Mit eszik a mama? Azt eszi a baba?
- Dátum: 2021.12.23., 22:54
- Fort Molnár Henriett
- képek:pexels.com
- anyatej, baba, bors, egészség, étkezés, étrend, fűszer, gyermek, szoptatás, táplálkozási szokások, újszülött
Édesanyaként elgondolkodtál már azon, vajon milyen ízeket érez ki a kisbabád szoptatás közben az anyatejből? Vajon érzi-e fokhagyma, a kávé vagy a hal ízét? Ennek próbálunk meg utánajárni.
Legideálisabb esetben az anyatej az első, amit az újszülöttek fogyasztanak. Számos tanulmány bizonyította már be, hogy a korai tapasztalás befolyásolja a felnőttkori étkezési szokásokat is. Az anyatej azonban – ezzel a legtöbb édesanya valószínűleg tisztában is van – nem mindig ugyanolyan ízű, hiszen nagymértékben függ attól, mit fogyaszt az édesanya.
Sokszor halljuk tapasztaltabb családtagoktól, barátoktól, nagyszülőktől, hogy milyen étrendet kövessünk a szoptatás idején. Ne együnk zsíros ételeket, mert az rontja az anyatej minőségét. Ne fogyasszunk alkoholt, mert szintén átkerül a tejbe.

Laikusként nehéz azonban megítélni, babáink ebből valójában mennyit is éreznek, és az milyen hatással van rájuk. Közben kiderült, hogy kutatások is alig történtek ilyen irányban. Ilyenkor csodálkozom el mindig az élet csodáin és a tudomány sokszínűségén: géneket tudunk kicserélni laboratóriumi körülmények között, hogy valami ne legyen ártalmas, közben pedig azzal sem vagyunk tisztában, mi történik a kismama hasában kilenc hónapon keresztül.
Azt fontos tudni, hogy ha anyukaként eszel valamit, azt a kisbabád sosem fogja egy az egyben ugyanúgy érezni. Tehát a fokhagyma és a kávé részben valamiféle illatanyagként átkerül a tejbe, míg a halolaj és a tejfakasztó teák ízei szinte egyáltalán nem.
Azt, hogy a pikánsabb ízek közül mi jelenik meg az anyatejben, szinte sosem vizsgálták, ezért a müncheni egyetem egy kutatócsoportja úgy döntött, eljött az idő.
Piperin
A piperin egy szerves vegyület, mégpedig egy alkaloid, ami sárgás színű vagy színtelen lehet, és ez adja a bors jellegzetes ízét. Meglepő módon már egy órával egy curryvel fűszerezett étel elfogyasztása után kimutatható az anyatejből, és ez jó néhány órán keresztül így is marad.

Az valószínűtlen, hogy az újszülöttek valóban a bors igazi erősségét érzik. Mindenesetre elképzelhető, hogy egy, a testben jelen lévő, borsra specifikusan reagáló receptor rendszeres, alacsony fokú aktiválása a későbbiekre nézve növeli a hasonló anyagokra való tolerancia kialakulását. Tehát ha valaki gyakran eszik borsos vagy erősebben fűszerezett ételeket, a szoptatási időszak alatt, a gyermekének a későbbiekben is tetszeni fog ez az íz, és jobban is fogja bírni, mint azok a gyerekek, akiknek az édesanyja „túl kímélő” étrendet követett.
A gyömbér és a csili „szúróssága” vagy a kurkumin (a kurkumában jelenlévő sárgásvörös anyag), amelyek szintén jelen vannak a currys ételekben, a kutatások alapján nem jutnak át az anyatejbe.
További kutatások azt fogják segíteni, hogy megértsük, hogyan alakul ki, hogy mikor melyik ételt kívánjuk, illetve részesítjük előnyben, valamint az olyan anyagcsere folyamatokat is értelmezni tudjuk, amelyek részt vesznek abban, hogy az ételek bizonyos összetevői átjussanak az anyatejbe.
Fort Molnár Henriett
Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?
Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.
Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket
A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.
Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen
Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.
A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban
Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.