Hipnózis elméletben és gyakorlatban
Mit jelent a hipnózis?
A hipnózis egy szuggesztiós eljárás. Egyfajta olyan pszichológiai állapot, amely felületesen hasonlít az alvásra, és a személynek a tudatos állapotától eltérő tudatszintje jellemzi ezt az állapotot. Ebben a helyzetben, hogy ha működik akkor az adott személyt felfokozott mértékben lehet befolyásolni, és irányítani. Ilyenkor az az illető belsőleg tapasztalt érzékeléseknek ugyanakkora jelentőséget tulajdonít, mint általában a külső valóságnak.
Mi történik a valóságban?
Fontos hangsúlyozni, hogy a hipnózis nem úgy működik, mint a filmekben vagy a könyvekben. Tehát nagyon ritkán lehet mondjuk valaki öt perc alatt rávenni egy gyilkosságra, vagy esetleg a bankrablásnál nem lehet hipnotizálni az őröket. A sokszor „mágikusként” feltüntető ábrázolásokkal szemben a hipnózis egy módosult tudatállapotot alkalmazó módszer, amelyet ma ismert formájában az 50-es években kezdtek el vizsgálni.

Ebben a hétköznapitól eltérő éberségi szintű állapotban a külső ingerek helyett elsősorban befelé irányul a figyelmünk és az a működésünk kerül előtérbe, amelyben szabadabban engedjük áramlani az élményeinket, érzéseinket. A hipnózis során fokozottan fogékonyak vagyunk az úgynevezett szuggesztiókra, azaz a tudattalan választ kiváltó, jótékony hatású gondolatokra. Ezeknek a ráhatásoknak, gondolatoknak természetesen a valóság talaján kell maradniuk. Tehát mondjuk nem lehet egy embertől azt kérni, hogy mássza meg a Mount Everestet, vagy sétáljon tízezer kilométert.
Mindenkin alkalmazható?
Gyakran felmerül a kérdés: Vajon mindenki hipnotizálható? Annak a hátterében, hogy ki mennyire lesz fogékony a hipnózisra, genetikai, környezeti és neveltetési tényezők kölcsönhatása áll. Elmondható, hogy mint sok más esetben is, a hipnózis iránt is kell egyfajta fogékonyság, amely nagyjából felnőttkorra alakul ki mindenkiben. A valóságban a hipnózisnál nagyon fontos az együttműködés, azaz ha valaki nem szeretné, hogy hipnotizálják, akkor nagy valószínűséggel nem is fog tudni működni a hipnózis. Mikor alkalmazható a hipnózis?

A hipnózis alkalmazható különböző orvosi és pszichológiai problémák kezelésében is:
dohányzás, túlsúly és más a viselkedés változását igénylő problémák,
szexuális zavarok, alvászavarok, függőségek,
bőrbetegségek
immunrendszert érintő betegségek
szorongásos tünetek
migrén
Mekkora szerepe van ennek a való életben?

Ahogyan említettem a hipnózis igenis hasznos és valódi tud lenni. Azonban a valóságban nem alkalmazzák túl sok helyen. Tehát intézményesített keretek között nem használnak hipnózist akár testi vagy lelki gyógyításra, analizálásra, vagy éppen különböző pszichológia kontrollra sem.
Ha valaki érdeklődik a hipnózis iránt, akkor általában lehetősége van hipnoterápiákon részt venni, de ezeket sem lehet gyakran megtalálni. A hipnoterápia valamelyest hasonlít a pszichológiára, tehát egyértelműen a lélekkel kapcsolatos problémákra fókuszál, és általában természetes gyógymódokat kínál. Azonban az, hogy ez mennyire működik a valóságban egy nagyon jó kérdés. Viszont érdemes megemlíteni, hogy ezek a hipnoterápiák nem olcsóak tehát, aki belevág annak érdemes előtte tájékozódni az alapvető információkról.
A hipnózis összességében kiemelten alkalmas a belső gyógyító folyamatok mozgósítására, előidézheti a személyiség érését, fejlődést indíthat el, de ezekre nagyon fontos, hogy fogékonynak is kell lenni. Valamint olyan szakember kell hozzá, aki ténylegesen ért is a hipnózishoz.
A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége
A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.
Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről
Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.
Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?
Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.
Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?
Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?
Április 2. Az autizmus világnapja
Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.