Nyelvtanulás kisgyerekkorban
- Dátum: 2021.11.13., 10:48
- Martinka Dia
- képek: pixabay.com
- dal, ellenérv, elsajátít, érv, eszköz, idegen nyelv, iskoláskor, játék, kidolgozott, kisgyerekkor, korai, mese, mondóka, nemzetiségi ovi., neurológia, nyelvtanulás, óvodáskor, szülő, tanítás, vers
Mikortól tanuljon nyelvet a gyerekünk? Nem korai, nem késő? Néhány kérdés, mely sok szülőt foglalkoztat. Melyik oldalon van az igazság? Nézzünk meg néhány érvet és ellenérvet ezzel kapcsolatban. Bármikor is kezdjük a gyermekeink nyelvtanítását, a fő szempont mindig a játékosság kell, hogy legyen, nem pedig a kötelesség, a kényszer, az erőltetés.
Egy új nyelv bevezetésével a gyerekek nem csak az adott nyelvet tanulhatják meg, hanem más kultúrákat is megismerhetnek, tájékozottabbak lesznek, több inger éri őket, kinyílhat a világ számukra.
Minél korábban ismerkednek meg a nyelvvel, annál könnyebben tanulják meg és fogadják el.
Érdekes neurológiai megfigyelésről olvastam, mely szerint 12 éves korig ugyanazt az agyterületet használják a nyelvtanulás során, mint amit az anyanyelvük esetében, így könnyen és természetesen tudják a másik nyelvet is elsajátítani, ez pedig azért elgondolkodtató.
A játékos tanulás során alapszavakat, alaptevékenységeket tanítanak a kicsiknek, fokozatosan haladva, s ehhez valószínűleg részletesen kidolgozott, korosztályukhoz igazított, speciális tananyagokat használnak, modern technikai eszközökkel, rengeteg játékkal, dalokkal, mondókákkal, mesékkel.
Akik a korai nyelvtanulás mellett állnak, általában azzal érvelnek, hogy a gyerkőcök sokkal fogékonyabbak az új ismeretekre, és könnyebben tanulnak és játékos formában nekik nem jelent kényszert, s mivel olyan az agyuk, mint a szivacs, ezért érdemes ezt kihasználni.
Természetesen mindig van más vélemény is, akik pedig úgy gondolják ez korai, s hagyjuk inkább felhőtlenül játszani a kicsiket, tanulni ráérnek később. Ezt az elméletet is sokam támogatják, s ebben is van némi igazság.
Ők azzal érvelnek, hogy óvodás korban a tanulásnál sokkal fontosabb a játék, a móka, a kreativitás fejlesztése, a többi ráér iskolás korban.
Én magam már olyan német nemzetiségi óvodába jártam, amely a korai nyelvtanulásra fektetett hangsúlyt, s korán megtanultam egy másik nyelv hangzásvilágát, másik nemzet kultúráját, dalait, szokásait, azonban nyelvi szinten sok nem maradt meg bennem azokból az évekből, mindenesetre a világ kinyílt kicsit és sok érdekes dologgal találkoztam, új ingerek értek, természetessé vált az a közeg, s ha így vesszük, nem volt hiábavaló, megszerettem azt a nyelvet és későbbiekben is azt tanultam tovább, így össze mindenesetre nem zavart kisgyerekként és nem volt túlzó sem. Már amennyire emlékszem persze.
Az biztos, hogy a szakemberek abban egyetértenek, hogy először az anyanyelvet kell stabilan elsajátítania a kisgyereknek, és csak utána következhet az idegen nyelv, mindenképp játékos formában. S az pedig egy nagy igazság, hogy valami elkezdeni megtanulni soha nem késő.
Mindent a diszprexiáról
A programozott mozgásokban, melyek a csecsemő idegrendszeri érésétől függnek (pl.: kúszás, mászás), általában még nincsenek feltűnő eltérések. Később a kisdedkorban fejlődik a szenzoros érzékelés és integráció (szenzomotorika: az észlelés és a cselekvés egysége). A fejlődési diszpraxia a szenzoros integráció zavarainak egyfajta megnyilvánulása.
Ártalmatlannak tűnő, ám veszélyes dolgok a kiságyban
Lehet, hogy veszélytelennek, ártalmatlannak tűnő játékok és kiegészítők, ám valójában veszélyes dolgok, amiket feltétlen tartsunk távol a kiságytól, mikor a babánkat letesszük aludni.
Tényleg létezik a középső gyerek szindróma?
Okos elsőszülött vagy elhanyagolt középső esetleg traumatizált legkisebb gyerek? Mit mutatnak a statisztikák a születési sorrendről és a gyermek tulajdonságairól, habitusáról.
10 illemszabály, amit a gyereknek is tudnia kell
Mire tanítsuk a gyermekünket kiskorától kezdve, mely illemszabályokat illik tudnia? Természetesen a legjobb tanítás, ha a gyerek látja tőlünk a helyes viselkedést, hiszen öntudatlanul leutánoz minket.
5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti
Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.