Menü

Mit tegyünk a túlevés ellen?

A túlevéssel az a legnagyobb gond, hogy nyilvánvaló hozadék a túlsúly és egészségi problémák egész sora. Vitathatatlan, hogy a túlevés az élet számtalan más területét is negatívan befolyásolja. Megnő szív koszorúér-elzáródásának kockázata a nagymértékű koleszterin terhelés miatt, illetve nő a magas vérnyomás rizikója. A magasabb vércukor pedig magasabb inzulinszintet eredményez.

Mindig éhes lennél? De ennyire? Vagy érzelmi evésről van szó? Netán stresszevés áll az okok hátterében? Mindegyikben közös, hogy nem valódi éhségről van szó, hanem kényelemből eszünk. Valójában nem is voltunk éhesek.

Ha túlesszük magunkat, a rekeszizmunk feljebb kerül, mivel telt gyomrunk, a hasi nyomás pedig felnyomja azt, ezáltal nő a légzőizmok igénybevétele, a tüdő légvételi kapacitása pedig csökkenni kezd.

A fűszeres, zsíros ételek epepanaszokkal járnak, aminek következtében epekő képződhet.

A túlevés megterheli a szervezetet, a bélrendszert, a gyomrot, lehet hasmenésünk, de ugyanakkor székrekedésünk is, s a folyamatos túlevéstől kialakulhat a reflux. A fent említett tünetek az immunrendszer gyengülését eredményezhetik és elkezdődik a hízás.

Mit tegyünk, hogy ne legyünk a túlevés áldozatai?

Elegendő arra gondolni elsősorban, mit éreztünk, amikor például egy vendégségben, lakodalomban, vagy egy ünnepi menü sokadik fogása és a „már csak a szemem kívánta” krémes desszert után egész nap - olykor napokig is - rosszul vagyunk, nehezen lélegzünk, emésztési problémáink vannak, moccanni sem tudunk. Nem kellemes, ugye?

Mindenki megtapasztalta az életében már a túlevést, így mindenki ismeri az érzést. Bele sem mer gondolni az ember abba, mennyi kalóriatöbblettel zárja így a napot, az pedig micsoda hízást eredményez hosszútávon.

A túlevés egyik gyakori oka az, ha valaki túlságosan gyorsan eszik. Pedig az ételt alaposan meg kell rágni. Mondok valamit: egyes szakértők szerint minden egyes falatot legalább huszonötször kellene megrágnunk. Ennyiszer biztosan nem tesszük meg. Pedig a lassú evés azt is jelenti, hogy kiélvezzük az ízeket és a falatokat. Az agyunk 20 perc után telítődik, ezt mindenképp meg kellene várnunk.

Az is előfordul, hogy csak a szemünk kívánja azt a harmadik szelet rántott húst. Mert olyan friss és finom. De valójában már rég jóllaktunk az előző kettővel is. Sütemény pedig pláne nem hiányzik a napi kalóriakeretből, amelynek többszörösét elfogyasztottuk már délig.

Mi a megoldás? Megállni. Rakjuk el az ételt és ne is gondoljunk rá.

Aranyszabály, hogy csak akkor együnk, amikor valóban éhesek vagyunk és inkább a többször keveset elvet kövessük. Amikor pedig nassolnánk, sok esetben nem is éhesek, hanem csak szomjasak vagyunk. Próbáljuk ki, hogy amikor enni szeretnénk, igyunk meg egy nagy pohár vizet.

A szódabikarbóna segít rendbe tenni a savat, és léteznek mindenféle savlekötők refluxra, de nem a gyógyszer fogja megoldani a problémáinkat, hanem a táplálkozás és az, hogy mostantól tudatosan elkerüljük a túlevést.

Mihez kezdhetünk a porfogó karácsony ajándékokkal?

Van az úgy, hogy már a csomagolásból tudjuk, hogy nem fogunk használni egy karácsonyi meglepetést. Az ünnepi ajándékok többnyire elérik a céljukat, ám az első lelkesedés után gyorsan a feledés homályába vesznek. Felmerül a kérdés, hogy az egész folyamat inkább csak egy korábbi varázsát vesztett megszokás, vagy valóban van még értelme azoknak a tárgyaknak, amelyeket az év végén kapunk.

ChatGPT mint „új terapeuta”?

Az elmúlt években a mentális egészség témája soha nem látott figyelmet kapott. Egyre többen beszélnek nyíltan szorongásról, depresszióról, önismeretről és terápiáról, ami alapvetően pozitív társadalmi változás, ám megjelent egy új jelenség is: sokan pszichológus vagy pszichiáter helyett mesterséges intelligenciához, például a ChatGPT-hez fordulnak lelki problémáikkal.

Dolgozni az ünnepek alatt

Karácsonykor én dolgozom egy rádióban, szilveszterkor a férjem szolgál a tűzoltóságon. Az ünnepi időszakot legtöbben a pihenéssel, a családi együttlétekkel és a feltöltődéssel azonosítjuk. Ugyanakkor sokak számára a karácsony vagy a szilveszter nem a szabadságról, hanem a munkáról szól.

Egy alma, nálunk idén tizenhárom szelet – egy régi magyar szokás üzenete

A karácsony előtti napokban sok családban kerül elő újra egy-egy régi magyar szokás, amely talán egyszerűnek tűnik, mégis mély jelentéstartalommal bír. Ilyen a szenteste felszeletelt alma hagyománya is, amely generációkon átívelve őrizte meg helyét az ünnepi asztalon.

Karácsonyi dalok történetei – magyar és világsikerek a fenyőfa alatt

A karácsonyi zenék minden évben ugyanazokat az érzelmeket hozzák felszínre: meghittséget, nosztalgiát, közösségi élményt. Kevesen gondolunk bele, hogy ezek a dalok nemcsak hangulatot teremtenek, hanem évszázadokon átívelő történeteket is hordoznak – Magyarországon és a világ más részein egyaránt.