Erős idegzetűeknek – MINDHUNTER
- Dátum: 2021.07.18., 16:28
- Nagypál Bíborka Anna
- deviancia, elemzés, gyilkosság, kritika, pszichológia, sorozat
Befejeztem a Netflixen található Mindhunter című sorozatot, de sajnos nem tölt el izgalommal a következő évad megjelenése – mert nem is lesz. Nagyon szomorú vagyok miatta, mert ez a streamingszolgáltatás egyik legérdekfeszítőbb sorozata, amit tényleg ajánlok megtekintésre.
A sorozat John E. Douglas és Mark Olshaker Sorozatgyilkosok című könyvén alapszik. A sorozatot a méltán híres David Fincher (Holtodiglan, Harcosok klubja) rendezte. Két évad készült összesen 19 résszel, az első évad 2017-ben érkezett meg a streaming szolgáltatásra. Sajnos a sorozat nem hozta az elvárt szintet, jóval kevesebb megtekintés érkezett, mint amit elvártak volna a producerek, ráadásul a forgatási idő is hosszúra nyúlt, és nem alacsony költségvetésű sorozatról beszélünk. Emiatt a szolgáltató bejelentette, hogy nem tervezik folytatni a Mindhunter című sorozatot. Pletykák azonban indultak arról, hogy Fincher ismét szerződést köt a gyártóval, de hivatalos megerősítés még nem látott napvilágot.
A Mindhunter az 1970-es és ’80-as évekbe kalauzolt, melynek főszereplője két FBI-ügynök, Holden Ford (Jonathan Groff) és Bill Tench (Holt McCallany) voltak, akik egy pszichológusnővel, Wendy Carral (Anna Torv) dolgozták ki a bűnügyi profilozás alapjait. Hátborzongató részletek derülnek ki a sorozatgyilkosok mentális állapotáról. Fel is vetődik a kérdés: Van tudatosság a tettükben? Mire vezethető vissza ez a deviancia?
A sorozat során létező gyilkosok jelennek meg, a két FBI-ügynök pedig Amerikát járva interjúznak a legveszedelmesebb bűnelkövetőkkel. Próbálják pszichológiailag, lélektanilag, szociológiailag besorolni a bűnelkövető típusokat. Sokuknak gyerekkori trauma okozott végső törést az életben. Azonban ez nem kifogás más életének kiontására. Vajon visszaintegrálhatóak ezek a bűnözők az életbe? Nyilvánvalóan nem, viszont mentális térképük felfedezése hozzájárulhat egy olyan módszer kidolgozásához, amely a jövőben redukálhatja és megelőzheti az ilyen tragédiák megtörténését. Ez a profilozás módszere.
Mindezek mellet a két nyomozó magánélete sem könnyű. Nehéz feladat ketté választani a magánéletet a munkától. Ford ügynök és Tench ügynök megküzd az élet nehézségeivel, miközben munkájuk egyértelműen minden napot megpecsétel.
A sorozat minden perce érdekfeszítő, izgalmas, ingerekkel teli. Zseniális színészi játékok, a rendezői fogások is Fincherhez méltóak. Ajánlom a krimi és a detektív műfaj szerelmeseinek, azonban megtekintése 18 év fölött ajánlott. Durva képkockák megjelenése és meghökkentő történetszála miatt ajánlom, hogy ne egyedül tekintsük meg a sorozatot. Ha éppen szorongással küzdesz, inkább válassz másik, könnyedebb műfajú sorozatot, és mindenképpen keress fel szakembert, vagy beszéld meg problémádat családoddal.
A gonosz bennünk él?
A Budapesten forgatott új Russell Crowe film a nürnbergi perről sok premiercsúszás után végre beért a honi mozikba is. A színészek elitek: Michael Shannon (A víz érintése) a főügyész, Rami Malek (Bohém rapszódia) a pszichológus, aki a jócskán meghízott kedvelt új-zélandi -ausztrál fenegyerekünk által alakított Göringet, illetve sorstársait analizálja a híres per alatt. Erős és roppant érzékeny témát érint, amely reméltük, hogy oktatófilmnek csakúgy, mint történelmi filmnek is megállja majd a helyét. Lássuk összejön-e a várva várt Oscar-eső.
Pandora még mindig egyedi, a tartalom viszont ismerős
James Cameron három évvel A víz útja után újra bizonyítani akarja, hogy az Avatar-széria még mindig képes megrengetni a mozitermeket. A Tűz és hamu minden eddiginél nagyobb, zajosabb és sötétebb fejezetként vonul be a filmtörténelembe. A kérdés inkább az, hogy az epikus megvalósítás mögött maradt-e még valódi újdonság.
Az antihősök új dimenziója a Marvel-univerzumban
Az idén videón is már megjelent Mennydörgők* egy olyan társaság története, amelyet nem külső kényszer, hanem a saját változni akarásuk húz egy irányba. Mindannyian cipelik a maguk hibáit, traumáit, de mégis egymás mellett találják meg azt a ritmust, ami a sztori végére valódi csapattá formálja őket. A hangulat és a dinamika könnyen felidézheti A galaxis őrzőit, de a fókusz itt jóval személyesebb, valamint sokkal inkább szól a szereplők közötti dinamikáról.
A haza és az emberség kötelez
Pár napja bemutatták a nagy állami támogatással megtolt Sárkányok Kabul felettet, amely a roppant vérszegény magyar akciófilm zsánerba igyekszik friss vért pumpálni miközben az afganisztáni békefenntartóink munkájának állít emléket. Pörgős csatajeleneteket legalább profi díszletekkel és kameramunkával ígért a trailer. Ezek után (remélem) egy emberként reméltük, hogy politikai terheltsége ellenére egy szórakoztató film készült el. Ennek jártam utána.
Egy nélkülöző nemzet szülöttei
Nemes Jeles László harmadik nagyjátékfilmje, az Árva a 20. századi magyar társadalmi traumák és a személyes veszteségek metszéspontján született meg. Nagyszabású művészi alkotás, amely egyszerre beszél a mindennapi veszteségről és a gyászról. A történet a múltat nem pusztán idézi, hanem felépíti és újraéli – fájdalmasan, őszintén és minden pátosz nélkül.