Menü

Az élet a komfortzónán kívül kezdődik

Mi is az a komfortzóna? Miért kellene kilépni belőle? Mi tart minket a megszokott, biztonságosnak hitt komfort területen belül? Miért olyan nehéz kilépni a biztonságos zónából? A megszokott berögződések sokszor olyan erősen tartanak minket fogva, hogy képtelenek vagyunk egy apró újdonságot is izgalmas lelkesedéssel fogadni, és lépni egyet kifelé.

Váltsak munkahelyet?, Próbáljam ki a búvárkodást?, Vállaljak be egy randit?” – csupa komfortzóna nyitogató kérdés. A mindennapi életünk során rengeteg döntésünk múlik azon, hogy tudatosan vagy tudattalanul elhagyjuk-e a komfortzónánkat vagy inkább maradunk-e a biztonságos terepen. Minden embernek más jelenti ezt a határt, amely kisebb szokásokon keresztül az életmódunkra is kihathat. A komfortzóna kényelmes, biztonságos és kiszámítható, azonban sokszor akadályoz minket a fejlődésben. Mi történik, ha kilépünk a bizonytalanság talajára? Van-e értelme kockáztatni? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Életünkben rengeteg stresszkeltő szituációval találkozunk, amelyet okozhatnak a környezetünkben lévő személyek, a velünk történő események vagy döntéshelyzetek. Nagymértékű stresszt váltanak ki azok az események, amelyek nem bejósolhatók, és nem tudjuk őket befolyásolni.

Amikor kimozdulunk a komfortzónánkból, szintén ezekkel az érzésekkel találkozhatunk, a legfőbb problémát azonban a félelem jelenti. A komfortzóna elmélete szerint, ha a személy egy stresszkeltő vagy kihívást jelentő szituációba kerül, és képes felülemelkedni a helyzeten, legyőzi a félelmét és kétségeit, akkor ezáltal kezdetét veszi egy személyiségfejlődési folyamat.

Ha olyan tevékenységekben veszünk részt, amely már a komfortzónánkon kívül esik, kénytelenek vagyunk átlépni a következő zónába.

Mindeközben előfordulhat, hogy kellemetlenül érezzük magunkat, az elmélet szerint ez az átmeneti zóna a „grone zone”, ezt követi a fejlődési zóna. A folyamat kontextusfüggő, mert mindenkinek más jelenti a komfortzónát. Az egyén személyisége is befolyásolhatja, hogy mi az, ami már nagyobb erőfeszítést igényel, és mi az, ami kevésbé megerőltető a számára. Az extrovertált emberek kedvelik a társasági eseményeket, szívesen ismerkednek meg új emberekkel, hiszen számukra ez komfortzónán belül esik, azonban, ha huzamosabb ideig otthon kell maradniuk, esetleg kénytelenek egyedül lenni, azt már nem érzik túl ideálisnak.

Az introvertált emberek számára viszont egy lármás társasági esemény hamar kényelmetlenné válhat, hiszen ez meghaladja a komfortzónájukat. Számukra az otthon eltöltött idő általában teljesen megnyugtató.

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?

A helyes kommunikàció egy pàrkapcsolatban

A kapcsolati kommunikáció minősége valóban döntő szerepet játszik a párkapcsolatok elégedettségében és tartósságában. Az érzelmeink, szükségleteink és vágyaink kifejezése lehetővé teszi, hogy mélyebb kapcsolatokat alakítsunk ki partnerünkkel. A hatékony kommunikáció nemcsak a verbális megnyilvánulásokat foglalja magában, hanem a nonverbális jeleket és a hallgatás képességét is.

Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.