Segítség az imposztor szindróma leküzdéséhez
- Dátum: 2022.07.19., 15:29
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- betegség, imposztor szindróma, kritika, lélek, önbizalom, psziché, segítség
Az imposztor szindrómában az a legnehezebb, hogy a tudatosításig – azaz a probléma felismeréséig – nagyon sokan eljutnak. Ami sokkal nehezebb az az, hogy az érzések szintjén is elinduljon a változás. Hiszen hiába tudjuk, hogy másként kellene gondolkodni, ha az érzés továbbra is ugyanaz, mint azelőtt.
1.Beszélj az érzéseidről
Sokkal többen küzdenek ezzel az érzéssel, mint gondolnád. Ha őszintén megosztod a kétségeidet, félelmeidet másokkal akkor egyrészt látod majd, hogy nem vagy egyedül, másrészt pedig felszabadító érzés lesz, hogy meg mertél nyílni és felvállaltad a sebezhetőségedet.

2.Válaszd szét az érzéseidet a tényektől
Időnként mindenkivel előfordul, hogy alkalmatlannak, hozzá nem értőnek, oda nem illőnek érzi magát. Ez azonban csak egy érzés, egy gondolat és egyáltalán nem biztos, hogy igaz. Sőt! Az egyik legfontosabb mérföldkő az önismeret útján az, amikor megtanuljuk elkülöníteni a gondolatokat és érzéseket a tényektől. Erről bővebben itt olvashatsz.
3. Adódhatnak viszont olyan helyzetek amikor teljesen normális, hogy ’oda nem illőnek’ érzed magad.
Például amikor sokkal fiatalabb, vagy sokkal idősebb vagy a többieknél. Vagy te vagy az egyetlen nő/férfi egy bizonyos eseményen. Vagy éppen a munkahelyeden lógsz ki egy kicsit a sorból – mert például más a háttered, végzettséged, mint a többieknek. Ilyen helyzetekben teljesen normális, ha kényelmetlenül érzed magad! Fontos, hogy ne úgy tekints erre az érzésre, mint az önbizalomhiány vagy alkalmatlanság jelére hanem ismerd fel, hogy ebben az esetben az, amit érzel a helyzetre adott normális válaszreakció.

4.Ne hagyj ’maradékokat’
Azaz próbáld meg a lehető legtöbb energiát fektetni a fontos feladataidba – így akárhogyan is alakul, a végén nem fogod azt érezni, hogy nem tetted oda magad eléggé. Hibázni pedig szabad – ezt is fontos tudatosítani magadban.
5. A hibák és a kudarcok az élet részei
Gondolj arra, hogy „A kudarc valójában egy lehetőség arra, hogy legközelebb jobban csináljam” (Henry Ford). Hiszen legyen szó bármilyen sikeres emberről, mi csak a jéghegy csúcsát, a sikereit látjuk azt viszont nem, hogy hányszor kezdte újra és mennyi sikertelen próbálkozás lehet emögött.
![]()
6. Vizsgáld felül a ’kellenéket és ’muszájokat’ az életedben
Ebből következik az is, hogy ne te legyél önmagad legszigorúbb kritikusa. Gondold végig, hogy vannak-e olyan mögöttes meggyőződéseid, mint például „mindig tudnom kell a választ” vagy „segítséget kérni a gyengeség jele”.
Ha ezeket felismered, akkor a következő lépés az, hogy a szigorú szabályokat megengedőbbekkel helyettesíted. Például: Szabad segítséget kérnem. Vagy: A hibák az élet részei, nem kell mindig tökéletesnek lenni.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.