Menü

Mik azok a neurotranszmitterek?

Tudományosabb megközelítésben olvashatsz a következőkben arról, hogyan függ össze a táplálék kiegészítőd hatékonysága az idegrendszereddel. A neurotranszmitterek az agyi funkcióidat, a hangulatod, a fájdalomérzeted is befolyásolják, és a működésüket valamilyen szinten tudjuk alakítani táplálkozással, táplálék kiegészítőkkel.

Tudományosabb megközelítésben olvashatsz a következőkben arról, hogyan függ össze az étrend-kiegészítőd hatékonysága az idegrendszereddel. Mik azok a neurotranszmitterek?

Idegrendszer

A neurotranszmitter szót hallhattad már elég sokszor táplálékkiegészítőkkel kapcsolatban. Ezek a kis molekulasúlyú, a testedben termelődő anyagok, azok a hormonok, amelyek a neuronokban termelődnek.

Az idegrendszer legkisebb egysége a neuron. Neuronnak nevezzük az idegsejtjeid és összes nyúlványainak együttesét. A neuronok ingerlékeny sejtek, amelyek ingerfelvételre és idegi ingerületek vezetésére specializálódtak.

Az ingerületátvivő anyagok vagy neurotranszmitterek tehát specializált kémiai hírvivő molekulák, melyek feladata, hogy egyik idegsejttől a másikig, a szinapszison “átúszva” üzenetet szállítsanak. Legtöbbjük az idegrendszerben termelődik, csak ott található meg és ott fejti ki hatását, de vannak, amelyek a vérben szétterjedve is fejtenek ki hatást (például adrenalin). Néhányuk a testedben hormon, az agyban neurohormon szerepet töltenek be.

Az idegsejtjeid közötti együttműködés, és a neurotranszmitterek megfelelő funkcionálása a teljes testedre kihatással van, és ez neked, mint sportolónak azért is fontos, mert a maximumot kell kihoznod magadból, mind fizikai, mind szellemi teljesítőképesség szempontjából.

A neurotranszmitterek az agyi funkcióidat, a hangulatod, a fájdalomérzeted befolyásolják, és a működésüket valamilyen szinten tudod alakítani táplálkozással, táplálékkiegészítőkkel.

Eddig több mint 50-féle neurotranszmittert azonosítottak a kutatók, de a legismertebb és eddig a működésüket legjobban felmért neurotranszmitter:

dopamin

szerotonin

GABA

acetilcholin

A droghasználók, kokainfüggők vagy heroinisták pont ezeket a neurotranszmittereket igyekeznek befolyásolni úgy, hogy közben a saját testüket károsítják. Azonban megfelelő táplálkozással, étrend-kiegészítőkkel, a saját szervezeted tudod befolyásolni arra, hogy az idegrendszered is jobban funkcionáljon.

Charles Poliquin, kanadai erőedző, 18 féle olimpiai sportban szereplő olimpikon edzője realizálta, hogy NINCS egy általános, mindenki számára elfogadható módszer arra nézve, hogy az adott sportoló a legjobb legyen. Van olyan atléta, aki a lassú és folyamatos terhelést bírja jobban, és van aki az intenzív és abszolút változékony edzésekre reagál jobban.

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.

Narancsbőr ellen tudatosan – mit tehetünk a simább, feszesebb bőrért?

A narancsbőr sok nő számára ismerős jelenség, és gyakran még azoknál is megjelenik, akik rendszeresen sportolnak, egészségesen táplálkoznak és odafigyelnek a megfelelő folyadékbevitelre. Ez sokszor frusztráló lehet, hiszen úgy tűnhet, hogy minden erőfeszítés hiábavaló. A jó hír azonban az, hogy a cellulit kialakulása összetett folyamat, és nem kizárólag az életmódon múlik.

Miért tüsszentünk? – A szervezet egyik leggyorsabb védekező reflexe

A tüsszentés mindennapos jelenség, mindenkivel megtörténik, de miért is?

Legjobb gyakorlatok és teendők a visszér megelőzésére

A visszér sokáig az idősebb korosztály problémájának számított, ma azonban egyre több fiatal felnőtt is tapasztalja az első jeleit. Az ülőmunka, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a genetikai hajlam vagy akár a várandósság is növelheti a kialakulásának kockázatát.