Mit jelent a „Skin Hunger”?
- Dátum: 2021.12.08., 04:42
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- betegség, bőrkontaktus, érintés, fizikai, fizikai kontaktus, hatékony, home office, immunrendszer, kifejezés, lelki probléma, Maslow, megnyugtat, online, ölelés, piramis, pozitív, skin hunger, stressz, szükséglet, támogatás., társas magány, tudomány, tudós
A Skin Hunger kifejezést a tudomány a fizikai kontaktus iránti szükségletre használja. ezek az érintések mindenkinek fontosak, különösen a gyermeknek. Az ölelés az egyik leghatékonyabb, legpozitívabb emberi megnyilvánulás.
„Szeretni és szeretve lenni” – tartja a bölcsesség. Ösztönösen azt szeretnénk, hogy mások elfogadjanak bennünket. A szeretetre való igényünk a klasszikus és talán sokak által ismert, hallott Maslow (szükséglet) piramison középen helyezkedik el.
A „skin hunger” kifejezés az érintés, a bensőséges ölelés, vagy kézfogás utáni vágyat takarja, azt a vágyat, ami a mai világban sokszor kielégítetlen marad. Az ölelést nem lehet online átadni.
Manapság sokkal több ember él egyedül, mint ezelőtt bármikor. Nem véletlen hát, hogy tőlük indult el az úgynevezett „Skin Hunger” fogalom. Ez a kifejezés a bőrkontaktus okozta öröm utáni sóvárgást jelenti. Ebből indult el az „ingyen ölelések” mozgalma is, amely próbált ezen segíteni és kicsit közelebb hozni az embereket, illetve felhívni a figyelmet az ölelés fontosságára. Sajnos manapság online élünk, home office munkánk van, online tanulunk, nincs lehetőség személyes kontaktusra, elmaradnak az ölelések és ezzel párhuzamosan érzi magát egyre több ember magányosnak.
A társas magány jelensége a huszonegyedik századi ember betegsége. Aki online térben éli a mindennapjait, akkor jellegzetesen ebbe a lelki állapotba kerül és a fizikai kontaktus hiányával egyre jobban éhezik a szeretetre és az ölelésre.
Tehát ha bármikor is fontos volt a fizikai kontaktus, az ölelés, akkor az ebben az online világban most felerősödve, fokozottan igaz.
A tudósok azt állítják, hogy az érintés, az ölelés csökkentheti a megnyugtatott személyben a stresszt, valamint erősíti az immunrendszert.
A gyerekek esetében különösen fontos az érintés, az ölelés szerepe, mely elengedhetetlenül szükséges az egészséges fejlődéshez. Azok a gyerekek, akik sajnos érintések, ölelések nélkül nőnek fel, lelki problémáik, tanulási nehézségeik adódhatnak és sokkal fogékonyabbak a betegségekre is.
Már újszülött korban megfigyelhető, hogy a testolajozás, krémezés, masszírozás, ölelés, a gyengéd érintések milyen pozitív hatással vannak a kisbabákra, megnyugtatják őket, növelik agyi kapacitásukat, erősíti immunrendszerüket.
A fizikai kontaktus pozitív hatásait egy több mint 400 felnőttet érintő kutatás is vizsgálta, melynek során megállapították, hogy az ölelés csökkentheti számos megbetegedés esélyét. A nagyobb támogatást kapó emberek ugyanis kevésbé voltak betegek, illetve, ha mégis, akkor a tüneteik kevésbé voltak súlyosak, mint azoknál, akik nélkülözték ezt a testi kontaktust.
Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban
Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.
Mit csinál egy párkapcsolati coach?
A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.
Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?
A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás
Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?