Menü

Mit tegyünk a túlevés ellen?

A túlevéssel az a legnagyobb gond, hogy nyilvánvaló hozadék a túlsúly és egészségi problémák egész sora. Vitathatatlan, hogy a túlevés az élet számtalan más területét is negatívan befolyásolja. Megnő szív koszorúér-elzáródásának kockázata a nagymértékű koleszterin terhelés miatt, illetve nő a magas vérnyomás rizikója. A magasabb vércukor pedig magasabb inzulinszintet eredményez.

Mindig éhes lennél? De ennyire? Vagy érzelmi evésről van szó? Netán stresszevés áll az okok hátterében? Mindegyikben közös, hogy nem valódi éhségről van szó, hanem kényelemből eszünk. Valójában nem is voltunk éhesek.

Ha túlesszük magunkat, a rekeszizmunk feljebb kerül, mivel telt gyomrunk, a hasi nyomás pedig felnyomja azt, ezáltal nő a légzőizmok igénybevétele, a tüdő légvételi kapacitása pedig csökkenni kezd.

A fűszeres, zsíros ételek epepanaszokkal járnak, aminek következtében epekő képződhet.

A túlevés megterheli a szervezetet, a bélrendszert, a gyomrot, lehet hasmenésünk, de ugyanakkor székrekedésünk is, s a folyamatos túlevéstől kialakulhat a reflux. A fent említett tünetek az immunrendszer gyengülését eredményezhetik és elkezdődik a hízás.

Mit tegyünk, hogy ne legyünk a túlevés áldozatai?

Elegendő arra gondolni elsősorban, mit éreztünk, amikor például egy vendégségben, lakodalomban, vagy egy ünnepi menü sokadik fogása és a „már csak a szemem kívánta” krémes desszert után egész nap - olykor napokig is - rosszul vagyunk, nehezen lélegzünk, emésztési problémáink vannak, moccanni sem tudunk. Nem kellemes, ugye?

Mindenki megtapasztalta az életében már a túlevést, így mindenki ismeri az érzést. Bele sem mer gondolni az ember abba, mennyi kalóriatöbblettel zárja így a napot, az pedig micsoda hízást eredményez hosszútávon.

A túlevés egyik gyakori oka az, ha valaki túlságosan gyorsan eszik. Pedig az ételt alaposan meg kell rágni. Mondok valamit: egyes szakértők szerint minden egyes falatot legalább huszonötször kellene megrágnunk. Ennyiszer biztosan nem tesszük meg. Pedig a lassú evés azt is jelenti, hogy kiélvezzük az ízeket és a falatokat. Az agyunk 20 perc után telítődik, ezt mindenképp meg kellene várnunk.

Az is előfordul, hogy csak a szemünk kívánja azt a harmadik szelet rántott húst. Mert olyan friss és finom. De valójában már rég jóllaktunk az előző kettővel is. Sütemény pedig pláne nem hiányzik a napi kalóriakeretből, amelynek többszörösét elfogyasztottuk már délig.

Mi a megoldás? Megállni. Rakjuk el az ételt és ne is gondoljunk rá.

Aranyszabály, hogy csak akkor együnk, amikor valóban éhesek vagyunk és inkább a többször keveset elvet kövessük. Amikor pedig nassolnánk, sok esetben nem is éhesek, hanem csak szomjasak vagyunk. Próbáljuk ki, hogy amikor enni szeretnénk, igyunk meg egy nagy pohár vizet.

A szódabikarbóna segít rendbe tenni a savat, és léteznek mindenféle savlekötők refluxra, de nem a gyógyszer fogja megoldani a problémáinkat, hanem a táplálkozás és az, hogy mostantól tudatosan elkerüljük a túlevést.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Amit egy törpehörcsög gazdájának feltétlenül tudnia kell

Amikor a család úgy dönt, hogy új kis kedvenc költözik az otthonba, a lelkesedés mellé felelősség is társul. Egy dzsungáriai törpehörcsög – bármilyen apró és ártatlannak tűnő szőrpamacs – ugyanúgy tudatos gondozást igényel, mint bármely más háziállat.

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?