Miért használjunk glicint cukor helyett?
- Dátum: 2022.04.13., 14:33
- Balogh Emese
- képek:pexels.com
- agyműködés, cukor, édes, édesítő, édesítőszer, egészség, eritrit, érrendszer, glicin, glutation, ínszalag, izom, kollagén, mesterséges, méz, mozgás, porcok, szív, természetes, vérnyomás
A mesterséges édesítőszerekkel kapcsolatban már tömérdek kutatás jelent meg, ráadásul a legtöbbről nem éppen bíztató dolgokat derítettek ki. A leggyakrabban használt mesterséges édesítőszerek az aszpartám, szukralóz, szacharin, neotám, aceszulfám-K és ciklamát. Természetes édesítőszerek közül a legismertebbek a méz, juharszirup és kókuszpálma cukor. De mi a helyzet a természetes édesítők közül a glicinnel?
A glicin egy aminosav, ráadásul a kollagén legfőbb aminosava. Szerepe van többek között a kötőszövetek, az ínszalagok, az ínszalagok és a porcok felépítésében is a kollagén építőköveként, valamint sejtszinten a glutation előállításában vesz részt, mely a szervezet egyik fő antioxidánsa. Késlelteti az oxidációs folyamatokat, vagyis másnéven az öregedés folyamatát – kifejezetten az őszülés késleltetésében játszik szerepet - illetve az izmok és a központi idegrendszer működésében is részt vesz.
A glicin aminosav a fentieken túl a kreatin termelésében is kulcsfontosságú. A kreatin látja el az izmainkat energiával testmozgás hatásra, valamint az agyműködésre, idegrendszerre és a csontok épségére is jótékony hatással van.
A glicin aminosav az idegrendszer egyensúlyban tartásán keresztül javítja az alvást, pihentetőbbé teszi, az ébrenlét szakaszában pedig csökkenti az álmosság érzését. A máj működésében is szerepet játszik, mivel véd az alkohol és gyógyszerek lebontásánál keletkező káros anyagoktól és természetes gyulladáscsökkentőként hat.
A cukorral ellentétben a glicin csökkenti a cukorbetegség és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát, valamint megakadályozza az érelmeszesedés kialakulását. Hatására csökken a vérnyomás és jó hatással van a stresszre és alvásproblémákra.
Általában zselatinból nyerik ki, de természetes formában megtalálható bizonyos húsételekben is. Feldolgozott élelmiszerek esetében ízesítőként és állagjavítóként használják, de por formában mi is megvásárolhatjuk szinte bármelyik élelmiszerboltban. Könnyen oldódik vízben, így alkalmas kávé, tea, levesek, zabpehely vagy joghurt ízesítésére is, valamint édes ízének intenzitása gyengébb, mint a cukornak, így adagolása egy kicsit eltér tőle, nagyjából az eritrit intenzitásához hasonló. A javasolt dózis naponta 3-5 gramm, de akár a napi több, mint 50 gramm mennyiség fogyasztása sem jár különösebb egészségügyi hátránnyal a vizsgálatok szerint.
A túlevés veszélyei mindennapjainkban

Sokan ismerjük azt az érzést, amikor egy hétvégi vacsora után alig tudunk felállni az asztaltól. Az alkalmi falánkság önmagában még nem jelent komoly problémát, de ha rendszeressé válik, az egészségünkre és az életminőségünkre nézve is súlyos következményekkel járhat. Ráadásul a modern világban a túlevés nem pusztán a test kérdése, hanem kulturális és pszichológiai jelenség is.
Ghí, a csodavaj

Hányféle vajat, zsiradékot ismersz? Vajon melyik a legegészségesebb? Hozok ehhez egy szuper alternatívát, a ghít.
Probiotikumok és probiotikus ételek

Megannyi oldalról halljuk, hogy mennyire fontos a probiotikumok, hogy jól érezzük magunkat, de vajon mik ezek és hogyan vigyük be a szervezetünkbe?
Gyümölcsök, amelyekről Európában alig hallunk

A trópusi finomságok felhozatala jóval gazdagabb annál, mint amit a hazai piacokon megszokhattunk. A mangó, a sárkánygyümölcs vagy a maracuja ugyan már széles körben ismert, de az esőerdők mélyén olyan különlegességek teremnek, amelyek Magyarországra szinte egyáltalán nem jutnak el. Ezek sokszor nemcsak ízükben, hanem kulturális jelentőségükben is egyediek.
Egy filléres csodaszer a konyhában – ez a szegfűszeg

Talán mindenki ismeri a szegfűszeget, főként a tél egyik illataként, pedig az apró kis fűszer egészségünk egyik őre lehet.