Menü

Shinrin-yoku, azaz erdőfürdőzés

A shinrin-yoku (néhány helyen sinrin-joku) vagy más néven erdőfürdőzés eredetileg Japánban terjedt el, még az 1980-as években. Röviden a természet terápiaszerű élvezetét jelenti és a japánon kívül számos más kultúrában megtalálható. Eredetileg azért kezdték el alkalmazni, mert az ipari és technikai robbanás okozta kiégés és hétköznapi mókuskerék által okozott mentális és fizikai problémákra úgy gondolták, az nyújtja a legjobb megoldást, ha visszatérünk a természetbe. Bár fürdőzésnek hívják, nem úszásról van szó, inkább az erdők különleges és megnyugtató légkörében mártózunk egyet.

Mielőtt bárki boszorkányságnak kiáltaná ki, semmi ilyesmiről szó sincs, még csak nem is egy újabb módszer, hogy pénzt sajtoljanak ki a pihenni vágyókból. Egyedül is elmehetünk erdőfürdőzni, egy egyszerű sétából is állhat maga a gyakorlat, persze, aki szeretne, szervezett foglalkozásokra is elmehet. Bár nem egy szigorú edzéstervre kell gondolni, azért van itt is néhány alapvető szabály. Az egyik a zavaró tényezők kizárása, mint például a mobilok és a hangos beszélgetés mellőzése. Ezen kívül különböző légzésgyakorlatokat végeznek az ilyen foglalkozásokon, sétálnak és megpróbálnak minél inkább jelen lenni az adott pillanatban, figyelni a körülöttük lévő világra, érzetekre.

Egyszerűnek tűnhet, azonban a résztvevők rengeteg pozitív hatásról számoltak be egy-egy ilyen erdőfürdőzés után. Kutatók tanulmányt is végeztek alig 2 éve, 2019-ben arról, milyen hatásai vannak a szervezetre ennek a kikapcsolódási formának. Azt találták, hogy nem csak mentálisan figyelhetjük meg előnyös hatásait a természetben töltött időnek, de biológiai szinten is kimutathatók változások. A kortizolszint például kivétel nélkül csökkent a résztvevők szervezetében. A kortizol egy stresszhormon, ami többek között befolyásolja a hangulatot, a motivációt és a félelmet is, valamint közvetetten részt vesz a vérnyomás és az alvás-ébrenlét ciklikus szabályozásában. Érdekesség, hogy azoknál is kimutatták a kortizolszint csökkenését, akiknek csak képeket mutattak különböző erdőkről.

Egyesek szakértők szerint, bár még nem túl felkapott tevékenység, de a jövőben akár olyan népszerű is lehet, mint a jóga vagy a meditációs foglalkozások. A mai rohanó, stresszes világban talán nem is ártana mindenkinek receptre írni heti legalább egyszer azt, hogy töltsön időt a természetben. Emellett a városi szmog után jól fog esni a friss, tiszta, erdei levegő, illetve maga a séta is tökéletes mozgásforma kezdőknek, vagy éppen sportolni vágyóknak. Itthon is akad lehetőségünk kipróbálni ezt a furcsa módszert, akár egyedül, akár szervezett, vezetett foglalkozások keretében.

Alkohol és sport: rontja a teljesítményt?

Vajon tényleg visszaveti a sport teljesítményünket, ha olykor megiszunk egy kis bort, vagy röviditalt, vagy alkalmanként ennyi belefér és ne fogja negatívan befolyásolni a sportteljesítményt?

A rossz főnök jellemzői

Jó vezetőnek lenni kemény munka, rossz vezetőnek lenni viszont igazán könnyű. Ám semmi sem fekete vagy fehér: senki sem állhat a spektrum két végpontján, vagyis nincs teljesen tökéletes vezető, ahogy ördögtől való, rossz főnök sem. Ha a vezetők odafigyelnek arra, hogy ne kövessék el ezeket a hibákat, számos buktatót elkerülhetnek.

Mi okozza a tavaszi fáradtságot és mit tehetünk ellene?

A tavaszi fáradtság nem betegség, sokkal inkább egy fizikai és pszichés tünetekkel járó, ideiglenes állapot, jellemző rá a kimerültség, a letragikus hangulat, olykor a fejfájás, migrén vagy alvási nehézségek.

Tízmilliószoros napok 2024-ben! Melyek ezek és mit jelentenek?

Aki hisz és követi az asztrológiát, annak érdekes lehet a következő információ, vagy talán már fejből tudja is azokat a dátumokat, amelyeket tízmilliószoros napoknak nevezünk, vajon melyek ezek a dátumok 2024-ben?

Ments meg három életet!

„Adj vért és ments meg három életet!” – ismerjük a mondást, de vajon voltunk – már vért adni, rendszeres véradókká váltunk-e, tudjuk, hogy miért fontos a véradás?