Shinrin-yoku, azaz erdőfürdőzés
- Dátum: 2021.05.18., 03:51
- Balogh Emese
- képek:pixabay.com
- erdő, erdőfürdőzés, fizikális, foglalkozás, hangulat, jóga, koncentráció, kortizolszint, légzés, légzésgyakorlat, levegő, meditáció, mentális, motiváció, nyugalom, pihenés, séta, shinrin-yoku, sinrin-joku, természet
A shinrin-yoku (néhány helyen sinrin-joku) vagy más néven erdőfürdőzés eredetileg Japánban terjedt el, még az 1980-as években. Röviden a természet terápiaszerű élvezetét jelenti és a japánon kívül számos más kultúrában megtalálható. Eredetileg azért kezdték el alkalmazni, mert az ipari és technikai robbanás okozta kiégés és hétköznapi mókuskerék által okozott mentális és fizikai problémákra úgy gondolták, az nyújtja a legjobb megoldást, ha visszatérünk a természetbe. Bár fürdőzésnek hívják, nem úszásról van szó, inkább az erdők különleges és megnyugtató légkörében mártózunk egyet.

Mielőtt bárki boszorkányságnak kiáltaná ki, semmi ilyesmiről szó sincs, még csak nem is egy újabb módszer, hogy pénzt sajtoljanak ki a pihenni vágyókból. Egyedül is elmehetünk erdőfürdőzni, egy egyszerű sétából is állhat maga a gyakorlat, persze, aki szeretne, szervezett foglalkozásokra is elmehet. Bár nem egy szigorú edzéstervre kell gondolni, azért van itt is néhány alapvető szabály. Az egyik a zavaró tényezők kizárása, mint például a mobilok és a hangos beszélgetés mellőzése. Ezen kívül különböző légzésgyakorlatokat végeznek az ilyen foglalkozásokon, sétálnak és megpróbálnak minél inkább jelen lenni az adott pillanatban, figyelni a körülöttük lévő világra, érzetekre.
Egyszerűnek tűnhet, azonban a résztvevők rengeteg pozitív hatásról számoltak be egy-egy ilyen erdőfürdőzés után. Kutatók tanulmányt is végeztek alig 2 éve, 2019-ben arról, milyen hatásai vannak a szervezetre ennek a kikapcsolódási formának. Azt találták, hogy nem csak mentálisan figyelhetjük meg előnyös hatásait a természetben töltött időnek, de biológiai szinten is kimutathatók változások. A kortizolszint például kivétel nélkül csökkent a résztvevők szervezetében. A kortizol egy stresszhormon, ami többek között befolyásolja a hangulatot, a motivációt és a félelmet is, valamint közvetetten részt vesz a vérnyomás és az alvás-ébrenlét ciklikus szabályozásában. Érdekesség, hogy azoknál is kimutatták a kortizolszint csökkenését, akiknek csak képeket mutattak különböző erdőkről.

Egyesek szakértők szerint, bár még nem túl felkapott tevékenység, de a jövőben akár olyan népszerű is lehet, mint a jóga vagy a meditációs foglalkozások. A mai rohanó, stresszes világban talán nem is ártana mindenkinek receptre írni heti legalább egyszer azt, hogy töltsön időt a természetben. Emellett a városi szmog után jól fog esni a friss, tiszta, erdei levegő, illetve maga a séta is tökéletes mozgásforma kezdőknek, vagy éppen sportolni vágyóknak. Itthon is akad lehetőségünk kipróbálni ezt a furcsa módszert, akár egyedül, akár szervezett, vezetett foglalkozások keretében.
Magyar konyha újragondolva
A magyar konyha gazdag hagyományai nem zárják ki az egészségtudatos szemléletet, sőt, megfelelő átalakítással jól illeszthetők a modern életmódhoz. A kérdés nem az, hogy lemondjunk-e róla, hanem az, hogyan tudjuk okosan újragondolni ezeket a recepteket.
Új egyensúly otthon – amikor végre jutott idő egymásra
Az év nagy részében szinte észrevétlenül sodródtunk a teendők között. Munka, iskola, különórák, határidők követték egymást, és a napok gyakran úgy teltek el, hogy alig maradt valódi idő egymásra. Aztán megérkezett a húsvéti tavaszi szünet, és hirtelen történt valami: lelassult a tempó, és végre lehetőség nyílt arra, amire hónapok óta nem volt – együtt lenni.
Kutyapanzió: nyugodt megoldás, amikor kedvencünk felügyeletre szorul
A modern életvitel sokszor olyan helyzeteket teremt, amikor a gazdik átmenetileg nem tudnak gondoskodni négylábú társukról. Legyen szó nyaralásról, üzleti útról vagy váratlan elfoglaltságról, a kutyapanziók egyre népszerűbb megoldást kínálnak.
Digitális emésztés – Te figyelsz arra, hogy mit fogyaszt az agyad?
Az egy dolog, hogy odafigyelünk, vagy legalább is megpróbálunk odafigyelni arra, hogy mit eszünk, hogy ne terheljük az emésztőrendszerünket. De vajon hányan figyelünk arra, hogy mit fogad be az elménk?
Mindenkinek van szerencseszáma - a Tiéd melyik?
Van, aki a hármasra esküszik, más a hetest tartja különlegesnek, és akadnak olyanok is, akik egy születési dátumhoz vagy egy fontos életeseményhez kötik a „szerencseszámukat”. De vajon valóban mindenkinek van ilyen száma, vagy csupán az emberi elme játéka az egész?