Menü

Segítség az imposztor szindróma leküzdéséhez

Az imposztor szindrómában az a legnehezebb, hogy a tudatosításig – azaz a probléma felismeréséig – nagyon sokan eljutnak. Ami sokkal nehezebb az az, hogy az érzések szintjén is elinduljon a változás. Hiszen hiába tudjuk, hogy másként kellene gondolkodni, ha az érzés továbbra is ugyanaz, mint azelőtt.

1.Beszélj az érzéseidről
Sokkal többen küzdenek ezzel az érzéssel, mint gondolnád. Ha őszintén megosztod a kétségeidet, félelmeidet másokkal akkor egyrészt látod majd, hogy nem vagy egyedül, másrészt pedig felszabadító érzés lesz, hogy meg mertél nyílni és felvállaltad a sebezhetőségedet.

2.Válaszd szét az érzéseidet a tényektől
Időnként mindenkivel előfordul, hogy alkalmatlannak, hozzá nem értőnek, oda nem illőnek érzi magát. Ez azonban csak egy érzés, egy gondolat és egyáltalán nem biztos, hogy igaz. Sőt! Az egyik legfontosabb mérföldkő az önismeret útján az, amikor megtanuljuk elkülöníteni a gondolatokat és érzéseket a tényektől. Erről bővebben itt olvashatsz.

3. Adódhatnak viszont olyan helyzetek amikor teljesen normális, hogy ’oda nem illőnek’ érzed magad.
Például amikor sokkal fiatalabb, vagy sokkal idősebb vagy a többieknél. Vagy te vagy az egyetlen nő/férfi egy bizonyos eseményen. Vagy éppen a munkahelyeden lógsz ki egy kicsit a sorból – mert például más a háttered, végzettséged, mint a többieknek. Ilyen helyzetekben teljesen normális, ha kényelmetlenül érzed magad! Fontos, hogy ne úgy tekints erre az érzésre, mint az önbizalomhiány vagy alkalmatlanság jelére hanem ismerd fel, hogy ebben az esetben az, amit érzel a helyzetre adott normális válaszreakció.

4.Ne hagyj ’maradékokat’
Azaz próbáld meg a lehető legtöbb energiát fektetni a fontos feladataidba – így akárhogyan is alakul, a végén nem fogod azt érezni, hogy nem tetted oda magad eléggé. Hibázni pedig szabad – ezt is fontos tudatosítani magadban.

5. A hibák és a kudarcok az élet részei
Gondolj arra, hogy „A kudarc valójában egy lehetőség arra, hogy legközelebb jobban csináljam” (Henry Ford). Hiszen legyen szó bármilyen sikeres emberről, mi csak a jéghegy csúcsát, a sikereit látjuk azt viszont nem, hogy hányszor kezdte újra és mennyi sikertelen próbálkozás lehet emögött.

6. Vizsgáld felül a ’kellenéket és ’muszájokat’ az életedben
Ebből következik az is, hogy ne te legyél önmagad legszigorúbb kritikusa. Gondold végig, hogy vannak-e olyan mögöttes meggyőződéseid, mint például „mindig tudnom kell a választ” vagy „segítséget kérni a gyengeség jele”.

Ha ezeket felismered, akkor a következő lépés az, hogy a szigorú szabályokat megengedőbbekkel helyettesíted. Például: Szabad segítséget kérnem. Vagy: A hibák az élet részei, nem kell mindig tökéletesnek lenni.

Mentális nagytakarítás

Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.

Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz

Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.

Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?

Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.

Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!

Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.

Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?

A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.