A kommunikációs problémák típusai
- Dátum: 2021.05.24., 06:32
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- artikuláció, beszéd, kommunikáció, nyelv, nyelvprodukció
A kommunikációs problémák átfogó megnevezése a beszédben való akadályozottság. Bármely életkorban felléphet, kialakulhat öröklött, szerzett, organikus,funkcionális okok következtében, különféle tüneti szerveződésben és kiterjedtségben.
A Hangadás rendellenessége:
diszfónia
A beszéd-és nyelvi fejlődés zavarai:
megkésett beszédfejlődés
fejlődési diszfázia
Az artikuláció zavarai:
pöszeség
orrhangzós beszéd (rinofónia)
A beszédfolyamatosság zavarai:
dadogás
hadarás
Az olvasás és írás teljesítmény zavarai:
az olvasás teljesítmény zavara – a diszlexia
az írás és a helyesírás zavara – a diszgráfia és diszortográfia
A kialakult beszéd zavarai:
szelektív mutizmus
afázia
A beszédakadályozottság tünetei megnyilvánulhatnak a hangadás a beszéd- és nyelvi fejlődés, a beszédfolyamatosság,az olvasás, írás, helyesírás (írott beszéd) teljesítményeiben, valamint a már kialakult beszéd-, nyelvi produkció változásaiban.
A hangadás zavara a gége és a hangszalagok működésének elégtelenségéből vagy eltéréseiből adódik, ilyen a rekedtség (diszfónia).
A nyelvi fejlődés zavarai a megkésett és sérült beszédfejlődés, továbbá az artikulációs zavarok tünetegyütteseiben mutatkoznak meg (fejlődési diszfázia, általános pöszeség, rinofónia).
A beszédfolyamatosság eltérései a dadogás és hadarás.
A korai beszédproblémák következményeként, vagy önállóan jelennek meg az olvasás, írás, helyesírás különböző nehézségei.
A logopédia és a pszichológia határterületére esik a kialakult beszéd sajátos zavara, az elektív mutizmus és a beszéd-, nyelvprodukció traumás sérülése az afázia.
A beszédzavar elsősorban a beszédszervi központ fejlődési és működési akadályozottsága folytán jön létre, egyidejűleg érintve a kommunikációs teljesítmények több területét, a hangzó-kifejező beszédet és a nyelvi működést is.
Hátterében sok ok húzódhat meg, tünetei különféle kombinációkban,különböző életkorban jelennek meg.
A beszédhiba a beszédbeli akadályozottság legenyhébb fomája.
A beszédhangok képzésének eltérései tartoznak ide, amikor is a hiba hátterében inkább a beszéd és nyelvi fejlődés lassúsága, valamint a beszédszervek ügyetlensége, renyhesége, a hallási észlelés gyengesége valószínűsíthető.
Tünetei a hangzó beszéd artikulációs hibáiban, a nyelv érési folyamatainak lassúságában nyilvánulnak meg.
Szerző: Udvari Fanni
Az elmúlás emlékezete – a múltban és a jelenben
Minden ősz végén, amikor elérkezik november elseje, a temetőkben lassan feltűnnek a gyertyafények. Virágárusok lepik el a sarkokat, a bejáratnál mécsesek sora csillog. A látvány egyszerre meghitt és ismétlődő, valami, amit már megszoktunk. Azonban miben változott ez az időszak az elmúlt évekhez képest?
Logoterápia – hogy megtaláljuk a boldogságot
Sokféle terápiát ismerünk, amivel könnyebbé vagy jobbá tehetjük az életünket, de van egy igazán különleges ezek között. Ez a logterápia.
Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról
Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.
A hipochondria lélektana
A sokak által emlegetett betegségfóbia nem egyszerűen túlzott aggódás az egészség miatt, hanem egy mélyen gyökerező pszichés állapot. Ilyen esetekben a félelem a betegségektől önálló életre kel és teljesen eluralhatja az ember gondolkodását, mindennapjait. A kérdés, hogy miért alakul ki ez a szorongás, és hogyan képes fizikai szinten is valóságossá válni.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?