Menü

Hipnózis elméletben és gyakorlatban

Mit jelent a hipnózis?

A hipnózis egy szuggesztiós eljárás. Egyfajta olyan pszichológiai állapot, amely felületesen hasonlít az alvásra, és a személynek a tudatos állapotától eltérő tudatszintje jellemzi ezt az állapotot. Ebben a helyzetben, hogy ha működik akkor az adott személyt felfokozott mértékben lehet befolyásolni, és irányítani. Ilyenkor az az illető belsőleg tapasztalt érzékeléseknek ugyanakkora jelentőséget tulajdonít, mint általában a külső valóságnak.

Mi történik a valóságban?

Fontos hangsúlyozni, hogy a hipnózis nem úgy működik, mint a filmekben vagy a könyvekben. Tehát nagyon ritkán lehet mondjuk valaki öt perc alatt rávenni egy gyilkosságra, vagy esetleg a bankrablásnál nem lehet hipnotizálni az őröket. A sokszor „mágikusként” feltüntető ábrázolásokkal szemben a hipnózis egy módosult tudatállapotot alkalmazó módszer, amelyet ma ismert formájában az 50-es években kezdtek el vizsgálni.

Ebben a hétköznapitól eltérő éberségi szintű állapotban a külső ingerek helyett elsősorban befelé irányul a figyelmünk és az a működésünk kerül előtérbe, amelyben szabadabban engedjük áramlani az élményeinket, érzéseinket. A hipnózis során fokozottan fogékonyak vagyunk az úgynevezett szuggesztiókra, azaz a tudattalan választ kiváltó, jótékony hatású gondolatokra. Ezeknek a ráhatásoknak, gondolatoknak természetesen a valóság talaján kell maradniuk. Tehát mondjuk nem lehet egy embertől azt kérni, hogy mássza meg a Mount Everestet, vagy sétáljon tízezer kilométert.

Mindenkin alkalmazható?

Gyakran felmerül a kérdés: Vajon mindenki hipnotizálható? Annak a hátterében, hogy ki mennyire lesz fogékony a hipnózisra, genetikai, környezeti és neveltetési tényezők kölcsönhatása áll. Elmondható, hogy mint sok más esetben is, a hipnózis iránt is kell egyfajta fogékonyság, amely nagyjából felnőttkorra alakul ki mindenkiben. A valóságban a hipnózisnál nagyon fontos az együttműködés, azaz ha valaki nem szeretné, hogy hipnotizálják, akkor nagy valószínűséggel nem is fog tudni működni a hipnózis. Mikor alkalmazható a hipnózis?

A hipnózis alkalmazható különböző orvosi és pszichológiai problémák kezelésében is:

dohányzás, túlsúly és más a viselkedés változását igénylő problémák,
szexuális zavarok, alvászavarok, függőségek,
bőrbetegségek
immunrendszert érintő betegségek
szorongásos tünetek
migrén

Mekkora szerepe van ennek a való életben?

Ahogyan említettem a hipnózis igenis hasznos és valódi tud lenni. Azonban a valóságban nem alkalmazzák túl sok helyen. Tehát intézményesített keretek között nem használnak hipnózist akár testi vagy lelki gyógyításra, analizálásra, vagy éppen különböző pszichológia kontrollra sem.

Ha valaki érdeklődik a hipnózis iránt, akkor általában lehetősége van hipnoterápiákon részt venni, de ezeket sem lehet gyakran megtalálni. A hipnoterápia valamelyest hasonlít a pszichológiára, tehát egyértelműen a lélekkel kapcsolatos problémákra fókuszál, és általában természetes gyógymódokat kínál. Azonban az, hogy ez mennyire működik a valóságban egy nagyon jó kérdés. Viszont érdemes megemlíteni, hogy ezek a hipnoterápiák nem olcsóak tehát, aki belevág annak érdemes előtte tájékozódni az alapvető információkról.

A hipnózis összességében kiemelten alkalmas a belső gyógyító folyamatok mozgósítására, előidézheti a személyiség érését, fejlődést indíthat el, de ezekre nagyon fontos, hogy fogékonynak is kell lenni. Valamint olyan szakember kell hozzá, aki ténylegesen ért is a hipnózishoz.

Imposztor-szindróma, hallottál már róla?

Vizsgáztál már és volt úgy, hogy nem volt felhőtlen az örömöd, mert úgy érezted, hogy nem biztos, hogy megérdemled? Lehet, hogy találkoztál az imposztor-szindróma jelenségével.

Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?

Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.

A sportszerűség fontossága

A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.

Miért hallgatunk az érzelmeinkről?

Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.

Társfüggőség – amikor a kapcsolat fontosabbá válik önmagunknál

A társfüggőség egy gyakran félreértett, mégis széles körben jelen lévő lelki állapot, amelyben az egyén túlzott mértékben egy másik ember szükségleteihez, elvárásaihoz és érzelmeihez igazítja a saját életét.