Menü

A karácsony pszichológiája

A karácsony pszichológiája bizonyos tekintetben rendkívül bonyolult. Ilyenkor lehetőséget kapunk a kikapcsolódásra, a szeretteinkkel való nyugodt találkozásra, a magunkkal való törődésre, mégis, sokunkat magával ránt a karácsonyi készülődéssel járó stressz, nyomás és a társadalmi elvárások.

A vásárlás pszichológiája

A vásárlás nyújtotta dopaminlöket nemcsak karácsonykor érhet utol minket, de ilyenkor valahogy mégis sokkal nagyobb dózisban érezzük, mire a hosszú, csillogó kívánságlista végére érünk. A dopamin egy neurotranszmitter (ingerület átvivő anyagok), amelynek az öröm érzését köszönhetjük. Amikor úgy gondoljuk, megtaláltuk valakinek a tökéletes ajándékot, a testünkben dopamin szabadul fel, és ilyenkor ez lát el minket üzemanyaggal. Neki köszönhetjük, hogy képesek vagyunk olyan hosszan utánajárni a tökéletes ajándéknak.

Az okos marketingfogások pedig ezt használják ki az akciókkal, a szezonális csomagolásokkal. Mindehhez hozzájárul a kinti hideg, az illatok, a zene, a karácsonyi fények. Ezek mind befolyásolják a döntéseinket. Az agyunk ráadásul nem gondolkodik túlságosan, ha nyomás alatt vásárolunk, ezért hajlandóak vagyunk megvenni olyan dolgokat is, amelyek nem átgondolt döntések eredményei, hanem csak a jelenlévő impulzusok következményei.

Az ajándékozás pszichológiája

Nagy a nyomás rajtunk, hogy megtaláljuk a tökéletes karácsonyi ajándékot, amit mi sem mutat jobban, hogy az év ezen időszakában sokkal több időt szánunk más emberekre, mint saját magunkra. Az ajándék pedig tudattalanul is mutatja a másikkal való kapcsolatunkat, és hogy mennyire fontos nekünk, hogy a másik fél kedvel-e minket vagy sem.

Kutatások bizonyítják, hogy ha más emberekre költünk pénzt, az boldogabbá tesz minket, mintha saját magunkra költjük. Azt is megállapították már, hogy a legtöbben azokat az ajándékokat preferálják, amelyekbe elég időt és energiát fektetett valaki, nem pedig az óriási, drága darabokat.

Közösségi média karácsonykor?

Sajnos a közösségi média csak rátett egy lapáttal arra az érzésre, hogy valamiből kimaradunk. Sokan élik át ezeket az év ezen szakában. Ez az az érzés, hogy más emberek boldogabbak nálunk, és jobban szórakoznak, mint mi. Ez nagymértékben befolyásolja az önbecsülésünket, irigységet válthat ki belőlünk, esetleg úgy érezzük, valamiből kizártak minket.

Sajnos a közösségi média és a reklámok is ezt segítik elő, mintha egyetlen helyes mód létezne a karácsony megélésére, aminek mindenkinek meg kell felelnie, és ezt legtöbbször már jóval karácsony előtt adagolni kezdik. Ilyenkor érdemes a saját érzéseinkre fókuszálni, lecsökkenteni a közösségi médiával töltött időt, hogy ne kezdjük magunkat másokhoz hasonlítani. Jó, ha hálásak vagyunk, és ne az árcédulákon szereplő összegek miatt aggódjunk.

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?

A helyes kommunikàció egy pàrkapcsolatban

A kapcsolati kommunikáció minősége valóban döntő szerepet játszik a párkapcsolatok elégedettségében és tartósságában. Az érzelmeink, szükségleteink és vágyaink kifejezése lehetővé teszi, hogy mélyebb kapcsolatokat alakítsunk ki partnerünkkel. A hatékony kommunikáció nemcsak a verbális megnyilvánulásokat foglalja magában, hanem a nonverbális jeleket és a hallgatás képességét is.

Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.