Segítség az imposztor szindróma leküzdéséhez
- Dátum: 2022.07.19., 15:29
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- betegség, imposztor szindróma, kritika, lélek, önbizalom, psziché, segítség
Az imposztor szindrómában az a legnehezebb, hogy a tudatosításig – azaz a probléma felismeréséig – nagyon sokan eljutnak. Ami sokkal nehezebb az az, hogy az érzések szintjén is elinduljon a változás. Hiszen hiába tudjuk, hogy másként kellene gondolkodni, ha az érzés továbbra is ugyanaz, mint azelőtt.
1.Beszélj az érzéseidről
Sokkal többen küzdenek ezzel az érzéssel, mint gondolnád. Ha őszintén megosztod a kétségeidet, félelmeidet másokkal akkor egyrészt látod majd, hogy nem vagy egyedül, másrészt pedig felszabadító érzés lesz, hogy meg mertél nyílni és felvállaltad a sebezhetőségedet.

2.Válaszd szét az érzéseidet a tényektől
Időnként mindenkivel előfordul, hogy alkalmatlannak, hozzá nem értőnek, oda nem illőnek érzi magát. Ez azonban csak egy érzés, egy gondolat és egyáltalán nem biztos, hogy igaz. Sőt! Az egyik legfontosabb mérföldkő az önismeret útján az, amikor megtanuljuk elkülöníteni a gondolatokat és érzéseket a tényektől. Erről bővebben itt olvashatsz.
3. Adódhatnak viszont olyan helyzetek amikor teljesen normális, hogy ’oda nem illőnek’ érzed magad.
Például amikor sokkal fiatalabb, vagy sokkal idősebb vagy a többieknél. Vagy te vagy az egyetlen nő/férfi egy bizonyos eseményen. Vagy éppen a munkahelyeden lógsz ki egy kicsit a sorból – mert például más a háttered, végzettséged, mint a többieknek. Ilyen helyzetekben teljesen normális, ha kényelmetlenül érzed magad! Fontos, hogy ne úgy tekints erre az érzésre, mint az önbizalomhiány vagy alkalmatlanság jelére hanem ismerd fel, hogy ebben az esetben az, amit érzel a helyzetre adott normális válaszreakció.

4.Ne hagyj ’maradékokat’
Azaz próbáld meg a lehető legtöbb energiát fektetni a fontos feladataidba – így akárhogyan is alakul, a végén nem fogod azt érezni, hogy nem tetted oda magad eléggé. Hibázni pedig szabad – ezt is fontos tudatosítani magadban.
5. A hibák és a kudarcok az élet részei
Gondolj arra, hogy „A kudarc valójában egy lehetőség arra, hogy legközelebb jobban csináljam” (Henry Ford). Hiszen legyen szó bármilyen sikeres emberről, mi csak a jéghegy csúcsát, a sikereit látjuk azt viszont nem, hogy hányszor kezdte újra és mennyi sikertelen próbálkozás lehet emögött.
![]()
6. Vizsgáld felül a ’kellenéket és ’muszájokat’ az életedben
Ebből következik az is, hogy ne te legyél önmagad legszigorúbb kritikusa. Gondold végig, hogy vannak-e olyan mögöttes meggyőződéseid, mint például „mindig tudnom kell a választ” vagy „segítséget kérni a gyengeség jele”.
Ha ezeket felismered, akkor a következő lépés az, hogy a szigorú szabályokat megengedőbbekkel helyettesíted. Például: Szabad segítséget kérnem. Vagy: A hibák az élet részei, nem kell mindig tökéletesnek lenni.
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?