Őszibarack lekvár egyszerűen!
- Dátum: 2021.08.12., 07:16
- Nagypál Bíborka Anna
- képek:pexels.com
- barack, elkészítés, gyümölcs, lekvár, őszibarack, recept
Már javában tart az őszibarack szezon, ha szerencsések vagyunk, akkor a saját kertünkben is megtalálható ez az ízletes és lédús gyümölcs. Mindenféle felhasználásra alkalmas, kiváló süteményekben, gyümölcslevesben, de még a lekvárja is finom és egyszerű elkészíteni!
Mielőtt belecsapnánk, pár érdekesség az őszibarackról. Az őszibarack (Prunus persica) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó fa termése, a növény rokona többi csonthéjasainknak, a mandulának, kajszibaracknak és szilvának.
Júniustól szeptember végéig érnek fajtától függően 70-160 grammos, olykor csaknem negyedkilós nagyságú gömbölyű gyümölcsei. Bennük éles szélű hegyes, pórusokkal tarkított csonthéjas magot találunk.

Az őszibarack Kínából származik, s nemcsak a gasztronómiában, hanem a kultúrában is nagyra becsülik. Gyümölcse a hosszú élet szimbóluma, míg az őszibarackfából faragott amulett védelmet nyújt, ahogy a barackmagból készült faragványok is. A FAO (Food and Agriculture Organization, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) adatai szerint Kína vezető szerepet játszik az őszibarack termesztésében. A tengerentúlon és Európában a sárga gyümölcshúsú fajták kedveltek, míg Ázsiában a fehér gyümölcshúsú, kevésbé savas, mézédes fajtákat szeretik.
Az őszibarackfajtákat a felhasználás célja szerint is csoportosítják. A friss fogyasztásra termelt, molyhos őszibarackon és nektarinon kívül léteznek úgynevezett ipari őszibarackok is. Közéjük a maghoz kötött, sárga húsú, piros bemosódástól mentes, éretten sem puhuló fajták tartoznak. Rostos gyümölcslé készítésére viszont a friss fogyasztásra szánt és ennek megfelelően két nappal a fogyasztási érettség előtt szüretelt gyümölcs alkalmas.
Fajtától függetlenül bármelyikből tökéletes lekvárt lehet készíteni! Sokan nektarinból csinálják, mert ott nem szükséges eltávolítani a gyümölcs héját. Azonban a lekvár főzését mindig a gyümölcs megmosásával és pucolásával kezdjük. Használhatunk fehérhúsú vagy sárgahúsú barackot is.
Hozzávalók a tartósítószermentes lekvárhoz:

2 kg őszibarack (kimagozva, hámozva), ~25 dkg cukor, 2 mokkáskanál citromsav
Elkészítés:
A barackot meghámozzuk és kivesszük a magot. (Általában könnyen válik a héja, de ha mégsem, akkor tegyük fél percre forró vízbe.) Ezután kockázzuk fel a barackot és botmixerrel pürésítsük meg a gyümölcsöt. Egy megfelelő edényben tegyük fel főzni, adjuk hozzá a cukrot és a citromsavat. Így körülbelül egy óráig főzzük, de ha már elértük időben a kívánt állagot, levehetjük a lángról. Készítsük elő a tiszta befőttesüvegeket, a kész lekvárt töltsük bele, zárjuk le és fordítsuk fejjel lefele 5 percre. Ezután hűvös helyen pihenjen a lekvárunk.
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?