Sport és a lelki egészség

Arról már sokat hallottunk, hogy a rendszeres mozgás milyen hatással van a testünkre, szervezetünkre, egészségünkre, fogyókúránkra, alakformálásunkra, fittségünkre, arról azonban kevés szó esik, hogy a rendszeres testmozgás mentális egészségünkre is jó hatással van.

A mozgás kedélyjavító hatásáról, a lelki egészség fontosságáról nem szabad elfeledkeznünk, de ezen kívül számos más egyéb tanulmányok által igazolt jótékony hatás is érvényesül. A sport kifejezetten jó hatású az agy működésére nézve, ugyanis segíti a koncentrációt, javítja a tanulási képességet, fejleszti a memóriát.

Jobban és pihentetőbben alszunk tőle, növeli a motivációnkat a hétköznapi feladatokhoz, illetve rendszeres testmozgással megelőzhető a depresszió kialakulása, hiszen oldja a szorongást.

Egész egyszerűen az ember általános közérzete javul egy szabadtéri sétával, túrával, futással, egy otthoni edzéssel, egy konditermi erősítéssel, egy közösségi kocogással, ettől pedig javul az önértékelésünk, nő az önbizalmunk.

Mennyivel jobb egy mentális betegséget ily módon megelőzni, semmint gyógyszerrel kezelni a már kialakult betegséget. Ha a prevencióról beszélünk, akkor a sport feltétlen megemlítendő!

A mozgás hatására szervezetünkben olyan folyamatok játszódnak le, melyek javítják életminőséget, s régóta jól tudjuk, hogy a testi és lelki állapotunk szorosan összefügg egymással.

Vegyük példának a pandémiát, s az ezzel járó bezártságot, korlátozásokat, karantént, online tanulást, home office életmódot. Aki ezt a maga javára fordította és amikor lehetett kiment a szabadba edzeni, futni, túrázni, biciklizni vagy otthonában edzett, tornázott, szobabiciklizett, ők sokkal egészségsebben és fittebben jöttek ki a járványhullámokból, mint akik a televízió és a laptop előtti nassolást, folyamatos habzsolást és az ezzel járó többletkalóriabevitelt választották.

Akik egyfajta lehetőségként tekintettek a pandémia miatti lezárásokra és rendszeresen edzettek, fokozták fizikai aktivitásukat, ők nemcsak fizikailag, de mentálisan is jobb állapotban voltak a járvány lecsengésekor, mint azok, akik semmit sem mozogtak.

Nem meglepő módon azok, akik kevesebbet vagy semmit sem mozogtak, jelentősen nagyobb arányban számoltak be hízásról, testsúlynövekedésről. Akik sportoltak, azok súlya stagnált, vagy csökkent. Akik pedig hízásról számoltak be, közülük gyakoribb volt a depresszió, a fogyókúra miatti kényszer okozta rosszkedv, önmagukkal való elégedetlenség, önbizalmuk csökkenése.

Ha a rendszeres testedzés életünk részévé válik, akkor mint fizikailag, mint mentálisan jobban fogjuk érezni magunkat a bőrünkben.