Erős idegzetűeknek – MINDHUNTER
- Dátum: 2021.07.18., 16:28
- Nagypál Bíborka Anna
- deviancia, elemzés, gyilkosság, kritika, pszichológia, sorozat
Befejeztem a Netflixen található Mindhunter című sorozatot, de sajnos nem tölt el izgalommal a következő évad megjelenése – mert nem is lesz. Nagyon szomorú vagyok miatta, mert ez a streamingszolgáltatás egyik legérdekfeszítőbb sorozata, amit tényleg ajánlok megtekintésre.
A sorozat John E. Douglas és Mark Olshaker Sorozatgyilkosok című könyvén alapszik. A sorozatot a méltán híres David Fincher (Holtodiglan, Harcosok klubja) rendezte. Két évad készült összesen 19 résszel, az első évad 2017-ben érkezett meg a streaming szolgáltatásra. Sajnos a sorozat nem hozta az elvárt szintet, jóval kevesebb megtekintés érkezett, mint amit elvártak volna a producerek, ráadásul a forgatási idő is hosszúra nyúlt, és nem alacsony költségvetésű sorozatról beszélünk. Emiatt a szolgáltató bejelentette, hogy nem tervezik folytatni a Mindhunter című sorozatot. Pletykák azonban indultak arról, hogy Fincher ismét szerződést köt a gyártóval, de hivatalos megerősítés még nem látott napvilágot.
A Mindhunter az 1970-es és ’80-as évekbe kalauzolt, melynek főszereplője két FBI-ügynök, Holden Ford (Jonathan Groff) és Bill Tench (Holt McCallany) voltak, akik egy pszichológusnővel, Wendy Carral (Anna Torv) dolgozták ki a bűnügyi profilozás alapjait. Hátborzongató részletek derülnek ki a sorozatgyilkosok mentális állapotáról. Fel is vetődik a kérdés: Van tudatosság a tettükben? Mire vezethető vissza ez a deviancia?
A sorozat során létező gyilkosok jelennek meg, a két FBI-ügynök pedig Amerikát járva interjúznak a legveszedelmesebb bűnelkövetőkkel. Próbálják pszichológiailag, lélektanilag, szociológiailag besorolni a bűnelkövető típusokat. Sokuknak gyerekkori trauma okozott végső törést az életben. Azonban ez nem kifogás más életének kiontására. Vajon visszaintegrálhatóak ezek a bűnözők az életbe? Nyilvánvalóan nem, viszont mentális térképük felfedezése hozzájárulhat egy olyan módszer kidolgozásához, amely a jövőben redukálhatja és megelőzheti az ilyen tragédiák megtörténését. Ez a profilozás módszere.
Mindezek mellet a két nyomozó magánélete sem könnyű. Nehéz feladat ketté választani a magánéletet a munkától. Ford ügynök és Tench ügynök megküzd az élet nehézségeivel, miközben munkájuk egyértelműen minden napot megpecsétel.
A sorozat minden perce érdekfeszítő, izgalmas, ingerekkel teli. Zseniális színészi játékok, a rendezői fogások is Fincherhez méltóak. Ajánlom a krimi és a detektív műfaj szerelmeseinek, azonban megtekintése 18 év fölött ajánlott. Durva képkockák megjelenése és meghökkentő történetszála miatt ajánlom, hogy ne egyedül tekintsük meg a sorozatot. Ha éppen szorongással küzdesz, inkább válassz másik, könnyedebb műfajú sorozatot, és mindenképpen keress fel szakembert, vagy beszéld meg problémádat családoddal.
Könyvelő 2.: Lazább, humorosabb, de hű az eredetihez
Vannak olyan művek, amelyek azonnal ikonikusak lesznek, mert sikerül megragadniuk egy igazságérzetet, egy ösztönszintű vonzalmat, miközben még mondanivalóval is bírnak. 2016-ban A könyvelő pontosan ilyen volt. Zseniális alkotás akcióval, drámával, fekete humorral és igazságtétellel. Azonban mi történik, ha egy ikonikus film folytatódik? A könyvelő 2. vígjátékosabb, mint elődje, és tele van új gondolatokkal, amikről érdemes beszélni.
A dinók sosem halnak ki? A Jurassic Park és mutációi
Steven Spielberg Michael Crichton Jurassic Park című bestseller könyvéből 1993-ban filmtörténetet alkotott, komplett ajándéktárgy iparágak jövőjét alapozta meg hosszútávon. A dinoszauruszok tündöklése és vászonbéli hódítása mindig óriási siker. Íme hát a Jurassic Park és mutációinak szigorúan szubjektív listája paleontológus kezdőknek, haladóknak, de leginkább azoknak, akik, újra és újra szeretnek rácsodálkozni a CGI legújabb vívmányaira és a saját magukban szunnyadó felfedező, kalandvágyó kisgyerekre.
Generációk háborúja – Kritika
A II. világháború borzalmait ritkán látott nyíltsággal és mélységgel mutatja be a Generációk háborúja című német minisorozat, amely öt fiatal barát sorsán keresztül tárja fel a konfliktus emberi árát és a túlélés drámáját az 1941 és 1945 közötti évekből. Ráadásul a „vesztes nácik” szemszögéből láthatjuk az emberi lélek küzdelmeit egy olyan korban, amely örökre megváltoztatta Európát.
John Wick világa balettel újratöltve
A John Wick-filmek bűnös élvezetet jelentettek minden akciórajongónak. Ez a jelen állás szerint négy rész finom stílushullámzás volt a kaszkadőrök akcióorgiája, az extrém fegyverfetisizmus és a letisztult, maszkulin westernek botegyszerű dramaturgiája közt. Ennek oldalbordájából nőtt ki és szeretne méltó folytatás lenni a feminista párja, a Ballerina, amelyben Ana de Armas szövi újra és tovább a John Wick-moziuniverzum bérgyilkosokkal és titkos klánokkal teletűzdelt, videójátékszerű világát. A történet vajon megüti-e a szórakoztató elődök szintjét, és ez a törékeny, csinos nő eléggé meggyőző lesz-e gyilkológépszerepben? Ezekre kerestem a választ a moziban.
Tündék és ördögfiak nagyvásznon
Dargay Attila – a magyar rajzfilmgyártás ikonikus alakjának –, a Vuk és a Ludas Matyi alkotójának régi álma vált valóra. Vörösmarty Mihály költeménye, a Csongor és Tünde ötven év után végre animációs feldolgozást kapott. A művész figuratervei alapján készült, de a mai kor gyermekei számára talán kevésbé ismert mű, felveti a kérdést, hogy vajon mit üzenhet ez a modernizált klasszikus a kiskorú nézőknek és a szüleiknek, különösen, hogy a feldolgozás igazi hőse egy dialógíró, Speier Dávid?