Hipnózis elméletben és gyakorlatban
Mit jelent a hipnózis?
A hipnózis egy szuggesztiós eljárás. Egyfajta olyan pszichológiai állapot, amely felületesen hasonlít az alvásra, és a személynek a tudatos állapotától eltérő tudatszintje jellemzi ezt az állapotot. Ebben a helyzetben, hogy ha működik akkor az adott személyt felfokozott mértékben lehet befolyásolni, és irányítani. Ilyenkor az az illető belsőleg tapasztalt érzékeléseknek ugyanakkora jelentőséget tulajdonít, mint általában a külső valóságnak.
Mi történik a valóságban?
Fontos hangsúlyozni, hogy a hipnózis nem úgy működik, mint a filmekben vagy a könyvekben. Tehát nagyon ritkán lehet mondjuk valaki öt perc alatt rávenni egy gyilkosságra, vagy esetleg a bankrablásnál nem lehet hipnotizálni az őröket. A sokszor „mágikusként” feltüntető ábrázolásokkal szemben a hipnózis egy módosult tudatállapotot alkalmazó módszer, amelyet ma ismert formájában az 50-es években kezdtek el vizsgálni.
Ebben a hétköznapitól eltérő éberségi szintű állapotban a külső ingerek helyett elsősorban befelé irányul a figyelmünk és az a működésünk kerül előtérbe, amelyben szabadabban engedjük áramlani az élményeinket, érzéseinket. A hipnózis során fokozottan fogékonyak vagyunk az úgynevezett szuggesztiókra, azaz a tudattalan választ kiváltó, jótékony hatású gondolatokra. Ezeknek a ráhatásoknak, gondolatoknak természetesen a valóság talaján kell maradniuk. Tehát mondjuk nem lehet egy embertől azt kérni, hogy mássza meg a Mount Everestet, vagy sétáljon tízezer kilométert.
Mindenkin alkalmazható?
Gyakran felmerül a kérdés: Vajon mindenki hipnotizálható? Annak a hátterében, hogy ki mennyire lesz fogékony a hipnózisra, genetikai, környezeti és neveltetési tényezők kölcsönhatása áll. Elmondható, hogy mint sok más esetben is, a hipnózis iránt is kell egyfajta fogékonyság, amely nagyjából felnőttkorra alakul ki mindenkiben. A valóságban a hipnózisnál nagyon fontos az együttműködés, azaz ha valaki nem szeretné, hogy hipnotizálják, akkor nagy valószínűséggel nem is fog tudni működni a hipnózis. Mikor alkalmazható a hipnózis?
A hipnózis alkalmazható különböző orvosi és pszichológiai problémák kezelésében is:
dohányzás, túlsúly és más a viselkedés változását igénylő problémák,
szexuális zavarok, alvászavarok, függőségek,
bőrbetegségek
immunrendszert érintő betegségek
szorongásos tünetek
migrén
Mekkora szerepe van ennek a való életben?
Ahogyan említettem a hipnózis igenis hasznos és valódi tud lenni. Azonban a valóságban nem alkalmazzák túl sok helyen. Tehát intézményesített keretek között nem használnak hipnózist akár testi vagy lelki gyógyításra, analizálásra, vagy éppen különböző pszichológia kontrollra sem.
Ha valaki érdeklődik a hipnózis iránt, akkor általában lehetősége van hipnoterápiákon részt venni, de ezeket sem lehet gyakran megtalálni. A hipnoterápia valamelyest hasonlít a pszichológiára, tehát egyértelműen a lélekkel kapcsolatos problémákra fókuszál, és általában természetes gyógymódokat kínál. Azonban az, hogy ez mennyire működik a valóságban egy nagyon jó kérdés. Viszont érdemes megemlíteni, hogy ezek a hipnoterápiák nem olcsóak tehát, aki belevág annak érdemes előtte tájékozódni az alapvető információkról.
A hipnózis összességében kiemelten alkalmas a belső gyógyító folyamatok mozgósítására, előidézheti a személyiség érését, fejlődést indíthat el, de ezekre nagyon fontos, hogy fogékonynak is kell lenni. Valamint olyan szakember kell hozzá, aki ténylegesen ért is a hipnózishoz.
Dezorganizált kötődés: amikor egyszerre vágyunk a közelségre és félünk tőle
A dezorganizált kötődés az egyik legösszetettebb kötődési mintázat, amely jelentős hatással lehet az emberi kapcsolatokra és az érzelmi működésre. Jellemzője, hogy az érintett egyszerre vágyik a közelségre, biztonságra és szeretetre, ugyanakkor fél is az intimitástól, ezért viselkedése gyakran ellentmondásosnak tűnhet. Fontos hangsúlyozni, hogy a dezorganizált kötődés nem személyiségjegy vagy végleges állapot, hanem egy olyan kötődési minta, amely megfelelő önismerettel és szakmai segítséggel idővel változhat.
Amaxofóbia – a vezetéstől való félelem árnyékában
Rengeteg autó száguld nap, mint nap az utakon, melyeket jelenleg még emberek vezetnek és nem csak, hogy szükséges számukra, de szeretnek is vezetni. MI van azokkal, akik félnek a vezetéstől?
Disztímia – amikor a rosszkedv hosszú időn át kíséri az embert
Mindannyiunk életében előfordulnak nehezebb időszakok, amikor szomorúbbnak, fáradtabbnak vagy kedvetlenebbnek érezzük magunkat, de van, hogy ez nem múlik hosszabb távon sem.
A betegség, mint tanítómester – Mit üzen a testünk, amikor megálljt parancsol?
Ritkán gondolunk úgy egy betegségre, mint valamire, ami ad is, nem csak elvesz. Amikor fáj valamink, lázasak vagyunk, vagy hosszabb időre ágynak esünk, leginkább azt szeretnénk, hogy minél hamarabb vége legyen. Pedig sokszor éppen ezek a kényszerű megállások azok, amelyek új irányt mutathatnak az életünkben.
Láthatatlan határátlépések – hogyan rombolja a bizalmat a mikromegcsalás?
Elég egy ártatlannak tűnő üzenet vagy egy beszélgetés, amelyet a partner elől elrejtenek. A digitális korszak új helyzeteket teremtett a párkapcsolatokban, és ezzel együtt új fogalmak is megjelentek. Ilyen például a mikromegcsalás jelensége is, amely ugyan nem jár fizikai hűtlenséggel, mégis komoly konfliktusokhoz vezethet.