Menü

Hová vezet, ha nem ismerjük egymás szeretetnyelvét?

Manapság, amikor egy párkapcsolat valamiért nem működik, egyszerűen ledobjuk magunkról a problémákat, mint egy kabátot. Pedig sokszor csak azt kellene megkeresni, mivel hozhatnánk helyre, hogyan lehetnénk újra boldogok benne.

Nagyon sok párkapcsolat azért siklik ki, mert a kezdeti időszak tomboló hormonokkal teli hónapjai után a pár visszatér a hétköznapi rendszeréhez és úgy érzi, a szerelem kezd elmúlni. Az emberek nem ismerik meg rendesen a párjukat, s elfelejtik kommunikálni a társuk felé a szeretetet – úgy, ahogy azt ő is megérti.
Nem mindenki ismeri fel, amikor szeretet kap. Beszélgetést vár, de érintést kap. Általában úgy adjuk a másik tudtára, hogy szeretjük, ahogy mi is szeretnénk kapni.

Kicsit olyan ez, mint a karácsonyi ajándékozás: olyan ajándékot kapunk, amit a másik szeretne megkapni, de általában nem azt kapja.
A férj nagyon szereti, ha öleli és érinti a felesége, s ezért folyton babusgatja, de párja panaszkodik, hogy a férfi folyton a telefonját piszkálja, nem képes két mondatot váltani vele anélkül, hogy mással ne foglalkozna.

Eléggé nyilvánvaló ilyenkor, hogy a férfi a testi érintéssel a szeretetét igyekszik a másikkal tudatni, de a másiknak az együtt töltött idő a fontos, amikor ő lehet a középpontban, és amikor senki más nem vonja el társa figyelmét. Akinek az együtt töltött idő a szeretetnyelve, annak osztatlan figyelemre van szüksége ahhoz, hogy szeretve érezze magát, így jó, ha rendszeresen tudnak olyan időt szánni az ilyen nyelvű társunkra, ami kizárólag az övé.
Egy apró megjegyzés: a mozi és a közös sorozat vagy foci nézés, nem tartozik az együtt töltött idő kategóriába, kivéve természetesen, ha a társunk ezt kéri.

Általában az “éhes ember kenyeret lop” elv érvényesül ezen a területen, ami annyit jelent, hogy sokszor az ilyen szeretetéhes ember, ha valaki mástól kapja meg azt a “szeretet” kommunikációt, amit a társa tudtán kívül, vagy szimplán idő hiányában nem mutat ki felé, akkor előfordulhat, hogy a kísértésben a kiéhezett társa elbukik és a párcsere mellett dönt.
Talált valakit, aki szereti, s lehet hogy az új ember csak az újdonság miatt tölt vele több időt, ezt ő nem fogja mérlegelni, mert csak annyit lát, hogy valaki végre szereti, megérti őt. Ez igaz a testi érintésből értőkre is. Természetesen nem csak ez a két formája van a szeretet kommunikációjának.

Egy embernek általában két szeretetnyelve is dominánsan működik, a lényeg, hogy ezeket megismerjük egymáson, és figyeljünk egymás jelzéseire. A kapcsolat elején annyira olajozottan mennek a dolgok, hogy hajlamosak vagyunk azt gondolni, ez már mindig így lesz.
Szerencsés az, aki azonos szeretetnyelvű társra talál, a többieknek sincs viszont semmi veszve: egy jó kis beszélgetéssel fel lehet tárni, mi az, amitől a társunk szeretve érzi magát, ha ezt időben megtesszük, akkor nem is kell nagyon küzdenünk, csak rendszeresen alkalmazni azt a használati útmutatót, amit tőle kaptunk.

A kamaszkori szorongás árnyékában

A kamaszkor az emberi élet egyik legintenzívebb és legváltozatosabb időszaka. Ebben az életszakaszban a fiatalok nemcsak testi változásokon mennek keresztül, hanem jelentős lelki és társas átalakulásokon is. A gyermekkorból a felnőttkor felé vezető út sok bizonytalansággal, kérdéssel és új kihívással jár. Ezek a változások gyakran szorongást idéznek elő, amely a serdülők mindennapi életének természetes része lehet. A kamaszkori szorongás azonban különböző formákban jelenhet meg, és hatással lehet a fiatalok tanulmányaira, kapcsolataira és önértékelésére is.

A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra

Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.

A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről

A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.

Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?

Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?