A Ramsay-Hunt szindróma (fülherpesz) tünetei és kezelése
- Dátum: 2022.06.13., 02:49
- Udvari Fanni
- képek:pixabay.com
- arcideg, bénulás, betegség, fájdalom, herpesz, homlok, ideg, stressz, szájmozgás, szemhély
A Ramsay-Hunt szindróma egy olyan betegséget takar, amelynél a fülkagylón, illetve a hallójárat területén herpeszes hólyagok jelennek meg, amit nagyfokú fülfájdalom előz meg, illetve bekövetkezik az azonos oldali arcideg bénulása is.
Kórokozója ugyanaz a (herpeszvírusok közé tartozó) Varicella zoster vírus, amely gyerekkorban bárányhimlőt, felnőtteknél pedig övsömört okoz. Azért alakulhat ki, mert a bárányhimlőből, illetve övsömörből való felépülés után a fertőzést okozó vírus továbbra is a szervezetben marad, az immunrendszer gyengülésekor pedig aktivizálódhat.
Tünetek
• szédülés
• szájszárazság
• halláscsökkenés
• erős fülfájás
• fülzúgás
• szemszárazság
• herpeszes hólyagok
• kipirosodott fül
• féloldali arcidegbénulás
• ízérzészavar
A Ramsay-Hunt szindróma előfordulása
A betegség főleg idősebbeket érint, jellemzően csak 60 éves kor fölött jelentkezik. Nem túl gyakran alakul ki, a fül-orr-gégészek viszonylag ritkán találkoznak vele.
A Ramsay-Hunt szindróma okai
Ugyanaz a herpes zoster vírus (a Varicella zooster) okozza, amelyik az övsömört. Tehát a szindróma tulajdonképpen az övsömör olyan nevesített formája, amely az arcmozgató ideget (nervus facialis) érinti.
A fülherpesz konkrét kiváltó oka, hogy a vírus az arcmozgató ideg érző magjában tárolódik inaktivált állapotban. Alvó formában tehát jelen van a szervezetben az érző ideggyökökben, amelyekben ki is mutatható. Viszont csak akkor aktiválódik, ha az immunrendszer legyengül. A típusos tünetek ilyen esetekben jelennek meg. Nem arról van szó tehát, hogy a Ramsay-Hunt szindrómát friss fertőződés okozza.
Az immunrendszer több ok miatt is legyengülhet annyira, hogy a Ramsay-Hunt szindrómát okozó vírus aktiválódjon az arcmozgató ideg magjában. Megtörténhet az idős életkor miatt, de állhat a hátterében valamilyen immunrendszert érintő betegség vagy egyéb társbetegség, például valamilyen tumor is.
A Ramsay-Hunt szindróma kezelése
A Ramsay-Hunt szindrómát fül-orr-gégészek és ideggyógyászok is kezelhetik, a betegség a két szakorvosi terület határmezsgyéjén mozog. Mivel vírusos betegségről van szó, kezelésében az antivirális szerek kapnak kulcsszerepet, de mellettük szteroidokat és fájdalomcsillapítókat is alkalmaznak. Emellett szoktak adni B-vitaminokat is. Ha nagyon csúnya herpeszes hólyagok alakulnak ki, akkor szükséges a bőr lokális kezelése, szemszárazság esetén pedig a szem nedvesítése is.
A Ramsay-Hunt szindróma kórlefolyása, gyógyulási esélyei
A betegek az esetek kétharmadában akár teljesen meg is gyógyulhatnak, maradandó panaszok nélkül felépülhetnek. Előfordul azonban az is, hogy az érintetteknél a megfelelő kezelés ellenére sem lesz újra tökéletes az arcideg működése, így fellépnek maradványtünetek.
Ezek perifériás idegproblémák, amelyekre példa lehet, hogy a szemhéj összezárása vagy a homlok ráncolása nem lesz tökéletes, illetve csökkenhet a szájmozgatás képessége is.
Az érzelmi zsenik köztünk járnak – avagy miért nem elég az IQ a boldogsághoz
Képzeljék el, hogy van valaki, aki nem biztos, hogy ő a legokosabb a szobában, mégis mindenki szereti, vele könnyű beszélgetni, és valahogy mindig tudja, mit kell mondani. Ő az a típus, akinek nem esik nehezére kezelni a stresszt, empatikus, és nem omlik össze egy kritika hallatán sem.
Miért hálás az agyad, ha nyelveket tanulsz?
Sokan azt hiszik, hogy új nyelvet tanulni csak gyerekkorban érdemes, pedig az agyunk felnőttként is elképesztően rugalmas. A nyelvtanulás nemcsak új szavakat és kifejezéseket ad, hanem valódi agytornát is jelent – javítja a memóriát, fejleszti a koncentrációt, sőt, még boldogabbá is tehet.
Lelki egészség: ne csak testben, lélekben is fitten!
Október 10-e nem csak egy nap a naptárban, hanem a Lelki Egészség Világnapja, amikor kicsit megállhatunk, és átértékelhetjük, mennyire figyelünk a saját mentális jólétünkre.
Hogyan győzhetjük le a nyilvános beszédtől való félelmet?
A legtöbben nem vagyunk született szónokok. A prezentálás gondolata gyakran már önmagában is szorongást vált ki – remegő hang, kiszáradt torok és zakatoló szív jellemző ilyenkor. A magabiztos megszólalás nem veleszületett adottság, de gyakorlással és önismerettel fejleszthető képesség.
„Képek nélkül a gondolatainkban” – Mi az afantázia?
Amikor becsukjuk a szemünket, a legtöbben képesek vagyunk előhívni egy tájat, valakinek az arcát vagy akár a reggeli ételünket. Vannak azonban emberek, akik számára mindez teljesen elérhetetlen. Ők azok, akik afantáziával élnek. A jelenség a képzelet szinte teljes hiányát jelenti – ugyanakkor ez nem betegség, hanem az agy működésének egy természetes változata.