Menü

A zsírban oldódó vitaminok szerepe

Ezek a típusú vitaminok a bélben szívódnak fel, méghozzá a zsírokkal együtt, így érthető módon azzal lehet fokozni hasznosulásokat, ha az ezeket tartalmazó ételekkel együtt zsírt is viszünk be a szervezetünkbe. Ebből következően a zsírszegény étkezés, illetve a zsíremésztésben fennálló zavar hatására kevesebb A-, D-, E- és K-vitamint tud szervezetünk feldolgozni.

A zsírban oldódó vitaminok elraktározása

A szervezetünk nagy mennyiségben képes ezeket a vitaminokat elraktározni. Ebből a szempontból a májunk a legfontosabb szerv, de a zsírszövetünknek is nagy szerepe van. Az elraktározásnak köszönhetően ezeket a típusú vitaminokat nem szükséges állandóan pótolnunk. Azonban ennek hátránya is van, hiszen a különféle étrendkiegészítők szedésével könnyedén túladagolhatjuk ezeket. Ezt nevezzük hipervitaminózisnak, amely során akár mérgezésre utaló tüneteket is okozhatnak a túladagolt vitaminok.

Attól függően, hogy melyikből van túl sok a szervezetünkben, eltérőek lehetnek a panaszaink: rosszullét, émelygés, fejfájás, hajhullás, látászavar. A D-vitamin túladagolás kalcium lerakódáshoz vezethet a vesékben, ami súlyos esetben veseelégtelenséget válthat ki. Mindössze a K-vitamin túladagolásnak van kisebb esélye, ugyanis ezt csak minimális mértékben tudja elraktározni a testünk.

Feladatuk és kiválasztásuk

A zsírban oldódó vitaminok fő feladata bizonyos fehérjék képzésének a serkentése, kiválasztásuk pedig a bélrendszeren keresztül történik. A-vitamin Ennek a vitaminnak köszönhetjük, hogy szürkületkor is jól látunk, továbbá más anyagokkal együtt a színeslátás is ennek az érdeme. Ezen kívül fontos szerepe van bőrünk és nyálkahártyáink egészségében, továbbá serkenti a sperma termelését, és még a magzat fejlődését is támogatja. Utóbbi miatt a várandósoknak és szoptató anyukáknak több A-vitaminra van szükségük, ami naponta 1,5 milligrammot jelent.

Egyéb esetekben a 0,8-1 milligramm is elegendő. Fontos megjegyezni, hogy szervezetünk a növényi béta-karotint is képes átváltoztatni A-vitaminná, épp ezért ritkán fordul elő, hogy valaki A-vitamin hiányban szenved. D-vitamin A D-vitamin a csontjaink és a fogaink szempontjából rendkívül fontos, ugyanis ez felel a kalcium élelmiszerekből történő felvételéért. Ha kevés kalcium van a szervezetünkben, akkor a D-vitamin még inkább fokozza az élelmiszerekkel bekerülő kalcium felszívódását. A szakemberek úgy vélik, hogy ennek a vitaminnak számos más hatása is van, amelyek közül a legfontosabb a szervezet immunrendszerének kedvező modulálása.

Idős emberek esetében megfigyelhető, hogy normális D-vitamin ellátottság mellett csökken a csonttörések száma. Ez a vitamin továbbá azért nagyon különleges, mert nem csak élelmiszerekkel tudjuk bevinni, hanem a szervezetünk a D-vitamint előanyagából napfény hatására maga is szintetizálni tudja. E-vitamin Az immunrendszerünk erősítése miatt szükségünk van E-vitaminra, ami ezen kívül még a testünk sejtjeit – pontosabban a sejtmembránt – is védi a szabad gyökökkel szemben, így szerepet játszik a a rák és az arterioszklerózis kialakulásának megelőzésében. Ezeken kívül még a különféle gyulladások előfordulását is megakadályozza. A legtöbb E-vitamint a növényi olajok tartalmazzák, de az avokádóban és a búzacsírában is sok van belőle.

Egy felnőttnek naponta 12-15 milligrammot ajánlott bevinnie, amit normál, de kellően változatos táplálkozással lehet fedezni. K-vitamin A csontanyagcsere és a véralvadás szempontjából nagyon fontos a K-vitamin. Ha a szervezetünkben nincs belőle elegendő mennyiség, akkor gyakoribbak lehetnek a vérzések, továbbá a vérnek sokkal több időre lesz szüksége, hogy megalvadjon. Jó hír azonban, hogy egészséges személyek esetén nagyon ritkán lép fel K-vitaminhiány, ugyanis ez a vitamin számos élelmiszerben megtalálható, így gyakran töltjük újra készleteinket.

Ezek közé tartoznak a különféle leveles zöldségek, a spenót, a savanyú káposzta, a snidling, a karfiol, a kelbimbó, a vörös káposzta, a kelkáposzta, a húsok és a gabonakészítmények. K-vitamin hiányban legtöbbször a krónikus máj-, gyomor- és bélbetegséggel küzdők szenvednek. Rajtuk kívül az újszülöttek és csecsemők esetén anyatejes táplálás mellett pótolni kell a K-vitamint, mert az anyatej K-vitamin tartalma alacsony, és ebben a korban a bélflóra sem termeli még megfelelő mennyiségben.

Tápszeres csecsemőknél ez nem szükséges, mert a tápszerek tartalmaznak az előírt mennyiségben K-vitamint. Mindazonáltal hat hónapos korig a kizárólagos anyatejes táplálás az optimális.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?