Menü

Virgin River – A sorozat, ami anyát beszippantotta

Háromgyerekes anyukaként nem sok szabadidőm van bármire is, hiszen a gyerekek kicsik és mindig van mit tenni-venni, ezért legjobb barátaim között említhetem a streaming szolgáltatásokat, amikkel esténként kicsit kikapcsolhatom az agyam.

A Virgin River (2019) egy jelenleg 5 évadon át ívelő drámasorozat, mely alapjául Robyn Carr, a sorozattal azonos című könyve szolgál, de a negyedik évadot 2022 júliusában dobták csak ki a Netflix oldalára. Az epizódok élhetően 45 perc körüliek, szóval egy anyás énidőbe is beleférnek.

A sorozat főszereplője a bájos, okos és szerintem csodaszép Mel, vagyis Melinda Monroe (Alexandra Breckenridge), akit ismerhetünk a Rólunk szól-ból (This is Us), de feltűnt a The Walking Dead-ben is. Az alapszál egy Los Angeles-i szülésznőről és bábáról szól, aki Virgin River gyönyörű környezetű városkájába költözik, hogy ott folytassa munkáját. Úgy gondolja, hogy ez a távoli hely elég messze van ahhoz, hogy maga mögött hagyva a múltat új életet kezdjen, de eleinte nem is sejti, hogy ez a kisvárosi élet nem is lesz olyan egyszerű számára.

Az első részekben megismerhetjük Mel életének korábbi meghatározó momentumait, miközben ő maga, sorra megismerkedik a város lakóival és a legfontosabb személlyel, Jackkel (Martin Henderson), a jóképű, veterán katona bártulajjal. Életük természetesen összefonódik, de részről részre megannyi buktatón mennek át. Velük annyi minden történik, hogy szinte kapkodjuk a fejünket, kicsit olyan, mintha mindent bele akartak volna sűríteni az életükbe, ami egy sorozatban megtörténhet.

A szerelmi szál mondhatni klisésen tekeredik tovább, de minden szereplő életének részese lehetünk, itt mindig mindenkivel történik valami, rengeteg a mini történetszál, ezáltal a sorozat nagyon izgalmas, azon kattog az ember agya, hogy a következő epizódban milyen fejleményre számíthatunk. Van itt katonaság, romantika, barátság, hazugságok, cselszövések, halál, gyilkosság, drogok, intrika, néha már-már kicsit tömény is, amit egy részbe beletömörítettek, mégis annyira valódi és mindennapi, hogy könnyen beleképzelhetjük magunkat a kisváros miliőjébe. A környezet lenyűgöző, a film készítésénél erre nagy hangsúlyt fektettek, hogy igazán megmutassák a helyvidéki, vízesésekben, erdőkben gazdag természet szépségeit.

Egy pillanatban felmerült bennem, hogy a történet hajaz egy korábbi, általam nagyon kedvelt sorozat sztorijára, a Férfi fán terem-re (Men In Trees -2006), de végül egészen más irányt vett a dolog.

A filmsorozat üzenete legfőképp az elfogadás, mások segítése, a barátság értékének bemutatása, az egyéni tragédiák feldolgozásának útja, egy kicsit El Camino jelleggel. Irányt mutat, hogyan kezeljük a mindennapokban bármelyik pillanatban elénk kerülő akadályokat és ezek mellett is tudjunk mosolyogni.

Ajánlom azoknak, akik szeretnék látni, hogy igen is vannak még romantikus férfiak, azoknak, akik valamilyen nehézségen mennek át, mert itt bizony mindenre is találnak megoldást. Továbbá azoknak, akik szeretnek izgulni a tv előtt, hogy ki a rejtélyes gyilkos, vagy azoknak, akik szeretnek a múltbéli események és azok következményeinek nyomába eredni.

Izgalommal várom a már elkészült ötödik évadot, mert a negyedik záró epizódja rengeteg kérdést hagy maga után.

Ez a vonat már célba is ért

A Japán kultúráról már rengeteg film született, a felkelő Nap országa mindig jó alapanyag egy akciófilmhez. Brad Pitt pedig A gyilkos járatban próbára is teszi magát, több karakterrel együttesen, azonban képes-e a japán expressz gyorsaságával, precizitásával és kényelmével is felvenni a versenyt, és egy legalább annyira jó filmet elvinni a hátán, mint a híres japán precizitás?

Mozaik család a mesékben – Erdei tesók

A modern világ velejárója, hogy sokkal több mozaik család alakul ki, az emberek hiába terveznek hosszabb távon együtt élni egymással, családot alapítani, mégis valami elromlik, amit már nem szeretnének megjavítani. Ennek legnagyobb elszenvedői a gyerekek, de egy normális gondolkodású felnőtt próbál segíteni a gyerekének átvészelni a nehéz időszakokat. Erre egy jó alkalom az erre „szakosodott” mesék olvasása és nézése.

A király halott, hát éljen a király!

Baz Luhrmann nem aprózta el. A nagy epikus filmek (pl. Ausztrália) után a giccs határán(?) lezongorázott A nagy Gatsby vagy éppen a szürreálisan csömör Moulin Rouge után bejelentkezett az idei Oscarra egy Elvis életrajzi filmmel. A gonosz kizsigerelő producer/menedzser/pótapa szerepében Tom Hanks rosszalkodhat végre egy kicsit. Popcorn be, lemezeket élesíts és hagyj szóljon!!!

Lélegzetelállító vadászrepülés - Top Gun: Maverick

A Top Gun: Maverick debütálásra már két évvel ezelőtt is sor kerülhetett volna, ám a járványhelyzet csúszásra kényszerítette a 80-as évek ikonikus vadászgépes filmjének a folytatását. A stúdió és Tom Cruise ragaszkodtak ahhoz, hogy a Maverick az a fajta moziélmény, amit mindenképp a nagyvásznon kell látni, és lehetőleg minél nagyobb közönség előtt. Ez pedig be is bizonyosodott, az új Top Gun ugyanis sikerrel szállítja azt a lélegzetelállító repülést, amiben bíztunk, az érzelmi történetszál viszont továbbra sem a legjobb.

A gigantikus tehetség elviselhetetlen súlya - Kritika

Nicolas Cage a színész Nicolas Cage-et játssza el, vagyis a mémet, az ikont. A színészt ráadásul az utóbbi években divatossá vált cikizni a különböző “Zs kategóriás” filmjeiért, azonban A gigantikus tehetség elviselhetetlen súlyában, amely remekül beszél a megkopott hírnevű színész múltbéli filmjeiről, már Ő maga is ugyanazt teszi és önmagát is remekül parodizálja.