Menü

Mit jelent a „Skin Hunger”?

A Skin Hunger kifejezést a tudomány a fizikai kontaktus iránti szükségletre használja. ezek az érintések mindenkinek fontosak, különösen a gyermeknek. Az ölelés az egyik leghatékonyabb, legpozitívabb emberi megnyilvánulás.

„Szeretni és szeretve lenni” – tartja a bölcsesség. Ösztönösen azt szeretnénk, hogy mások elfogadjanak bennünket. A szeretetre való igényünk a klasszikus és talán sokak által ismert, hallott Maslow (szükséglet) piramison középen helyezkedik el.

A „skin hunger” kifejezés az érintés, a bensőséges ölelés, vagy kézfogás utáni vágyat takarja, azt a vágyat, ami a mai világban sokszor kielégítetlen marad. Az ölelést nem lehet online átadni.

Manapság sokkal több ember él egyedül, mint ezelőtt bármikor. Nem véletlen hát, hogy tőlük indult el az úgynevezett „Skin Hunger” fogalom. Ez a kifejezés a bőrkontaktus okozta öröm utáni sóvárgást jelenti. Ebből indult el az „ingyen ölelések” mozgalma is, amely próbált ezen segíteni és kicsit közelebb hozni az embereket, illetve felhívni a figyelmet az ölelés fontosságára. Sajnos manapság online élünk, home office munkánk van, online tanulunk, nincs lehetőség személyes kontaktusra, elmaradnak az ölelések és ezzel párhuzamosan érzi magát egyre több ember magányosnak.

A társas magány jelensége a huszonegyedik századi ember betegsége. Aki online térben éli a mindennapjait, akkor jellegzetesen ebbe a lelki állapotba kerül és a fizikai kontaktus hiányával egyre jobban éhezik a szeretetre és az ölelésre.

Tehát ha bármikor is fontos volt a fizikai kontaktus, az ölelés, akkor az ebben az online világban most felerősödve, fokozottan igaz.

A tudósok azt állítják, hogy az érintés, az ölelés csökkentheti a megnyugtatott személyben a stresszt, valamint erősíti az immunrendszert.

A gyerekek esetében különösen fontos az érintés, az ölelés szerepe, mely elengedhetetlenül szükséges az egészséges fejlődéshez. Azok a gyerekek, akik sajnos érintések, ölelések nélkül nőnek fel, lelki problémáik, tanulási nehézségeik adódhatnak és sokkal fogékonyabbak a betegségekre is.

Már újszülött korban megfigyelhető, hogy a testolajozás, krémezés, masszírozás, ölelés, a gyengéd érintések milyen pozitív hatással vannak a kisbabákra, megnyugtatják őket, növelik agyi kapacitásukat, erősíti immunrendszerüket.

A fizikai kontaktus pozitív hatásait egy több mint 400 felnőttet érintő kutatás is vizsgálta, melynek során megállapították, hogy az ölelés csökkentheti számos megbetegedés esélyét. A nagyobb támogatást kapó emberek ugyanis kevésbé voltak betegek, illetve, ha mégis, akkor a tüneteik kevésbé voltak súlyosak, mint azoknál, akik nélkülözték ezt a testi kontaktust.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat

Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.

Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés

Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.