Menü

Ételek, amelyek kikapcsolják a stresszhormonjaidat

A stressz hosszú távon nagyon rosszat tesz a testnek, ezért szerencse, hogy vannak olyan mikrotápanyagok, amelyek segítenek a kortizol nevű stresszhormon munkájának ellensúlyozásában. Ha kifejezetten stresszes időszakon mész keresztül, figyelj oda arra, hogy fogyassz sokat C-vitamintartalmú élelmiszerekből, ez a vitamin ugyanis segíthet visszaszorítani a kortizol kiválasztódását a testben.

Ez az alábbi hat zöldség és gyümölcs sokat segít abban, hogy megfelelően küzdj meg a stresszhelyzetekkel, és megelőzd, hogy hosszú távú hatásai legyenek a stressznek a szervezetedben. Egy világjárvány kellős közepén kifejezetten fontos, hogy figyeljünk a stresszkezelésre. Bár az étkezéssel egyedül nem lehet megoldani, hogy csökkentsük a stressz-szintünket (még impulzív evéssel sem), de a megfelelő ételek hozzájárulhatnak, hogy könnyebben küzdjünk meg vele.

Cseresznye

Édes, nagyon finom, és mintegy 81 százalékban vízből áll – a cseresznye a legjobb koranyári nassolnivaló lehet. Egy csészényi cseresznye fedezi a napi C-vitaminszükségleted negyedét, úgyhogy még az is elmondható róla, hogy nagyon hasznos stresszkezelés szempontjából. A gyümölcsben ráadásul melatonin is található, ami azt jelenti, hogy segíti a nyugodt, megfelelő minőségű alvást.

Áfonya

Az áfonyáról régóta azt tartják, hogy a hastájéki zsír legnagyobb ellensége azzal, hogy hatékonyan küzd a kortizoltermelés ellen. Ezen kívül azt mondják róla, hogy növeli az agyi kapacitást, hozzájárul a szív és az érrendszer egészségéhez, valamint küzd a szabadgyökök ellen. Igazi szuperkaja.

Paradicsom

A hagyományosan termesztett paradicsom is egészséges, de az organikus változat a szakértők szerint gazdagabb polifenolokban és C-vitaminban, mindegyik a betegségek leküzdésében és a stresszkezelésben segíthet.

Fehér retek

A retek fitokémiai anyagokban és C-vitaminban gazdag, ráadásul a glükozinolátok, amelyek a zöldség keserű ízét adják, a szervezetben található gyulladást is csökkentik. A zöldségek közül a fehér reteknek van a második legmagasabb glüközinolát-tartalma.

Spárga

Ez a zöldség az egyik legfontosabb forrása a triptofán nevű aminosavnak, ami viszont a szerotonintermelést serkenti. A szerotonin egy boldogsághormon, ami ellensúlyozhatja a stresszt. A spárgában ezen kívül rengeteg folsav van, ami egyes kutatások szerint csökkentheti a depressziós tüneteket.

Édesburgonya

A burgonya is benne lehetne a felsorolásunkban, de az édesburgonyának magasabb a rosttartalma – mindkét zöldség nagyon fontos azonban a stressz visszaszorításában. Az édesburgonya ráadásul alacsony glikémiás indexszel rendelkezik, és rengeteg antioxidánst tartalmaz, amelyek küzdenek a szervezetben található szabadgyökökkel.

A kortizol elengedhetetlen a szervezet megfelelő működéséhez, de krónikusan magas szintje számos negatív hatással jár. Ilyen például a szövetek lebontása, a fehérjeszintézis csökkenése és a fehérje glükózzá alakulása, amely az izomzat mennyiségének csökkenését és a hasi zsírréteg növekedését okozhatja. Lényegében a túl sok kortizol miatt izomerőt veszítesz és hasra hízol. Sajnos ennél még súlyosabb mellékhatásai is vannak a krónikusan magas kortizolszintnek. A kortizol túltengése elnyomhatja a növekedési hormon és a nemi hormonok termelését, csökkentheti a libidót és a termékenységet, valamint fokozhatja a cukorbetegség és csontritkulás kockázatát.

Ehhez szervesen kapcsolódik a kortizoltudatos edzés is ami pontosan az, aminek hangzik: tudatos odafigyelés az edzés során termelt kortizolra és az edzésterv ennek megfelelő alakítása. Egészen egyszerű lépésekkel megelőzhető, hogy túl sok kortizolt termeljen a szervezeted: ilyen például a későbbi napszakban történő edzés (amikor a kortizolszint alacsonyabb), az edzés utáni szénhidrát- és fehérjebevitel (segít csökkenteni a kortizolválaszt) és persze az elegendő pihenés. A kortizoltudatos edzés a „durr bele” módszer helyett a gondos kalibrációról szól és a sokaknak megszokottá vált egyórás vagy hosszabb edzések helyett rövidebb, 30 perces edzéseket jelent. Emellett a kortizoltudatos edzés során a rövid, de intenzív szakaszok között a pihenőidők is hosszabbak a szokásosnál.

Ennek oka az, hogy elegendő pihenés, megfelelő regeneráció hiányában visszavetni magad az edzésbe sokkal veszélyesebb, a sérülés magasabb kockázatával jár.

A hajlékonyság fokozása

A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.

Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad

A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.

Nyáron miért különösen fontos a véradás?

A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.

Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára

Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.

Mélylégzés-gyakorlatok – egyszerű módszerek a testi és lelki ellazulás támogatására

A légzés életünk egyik legalapvetőbb folyamata, mégis ritkán figyelünk rá tudatosan. Stresszes, feszült vagy szorongással teli helyzetekben a légzés gyakran automatikusan felgyorsul és felületessé válik. Ezzel szemben a lassú, tudatos és mélyebb légzés segíthet abban, hogy figyelmünket visszairányítsuk a jelen pillanatra, mérsékeljük a feszültséget, és nyugodtabb testi állapotot teremtsünk.