Menü

Mit tegyünk a túlevés ellen?

A túlevéssel az a legnagyobb gond, hogy nyilvánvaló hozadék a túlsúly és egészségi problémák egész sora. Vitathatatlan, hogy a túlevés az élet számtalan más területét is negatívan befolyásolja. Megnő szív koszorúér-elzáródásának kockázata a nagymértékű koleszterin terhelés miatt, illetve nő a magas vérnyomás rizikója. A magasabb vércukor pedig magasabb inzulinszintet eredményez.

Mindig éhes lennél? De ennyire? Vagy érzelmi evésről van szó? Netán stresszevés áll az okok hátterében? Mindegyikben közös, hogy nem valódi éhségről van szó, hanem kényelemből eszünk. Valójában nem is voltunk éhesek.

Ha túlesszük magunkat, a rekeszizmunk feljebb kerül, mivel telt gyomrunk, a hasi nyomás pedig felnyomja azt, ezáltal nő a légzőizmok igénybevétele, a tüdő légvételi kapacitása pedig csökkenni kezd.

A fűszeres, zsíros ételek epepanaszokkal járnak, aminek következtében epekő képződhet.

A túlevés megterheli a szervezetet, a bélrendszert, a gyomrot, lehet hasmenésünk, de ugyanakkor székrekedésünk is, s a folyamatos túlevéstől kialakulhat a reflux. A fent említett tünetek az immunrendszer gyengülését eredményezhetik és elkezdődik a hízás.

Mit tegyünk, hogy ne legyünk a túlevés áldozatai?

Elegendő arra gondolni elsősorban, mit éreztünk, amikor például egy vendégségben, lakodalomban, vagy egy ünnepi menü sokadik fogása és a „már csak a szemem kívánta” krémes desszert után egész nap - olykor napokig is - rosszul vagyunk, nehezen lélegzünk, emésztési problémáink vannak, moccanni sem tudunk. Nem kellemes, ugye?

Mindenki megtapasztalta az életében már a túlevést, így mindenki ismeri az érzést. Bele sem mer gondolni az ember abba, mennyi kalóriatöbblettel zárja így a napot, az pedig micsoda hízást eredményez hosszútávon.

A túlevés egyik gyakori oka az, ha valaki túlságosan gyorsan eszik. Pedig az ételt alaposan meg kell rágni. Mondok valamit: egyes szakértők szerint minden egyes falatot legalább huszonötször kellene megrágnunk. Ennyiszer biztosan nem tesszük meg. Pedig a lassú evés azt is jelenti, hogy kiélvezzük az ízeket és a falatokat. Az agyunk 20 perc után telítődik, ezt mindenképp meg kellene várnunk.

Az is előfordul, hogy csak a szemünk kívánja azt a harmadik szelet rántott húst. Mert olyan friss és finom. De valójában már rég jóllaktunk az előző kettővel is. Sütemény pedig pláne nem hiányzik a napi kalóriakeretből, amelynek többszörösét elfogyasztottuk már délig.

Mi a megoldás? Megállni. Rakjuk el az ételt és ne is gondoljunk rá.

Aranyszabály, hogy csak akkor együnk, amikor valóban éhesek vagyunk és inkább a többször keveset elvet kövessük. Amikor pedig nassolnánk, sok esetben nem is éhesek, hanem csak szomjasak vagyunk. Próbáljuk ki, hogy amikor enni szeretnénk, igyunk meg egy nagy pohár vizet.

A szódabikarbóna segít rendbe tenni a savat, és léteznek mindenféle savlekötők refluxra, de nem a gyógyszer fogja megoldani a problémáinkat, hanem a táplálkozás és az, hogy mostantól tudatosan elkerüljük a túlevést.

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Mi legyen a tányérodon, ha nem szeretnél állandóan fáradt lenni?

Reggel alig bírsz kikászálódni az ágyból, napközben pedig úgy érzed, mintha egy láthatatlan súlyt cipelnél magaddal? Nem biztos, hogy csak több alvásra van szükséged. Könnyen lehet, hogy az étrended az, ami folyamatosan kimerít, még akkor is, ha alapvetően egészségesnek gondolod, amit megeszel.

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.

Szivárványétkezés, a színes táplálkozás titka

Sokszor nagyon egyhangúan étkezünk, nincs benne semmi különös, pedig, ha színt viszünk bele, akkor sokkal több hasznos dologhoz jut a szervezetünk.