Menü

Mi az a kajakóma?

Egy kiadós, esetleg többfogásos ebéd után érezzük olykor, hogy a kajakómaként emlegetett állapotba kerülünk. Vajon mi okozza ezt az érzést, mi az evés utáni álmosság oka, jelenthet-e bajt? Erre keressük a választ.

A kajakóma állapotára több magyarázat is van. Az egyik ilyen szerint a fáradtságot az okozza, hogy a szervezet az emésztésre fordítja az energiáit, a másik szerint azonban a fő ok a szénhidrátokban gazdag, magas glikémiás indexű ételek fogyasztása, a helytelen étkezés következménye, melynek könnyen lehet az eredménye inzulinrezisztencia is. Ez azért probléma, mert a későbbiekben 2-es típusú cukorbetegséggé alakulhat, sőt előfutára lehet a pajzsmirigy alulműködésnek is.

A vércukorszint megemelkedésével az ébrenlétért felelős neuron, ez okozza az étkezést követő fáradtságot, kimerültséget.

A kajakóma és az azzal járó álmosság elkerülhető, ha mellőzzük a szénhidrátokban gazdag ételek fogyasztását, helyette pedig tápanyagdús élelmiszereket választunk. Ez az egyik elsődleges módja a megelőzésnek.

A másik mód az egészséges napindító reggeli. Egy egészséges reggelit követő 3 órán belül tízóraira kevés olajos magvak vagy kis gyümölcs fogyasztása segít abban, hogy ne együk túl magunkat ebédnél.

Az evés utáni fáradt, kómás állapot leküzdésére jó egy könnyű séta bevezetése, ugyanis, ha sétálunk egyet a friss levegőn, vagy szellőztetünk egy nagyot, végzünk kis tornát, felfrissíthetjük magunkat. A kávé és az energiaitalok nem oldják meg a problémát, ezzel csak a mellékvesének, a pajzsmirigynek ártunk és még kimerültebbek leszünk.

Hogyan hat a kajakóma a munkavégzésünkre?

Mindenki tudja milyen az érzés, amikor egy kiadós ebéd után folytatni kell a munkát.

Az evés utáni fáradtság után az energiaszint igen alacsony, emiatt pedig nagyon nehéz visszarázódni a munkába. A megoldás egyszerű, s visszakanyarodnék a fent elmondottakhoz: egy kiadós reggelivel elkerülhető az ebédkor jelentkező farkaséhség és a túlevés.

Akik kihagyják a reggelit, azok jóval többet ebédelnek, a szervezetet ezzel jobban megterhelik, ez pedig álmosságot, fáradságot eredményez.

Ezentúl tehát reggelire a kávé helyett lassan felszívódó energiatartalmú ételeket, például zabot vagy mandulát együnk, tízóraira kevés gyümölcsöt, magvakat, ebédre pedig kevés sovány húst, nagyobb zöldségkörettel, salátával, kevés szénhidráttal. Jobb lesz a közérzetünk, mely minden további más tevékenységünkre is pozitívabban fog hatni.

„A sport öröklődik – De nem a génjeinkben, hanem a példánkban”

Sportos szülők, sportos gyerekek, avagy hogyan adjunk át egészséges szokásokat a következő generációnak?

Nyári táborok: megoldás a szülőknek, élmény a gyerekeknek

A nyári szünet közeledtével sok szülő szembesül az évről évre visszatérő kérdéssel: hogyan oldják meg gyermekeik felügyeletét, miközben ők dolgoznak? A nyári táborok nemcsak praktikus segítséget jelentenek, hanem felejthetetlen élményeket is kínálnak a gyerekeknek.

Cseresznye szezon, használd ki!

Mindenki ismeri a cseresznyét, a gyerekek a fülükre akasztják, a felnőttek befőttet készítenek belőle. Érdemes sokat fogyasztani belőle, mert igencsak egészséges.

Különleges fóbiák

A fóbia a görög félelem szóból származik, a pszichiátriában arra a jelenségre utal, amikor valaki félelmet érez bizonyos dolgok iránt. Egyes fóbiák szélesebb körben ismertek, míg másokról talán még sosem hallottunk.

Mit ad a nézőknek a filmzene?

A filmek világa épp annyira szól a hangokról, mint a látványelemekről. A gondosan megkomponált dallamok képesek elmélyíteni a látványt, felerősíteni az érzelmeket, és egyedülálló módon bevonni a nézőt a történetbe. Gondoljunk csak Hans Zimmerre, a Dögkeselyű ikonikus dallamára, vagy éppen a nemrégiben megjelent A brutalista számaira. Vajon hogyan képes a hang és a vizuális tartalom együttese ennyire megragadó élményt nyújtani, és milyen utat járt be a filmzene, mire eljutott a mai státuszáig?