Menü

Járjunk babaúszásra?

A babaúszásról érdekes módon megoszlanak a vélemények, az orvosok, szülők, védőnők és gyógypedagógusok mind más véleményt fogalmaznak meg a „babauszi” hasznosságáról. Összeszedjük a pro és kontra érveket, véleményeket.

A babaúszás pozitívumai közé tartozik, hogy egy kalandos és izgalmas családi program, intenzív mozgásfejlesztés, vidám kikapcsolódás, közösséggel való ismerkedésráadásul erősíti a szülő-gyermek kapcsolatot is azáltal, hogy mélyíti a bizalmat.

A babaúszást ellenző gyermekorvosok szerint viszont mindennek a maga idejében kell történnie, nem előbb, illetve a babaúszás valójában felesleges, melynek mozdulatait a gyermek a jövőben nem hasznosítja, így nem tekinthető komoly mozgásfejlesztésnek.

Az úszást támogatók azzal érvelnek, hogy egyre több helyen létezik a babaúszás olyan változata, mely kimondottan jótékony és fejlesztő hatással bír dongaláb, csípőficam és születési sérülések esetén.

Azt tény, hogy a babaúszás – mint minden sporttevékenység, vagy mozgásfajta - erősíti az izmokat, ízületeket, jót tesz a tüdőkapacitásnak, segíti a koordináció fejlődését, az úszás pedig az étvágyra és az alvásra is jó hatással van.

A szülők közül legtöbben a légúti – vagy bőrfertőzésektől félnek, ezért döntenek nehezen a babaúszás mellett, illetve előfordulhat, hogy a csecsemő megfázik a fürdőben, az öltözőben, vagy amikor kivesszük a vízből, vagy pedig fülgyulladást kap, így az orvosok, fül-orr gégészek nem helyeslik ezt a fajta babaprogramot.

Ha úgy döntünk, hogy kipróbáljuk gyermekünkkel a babaúszást, akkor időben kell erről gondoskodni, hiszen a csecsemők csupán 5-6 hónapos korukig rendelkeznek azzal a bizonyos búvárreflexszel, ami megakadályozza, hogy a légutakba víz juthasson. Más elmélet szerint a három hónapot ajánlott megvárni, ugyanis ekkor a kisbaba immunrendszere már erősebb és ellenállóbb a különböző fertőzésekkel szemben.

Aki részt venne ilyen programon, mindképp gondoskodjon a felszerelésről: törülközőről, úszópelenkáról (lehetőleg többről, hogy cserélni lehessen) és némi innivalóról, ennivalóról, saját részünkre pedig pakoljunk papucsot, fürdőruhát.

Aki szoptat, az legyen vele tisztában, hogy a hideg víz sajnos a tejtermelődést csökkenti.

Az igazságot nem mi szeretnénk eldönteni, valószínűleg mindenkinek igaza van, ezért az arany középút a legjobb megoldás. Aki szeretné a gyermekét úszásra vinni csecsemő – és babakorban, annak ez egy lehetőség, éljen vele, aki viszont felesleges tehernek érzi ezt szülőként, az keressen más elfoglaltságot a babája számára.

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.