Erős idegzetűeknek – MINDHUNTER
- Dátum: 2021.07.18., 16:28
- Nagypál Bíborka Anna
- deviancia, elemzés, gyilkosság, kritika, pszichológia, sorozat
Befejeztem a Netflixen található Mindhunter című sorozatot, de sajnos nem tölt el izgalommal a következő évad megjelenése – mert nem is lesz. Nagyon szomorú vagyok miatta, mert ez a streamingszolgáltatás egyik legérdekfeszítőbb sorozata, amit tényleg ajánlok megtekintésre.
A sorozat John E. Douglas és Mark Olshaker Sorozatgyilkosok című könyvén alapszik. A sorozatot a méltán híres David Fincher (Holtodiglan, Harcosok klubja) rendezte. Két évad készült összesen 19 résszel, az első évad 2017-ben érkezett meg a streaming szolgáltatásra. Sajnos a sorozat nem hozta az elvárt szintet, jóval kevesebb megtekintés érkezett, mint amit elvártak volna a producerek, ráadásul a forgatási idő is hosszúra nyúlt, és nem alacsony költségvetésű sorozatról beszélünk. Emiatt a szolgáltató bejelentette, hogy nem tervezik folytatni a Mindhunter című sorozatot. Pletykák azonban indultak arról, hogy Fincher ismét szerződést köt a gyártóval, de hivatalos megerősítés még nem látott napvilágot.

A Mindhunter az 1970-es és ’80-as évekbe kalauzolt, melynek főszereplője két FBI-ügynök, Holden Ford (Jonathan Groff) és Bill Tench (Holt McCallany) voltak, akik egy pszichológusnővel, Wendy Carral (Anna Torv) dolgozták ki a bűnügyi profilozás alapjait. Hátborzongató részletek derülnek ki a sorozatgyilkosok mentális állapotáról. Fel is vetődik a kérdés: Van tudatosság a tettükben? Mire vezethető vissza ez a deviancia?
A sorozat során létező gyilkosok jelennek meg, a két FBI-ügynök pedig Amerikát járva interjúznak a legveszedelmesebb bűnelkövetőkkel. Próbálják pszichológiailag, lélektanilag, szociológiailag besorolni a bűnelkövető típusokat. Sokuknak gyerekkori trauma okozott végső törést az életben. Azonban ez nem kifogás más életének kiontására. Vajon visszaintegrálhatóak ezek a bűnözők az életbe? Nyilvánvalóan nem, viszont mentális térképük felfedezése hozzájárulhat egy olyan módszer kidolgozásához, amely a jövőben redukálhatja és megelőzheti az ilyen tragédiák megtörténését. Ez a profilozás módszere.

Mindezek mellet a két nyomozó magánélete sem könnyű. Nehéz feladat ketté választani a magánéletet a munkától. Ford ügynök és Tench ügynök megküzd az élet nehézségeivel, miközben munkájuk egyértelműen minden napot megpecsétel.
A sorozat minden perce érdekfeszítő, izgalmas, ingerekkel teli. Zseniális színészi játékok, a rendezői fogások is Fincherhez méltóak. Ajánlom a krimi és a detektív műfaj szerelmeseinek, azonban megtekintése 18 év fölött ajánlott. Durva képkockák megjelenése és meghökkentő történetszála miatt ajánlom, hogy ne egyedül tekintsük meg a sorozatot. Ha éppen szorongással küzdesz, inkább válassz másik, könnyedebb műfajú sorozatot, és mindenképpen keress fel szakembert, vagy beszéld meg problémádat családoddal.
Egy nélkülöző nemzet szülöttei
Nemes Jeles László harmadik nagyjátékfilmje, az Árva a 20. századi magyar társadalmi traumák és a személyes veszteségek metszéspontján született meg. Nagyszabású művészi alkotás, amely egyszerre beszél a mindennapi veszteségről és a gyászról. A történet a múltat nem pusztán idézi, hanem felépíti és újraéli – fájdalmasan, őszintén és minden pátosz nélkül.
Del Toro újraéleszti a Frankensteint
„Él-váltás” – a modern Frankenstein-történet új kiadását láttuk a minap férjemmel, a Frankenstein (2025) című filmet, amelyet Guillermo del Toro maga írta és rendezte, és amely a klasszikus Frankenstein; or, The Modern Prometheus-regény most már nemcsak adaptációja, hanem – részben – újragondolása is.
Az ember, aki az USA-ban született
Reneszánszukat élik a szélesvásznon a zenész életrajzok és az egy-egy híres énekes legismertebb albumának készítéséről szóló filmek, e kettő keveréke a legújabb mozi, a beszédes című, Springsteen: Szabadíts meg az ismeretlentől. Nem árul zsákbamacskát. Remek zenéket, nagy emberi vívódásokat ígér egy kissé szürkének ható főhőssel, aki a múlt démonjaival küzd, de végül a teljes nihil helyett a szupersztárság lesz osztályrésze.
Izland a melankólia szigete is
A Nyári fény, aztán leszáll az éj, Jón Kalman Stefánsson izlandi író melankolikus novellacsokorszerű regénye húsz éve nagy sikerrel szerepel a könyves toplistákon. Svéd és izlandi pénzből három éve kapott egy figyelemreméltó filmfeldolgozást, pár napja már látható a honi művészmozikban is. Tragikus és szívbe markoló, egyszerű, emberi, falusi történetek egyvelege, amely a forgalmazói plakát ellenére egyáltalán nem komédia, csak egy lassú dráma.
Imposztorra várva
Közel egy éve töretlen sikerrel megy a Pesti Színházban Rudolf Péter rendezésében, Spiró György műve alapján készült Az imposztor, amely komédia jellege ellenére komoly társadalom- és politikakritikával is bír. A közel háromórás darab minden perce igazi élményt ad a rá jegyet vevőknek. Kern Andrással a címszerepben a darab jutalomjáték, a várható, megérdemelt tapsvihar azonban egyértelmű kikacsintás az elmúlt 30 évünk viszonyaira is. De lássuk a részleteket.