Az élet a komfortzónán kívül kezdődik
- Dátum: 2022.09.18., 20:23
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- akarat, élet, energia, fejlődés, félelem, feszültség, komfortzóna, nyugalom, psziché
Mi is az a komfortzóna? Miért kellene kilépni belőle? Mi tart minket a megszokott, biztonságosnak hitt komfort területen belül? Miért olyan nehéz kilépni a biztonságos zónából? A megszokott berögződések sokszor olyan erősen tartanak minket fogva, hogy képtelenek vagyunk egy apró újdonságot is izgalmas lelkesedéssel fogadni, és lépni egyet kifelé.
Váltsak munkahelyet?, Próbáljam ki a búvárkodást?, Vállaljak be egy randit?” – csupa komfortzóna nyitogató kérdés. A mindennapi életünk során rengeteg döntésünk múlik azon, hogy tudatosan vagy tudattalanul elhagyjuk-e a komfortzónánkat vagy inkább maradunk-e a biztonságos terepen. Minden embernek más jelenti ezt a határt, amely kisebb szokásokon keresztül az életmódunkra is kihathat. A komfortzóna kényelmes, biztonságos és kiszámítható, azonban sokszor akadályoz minket a fejlődésben. Mi történik, ha kilépünk a bizonytalanság talajára? Van-e értelme kockáztatni? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Életünkben rengeteg stresszkeltő szituációval találkozunk, amelyet okozhatnak a környezetünkben lévő személyek, a velünk történő események vagy döntéshelyzetek. Nagymértékű stresszt váltanak ki azok az események, amelyek nem bejósolhatók, és nem tudjuk őket befolyásolni.
Amikor kimozdulunk a komfortzónánkból, szintén ezekkel az érzésekkel találkozhatunk, a legfőbb problémát azonban a félelem jelenti. A komfortzóna elmélete szerint, ha a személy egy stresszkeltő vagy kihívást jelentő szituációba kerül, és képes felülemelkedni a helyzeten, legyőzi a félelmét és kétségeit, akkor ezáltal kezdetét veszi egy személyiségfejlődési folyamat.
Ha olyan tevékenységekben veszünk részt, amely már a komfortzónánkon kívül esik, kénytelenek vagyunk átlépni a következő zónába.

Mindeközben előfordulhat, hogy kellemetlenül érezzük magunkat, az elmélet szerint ez az átmeneti zóna a „grone zone”, ezt követi a fejlődési zóna. A folyamat kontextusfüggő, mert mindenkinek más jelenti a komfortzónát. Az egyén személyisége is befolyásolhatja, hogy mi az, ami már nagyobb erőfeszítést igényel, és mi az, ami kevésbé megerőltető a számára. Az extrovertált emberek kedvelik a társasági eseményeket, szívesen ismerkednek meg új emberekkel, hiszen számukra ez komfortzónán belül esik, azonban, ha huzamosabb ideig otthon kell maradniuk, esetleg kénytelenek egyedül lenni, azt már nem érzik túl ideálisnak.
Az introvertált emberek számára viszont egy lármás társasági esemény hamar kényelmetlenné válhat, hiszen ez meghaladja a komfortzónájukat. Számukra az otthon eltöltött idő általában teljesen megnyugtató.
Digitális nagytakarítás az év elején
A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.
Így használd fel a maradék szaloncukrot
Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.
Imposztor-szindróma, hallottál már róla?
Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.
Miért fontos a szellőztetés télen?
Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.
Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?
Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?