Menü

Nyelvtanulás kisgyerekkorban

Mikortól tanuljon nyelvet a gyerekünk? Nem korai, nem késő? Néhány kérdés, mely sok szülőt foglalkoztat. Melyik oldalon van az igazság? Nézzünk meg néhány érvet és ellenérvet ezzel kapcsolatban. Bármikor is kezdjük a gyermekeink nyelvtanítását, a fő szempont mindig a játékosság kell, hogy legyen, nem pedig a kötelesség, a kényszer, az erőltetés.

Egy új nyelv bevezetésével a gyerekek nem csak az adott nyelvet tanulhatják meg, hanem más kultúrákat is megismerhetnek, tájékozottabbak lesznek, több inger éri őket, kinyílhat a világ számukra.

Minél korábban ismerkednek meg a nyelvvel, annál könnyebben tanulják meg és fogadják el.

Érdekes neurológiai megfigyelésről olvastam, mely szerint 12 éves korig ugyanazt az agyterületet használják a nyelvtanulás során, mint amit az anyanyelvük esetében, így könnyen és természetesen tudják a másik nyelvet is elsajátítani, ez pedig azért elgondolkodtató.

A játékos tanulás során alapszavakat, alaptevékenységeket tanítanak a kicsiknek, fokozatosan haladva, s ehhez valószínűleg részletesen kidolgozott, korosztályukhoz igazított, speciális tananyagokat használnak, modern technikai eszközökkel, rengeteg játékkal, dalokkal, mondókákkal, mesékkel.

Akik a korai nyelvtanulás mellett állnak, általában azzal érvelnek, hogy a gyerkőcök sokkal fogékonyabbak az új ismeretekre, és könnyebben tanulnak és játékos formában nekik nem jelent kényszert, s mivel olyan az agyuk, mint a szivacs, ezért érdemes ezt kihasználni.

Természetesen mindig van más vélemény is, akik pedig úgy gondolják ez korai, s hagyjuk inkább felhőtlenül játszani a kicsiket, tanulni ráérnek később. Ezt az elméletet is sokam támogatják, s ebben is van némi igazság.

Ők azzal érvelnek, hogy óvodás korban a tanulásnál sokkal fontosabb a játék, a móka, a kreativitás fejlesztése, a többi ráér iskolás korban.

Én magam már olyan német nemzetiségi óvodába jártam, amely a korai nyelvtanulásra fektetett hangsúlyt, s korán megtanultam egy másik nyelv hangzásvilágát, másik nemzet kultúráját, dalait, szokásait, azonban nyelvi szinten sok nem maradt meg bennem azokból az évekből, mindenesetre a világ kinyílt kicsit és sok érdekes dologgal találkoztam, új ingerek értek, természetessé vált az a közeg, s ha így vesszük, nem volt hiábavaló, megszerettem azt a nyelvet és későbbiekben is azt tanultam tovább, így össze mindenesetre nem zavart kisgyerekként és nem volt túlzó sem. Már amennyire emlékszem persze.

Az biztos, hogy a szakemberek abban egyetértenek, hogy először az anyanyelvet kell stabilan elsajátítania a kisgyereknek, és csak utána következhet az idegen nyelv, mindenképp játékos formában. S az pedig egy nagy igazság, hogy valami elkezdeni megtanulni soha nem késő.

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.

Tavaszi szünet gyerekekkel

Mindig kihívást jelent a szülőknek a szünidőben lekötni a gyermekeket, tartalmas programmal kitölteni a szünetet. Ha egy gyerek unatkozik, rosszalkodni kezd, „nyűglődni”, testvéreivel veszekedni vagy a szüleit nyúzni, ezt elkerülendő a következő tippekkel készültem!

Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.

Digitális autizmus avagy amikor az okostelefon ott van a babakocsiban

Autizmushoz hasonló viselkedést okozhat a gyerekeknél a túl sok képernyőidő – hívták fel a figyelmet szakértők a problémára! Ha belegondolunk, hogy egy-két évtizeddel ezelőtt még a képernyők előtt töltött idő hossza mennyi volt és mennyi ma, sajnos könnyen beláthatjuk, hogy a digitális világnak negatív hatásai is vannak, különösen a gyerekekre nézve.