésünket, irigységet válthat ki belőlünk, esetleg úgy érezzük, valamiből kizártak minket.

Sajnos a közösségi média és a reklámok is ezt segítik elő, mintha egyetlen helyes mód létezne a karácsony megélésére, aminek mindenkinek meg kell felelnie, és ezt legtöbbször már jóval karácsony előtt adagolni kezdik. Ilyenkor érdemes a saját érzéseinkre fókuszálni, lecsökkenteni a közösségi médiával töltött időt, hogy ne kezdjük magunkat másokhoz hasonlítani. Jó, ha hálásak vagyunk, és ne az árcédulákon szereplő összegek miatt aggódjunk.

„Nincs időm semmire” – Miért válik bűntudattá a pihenés?

Dolgozunk, hazamegyünk és eszünk, majd minden kezdődik elölről. A hétköznapok végén ott az a furcsa érzés, hogy megint eltelt egy nap, és semmi sem történt, ami igazán a miénk lett volna. A hobbikkal való foglalatoskodás nem luxusnak indult, mégis annak érezzük a mindennapi teendők mellett. Azonban miért alakult ki ez az állapot, és hogyan jutottunk el odáig, hogy az önmagunkra fordított alkalmakat rossz érzéssel társítjuk?

Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?

Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?

A hotelek elhanyagolt zugai: ezekre a helyekre figyelj foglalás előtt

Amikor szállodát választunk, sokszor a szobák kényelme, az ár és a környék látványosságai dominálnak a döntésünkben. Ritkábban gondolunk azonban arra, hogy bizonyos helyek a hotelekben rendszeresen elhanyagoltak a takarítás során.

A reggeli története: szükségből mindennapi szokás

Manapság már evidens az, hogy a nap elején eszünk. Holott a történelem nagy részében a reggeli gyanús luxusnak, rosszabb esetben a falánkság jelképének számított. A különböző fogások fogyasztása a társadalmi státusz lenyomata volt, sőt mind a mai napig az, hiszen az, hogy mit és milyen körülmények között eszünk rengeteg információt elárul rólunk.

Mi értelme a munkahelyi meetingeknek?

A meeting kifejezés mára ott van a naptárban, a fejünkben és sokszor még a műszak után is velünk marad. E-mailek érkeznek megállás nélkül, a feladatok pedig valahogy mindig az adminisztratív teendők után kezdődnének igazán, de sokszor azt sem tudjuk, hogy mi lenne a valódi prioritás. A kérdés adja magát, hogy valóban a közös gondolkodást szolgálják a szakmai egyeztetések, vagy inkább a munka látszatát tartják fenn egy megfásult közegben?