Menü

Miért használjunk glicint cukor helyett?

A mesterséges édesítőszerekkel kapcsolatban már tömérdek kutatás jelent meg, ráadásul a legtöbbről nem éppen bíztató dolgokat derítettek ki. A leggyakrabban használt mesterséges édesítőszerek az aszpartám, szukralóz, szacharin, neotám, aceszulfám-K és ciklamát. Természetes édesítőszerek közül a legismertebbek a méz, juharszirup és kókuszpálma cukor. De mi a helyzet a természetes édesítők közül a glicinnel?

A glicin egy aminosav, ráadásul a kollagén legfőbb aminosava. Szerepe van többek között a kötőszövetek, az ínszalagok, az ínszalagok és a porcok felépítésében is a kollagén építőköveként, valamint sejtszinten a glutation előállításában vesz részt, mely a szervezet egyik fő antioxidánsa. Késlelteti az oxidációs folyamatokat, vagyis másnéven az öregedés folyamatát – kifejezetten az őszülés késleltetésében játszik szerepet - illetve az izmok és a központi idegrendszer működésében is részt vesz.

A glicin aminosav a fentieken túl a kreatin termelésében is kulcsfontosságú. A kreatin látja el az izmainkat energiával testmozgás hatásra, valamint az agyműködésre, idegrendszerre és a csontok épségére is jótékony hatással van.

A glicin aminosav az idegrendszer egyensúlyban tartásán keresztül javítja az alvást, pihentetőbbé teszi, az ébrenlét szakaszában pedig csökkenti az álmosság érzését. A máj működésében is szerepet játszik, mivel véd az alkohol és gyógyszerek lebontásánál keletkező káros anyagoktól és természetes gyulladáscsökkentőként hat.

A cukorral ellentétben a glicin csökkenti a cukorbetegség és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát, valamint megakadályozza az érelmeszesedés kialakulását. Hatására csökken a vérnyomás és jó hatással van a stresszre és alvásproblémákra.

Általában zselatinból nyerik ki, de természetes formában megtalálható bizonyos húsételekben is. Feldolgozott élelmiszerek esetében ízesítőként és állagjavítóként használják, de por formában mi is megvásárolhatjuk szinte bármelyik élelmiszerboltban. Könnyen oldódik vízben, így alkalmas kávé, tea, levesek, zabpehely vagy joghurt ízesítésére is, valamint édes ízének intenzitása gyengébb, mint a cukornak, így adagolása egy kicsit eltér tőle, nagyjából az eritrit intenzitásához hasonló. A javasolt dózis naponta 3-5 gramm, de akár a napi több, mint 50 gramm mennyiség fogyasztása sem jár különösebb egészségügyi hátránnyal a vizsgálatok szerint.

A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai

A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.

Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?

Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.

Tavaszi kincsek konyhánkba

Tavasszal a természet nemcsak a tájat zöldíti ki, hanem a konyhánkat is gazdagíthatja. A vadon szedhető növények, például a pitypang levele vagy a tyúkhúr, friss, tápanyagokban gazdag alapanyagot adnak könnyű salátákhoz. Egy kis odafigyeléssel különleges, szezonális ízek kerülhetnek a tányérunkra.

3 alapvető vitamin, amely nélkül romolhat a látásod

A látás romlását sokan az öregedés természetes velejárójának tartják. Bár az életkor valóban hatással van a szem működésére – például a szemlencse rugalmassága csökken, és a látóidegek is változnak –, a szem egészsége nagymértékben függ az életmódtól és a megfelelő tápanyagbeviteltől is.

A természet színei és az izlandi reggeli

A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.