Az élet a komfortzónán kívül kezdődik
- Dátum: 2022.09.18., 20:23
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- akarat, élet, energia, fejlődés, félelem, feszültség, komfortzóna, nyugalom, psziché
Mi is az a komfortzóna? Miért kellene kilépni belőle? Mi tart minket a megszokott, biztonságosnak hitt komfort területen belül? Miért olyan nehéz kilépni a biztonságos zónából? A megszokott berögződések sokszor olyan erősen tartanak minket fogva, hogy képtelenek vagyunk egy apró újdonságot is izgalmas lelkesedéssel fogadni, és lépni egyet kifelé.
Váltsak munkahelyet?, Próbáljam ki a búvárkodást?, Vállaljak be egy randit?” – csupa komfortzóna nyitogató kérdés. A mindennapi életünk során rengeteg döntésünk múlik azon, hogy tudatosan vagy tudattalanul elhagyjuk-e a komfortzónánkat vagy inkább maradunk-e a biztonságos terepen. Minden embernek más jelenti ezt a határt, amely kisebb szokásokon keresztül az életmódunkra is kihathat. A komfortzóna kényelmes, biztonságos és kiszámítható, azonban sokszor akadályoz minket a fejlődésben. Mi történik, ha kilépünk a bizonytalanság talajára? Van-e értelme kockáztatni? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Életünkben rengeteg stresszkeltő szituációval találkozunk, amelyet okozhatnak a környezetünkben lévő személyek, a velünk történő események vagy döntéshelyzetek. Nagymértékű stresszt váltanak ki azok az események, amelyek nem bejósolhatók, és nem tudjuk őket befolyásolni.
Amikor kimozdulunk a komfortzónánkból, szintén ezekkel az érzésekkel találkozhatunk, a legfőbb problémát azonban a félelem jelenti. A komfortzóna elmélete szerint, ha a személy egy stresszkeltő vagy kihívást jelentő szituációba kerül, és képes felülemelkedni a helyzeten, legyőzi a félelmét és kétségeit, akkor ezáltal kezdetét veszi egy személyiségfejlődési folyamat.
Ha olyan tevékenységekben veszünk részt, amely már a komfortzónánkon kívül esik, kénytelenek vagyunk átlépni a következő zónába.
Mindeközben előfordulhat, hogy kellemetlenül érezzük magunkat, az elmélet szerint ez az átmeneti zóna a „grone zone”, ezt követi a fejlődési zóna. A folyamat kontextusfüggő, mert mindenkinek más jelenti a komfortzónát. Az egyén személyisége is befolyásolhatja, hogy mi az, ami már nagyobb erőfeszítést igényel, és mi az, ami kevésbé megerőltető a számára. Az extrovertált emberek kedvelik a társasági eseményeket, szívesen ismerkednek meg új emberekkel, hiszen számukra ez komfortzónán belül esik, azonban, ha huzamosabb ideig otthon kell maradniuk, esetleg kénytelenek egyedül lenni, azt már nem érzik túl ideálisnak.
Az introvertált emberek számára viszont egy lármás társasági esemény hamar kényelmetlenné válhat, hiszen ez meghaladja a komfortzónájukat. Számukra az otthon eltöltött idő általában teljesen megnyugtató.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Citromhéj, az egészséges és természetes csodaszer

Mindenki ismeri a citromot, mint gyümölcsöt, a nyarak elengedhetetlen kelléke, pedig nem csak a limonádé miatt érdemes fogyasztani, hanem mert nagyon egészséges, még a héja is.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.