Menü

A középső gyerek szindróma

Azokban a családokban, ahol legalább három gyerkőc van, ismerős lehet a kérdés, hogy a középső gyermek viselkedése a többiekéhez képest renitens, ennek a hátterében pedig egy a köztudatba is beivódott felismerés áll, a középső gyerek szindróma.

Sokszor, még többször említettem már, hogy három fiúgyermek anyukájaként írom cikkeimet, ami sokat nyom a latba a stílusom és a témáim körében. A legnagyobb épp 10, középső 5, és a legkisebb fiam 2 éves. Szerencsém van, mert mozaik családként élve is szeretik egymást a testvérek, de a középső mindig különcebb viselkedésű, mint a másik kettő. Ennek oka van, mégpedig az, hogy nem találja a helyét a gyerekek között.

A nagy már kiskamasz, a picike pedig még olyan kicsi, hogy szociálisan nem érett a közös játék megélésére. Ezzel a középső nem találja a partnert a játékhoz. Többnyire ebből fakadnak a viták, mivel képtelenek a közös játékra. Nem arról van szó, hogy nincs közös program, de nagyon nehéz megtalálni azt a közös pontot, amit mindenki élvez és nem lesz belőle valamilyen veszekedés.

Egy ismerősöm, aki szintén három gyermeket nevel, egyszer azt mondta a gyerekeire, hogy a legnagyobb első, minden figyelmet megkapott, a legkisebb még picik, így minden figyelem rá irányul, de a középső, na igen, ő a meg nem értett. Sokáig nem értettem, de most már teljesen átlátom a problémát. A középsőre jut a legkevesebb idő, energia, ez pedig kihatással van a lelkére, a viselkedésére és innentől az egész család életére is. Pedig ezt egy szülő sem szeretné így alakítani, sokunk minden erejükkel azon vannak, hogy mind a három, vagy több lurkó ugyanabban részesüljön, de ez nagyon nehéz.

Ez a dolog kihathat a gyermek későbbi személyiségére is, ebből alakulhatnak ki a figyelemért harcoló, megfelelési kényszerrel küzdő, szeretethiányos felnőtt emberekre jellemző viselkedésformák. Sokszor valóságos falat építenek maguk köré, hiszen már gyerekként is magányos elfoglaltságokat keres a már említett szülői figyelemhiány miatt, mert vele senki sem akar játszani.

A szülők rendszeresen olyan feladatokat szabnak ki rájuk, amik inkább a nagyobb tesó dolga lehetne, hiszen már őt is nagynak tekintik a legkisebb mellett, ez pedig nemhogy erősítené az önbizalmukat, hanem próbálják magukat kihúzni a felelősség alól. Sikerorientáltság jellemzi őket, amiből kialakulhat egy tanulási vágy, amivel kvázi fitogtathatja tudását egy kis elismerésért cserébe.

A szülők legfontosabb feladata az, hogy segítsen feloldani ezt a belső feszültséget, hogy a csemete ne zárkózzon magába, ne keresse a veszélyt, hogy ebben élje meg önmegvalósítási vágyát. Tudatosan oda kell figyelni arra, hogy vele is töltsünk közös időt, amikor tényleg csak vele vagyunk, ezzel erősítve, hogy nem szeretjük kevésbé, mint a többieket. Az elismerés, a testi közelség, mint ölelés, koncentrált figyelem, mind olyan dolgok, amikkel könnyíthetjük és súrlódásmentesebbé tehetjük a mindennapokat, de ügyelnünk kell arra, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára azzal, hogy túl engedékenyek vagyunk. Állítsunk fel szabályokat, de ne kössük ehhez szeretetünket, vagyis ne kelljen kiérdemelnie a gyermeknek a szülői szeretetet.

Középső gyermeknek nehéz lenni, kevés figyelem jut rá a családban, de kellő odafigyeléssel könnyebbé lehet tenni a mindennapokat, de mindig figyeljünk oda szülőként az intő jelekre, és egy biztos, nem vagyunk egyedül. Üdv, egy háromgyermekes anyuka.

Sportszülők

Foci, kosárlabda, kézi, futás, úszás… Sportszülőnek lenni nem nehéz, de nagyon nemes küldetés. Mivel jár, ha sportoló gyermeked van?

Az okoseszközök hatása a gyerekek viselkedésére

Az okostelefonok használata a legújabb tanulmányok szerint komoly viselkedési problémákat okozhat a gyerekeknél. Egy brit kutatás megerősítette azt a kijelentést, mely szerint az okostelefonok használata hosszútávon szorongást, depressziót és más mentális problémákat is okozhat.

Miért gyakoribbak a szakítások ősszel?

Az ősz egy elég éles váltást hozhat az életünkbe egy kellemes nyári kikapcsolódás után, amit sokszor a párkapcsolatok is megsínylenek. Mindenkinek ismerős lehet a helyzet, amikor a környezetében, vagy akár a saját maga bőrén elkezdi tapasztalni, hogy a rossz idő kezdetével a konfliktusok száma is megnövekszik.

A rózsaszín viselkedésre gyakorolt hatása

A színek pszichológiája azt állítja, hogy a különböző színek hatással vannak a hangulatunkra, az érzéseinkre, sőt a viselkedésünkre is. A rózsaszín például nyugalmat áraszt. A szerelemmel, kedvességgel és nőiességgel azonosítják. Kislányként bizonyára mindannyian imádtuk a rózsaszínt, és a divat világa sem nélkülözheti a rózsaszínt. Lehet lágy, halvány, vagy élénk pinkes, de lazacos vagy tüdőrózsaszín árnyalata is.

Ő az enyém! Az enyém, érted! – Avagy féltékenynek lenni

Miért vagyunk féltékenyek? Irigyek vagyunk és védjük a barátainkat, a családtagjainkat, a szerelmünket is. Egyes érzelmeket, bármennyire emberiek is, nehéz szeretni vagy akár csak elfogadni. Nem pusztán azért, mert rémes őket megélni: hiszen a haragot, a gyászt, a bűntudatot valahogy mégiscsak képesek vagyunk elfogadni, mint az emberi élet velejáróit. A féltékenység viszont – hasonlóan az irigységhez – olyasvalami, amitől sokunk legszívesebben örökre megszabadulna. Ezek az érzelmek énünknek egy sötét, kicsinyes, birtokló és kontrolláló oldalával szembesítenek, amelytől joggal félünk.