Menü

Immunglobulinok szerepe a védekezésben

Az immunglobulinok olyan fehérjék, melyekhez egy szénhidrát kapcsolódik, vagyis biokémiai szempontból glikoproteinek. Tulajdonképpen ellenanyagként funkcionálnak, sokszor ezt az elnevezést hallhatjuk, mikor immunglobulinokról beszélnek.

Maga a globulin kifejezés arra utal, hogy a fehérjék elválasztásánál, vagyis az elektroforézisnél a gamma csoportba tartozik. Ilyen az IgG, ez egy fő immunglobulin, vagyis ez biztosítja a hosszú időre szóló immunitást. A gamma csoportba tartozik még az IgM is, ez a kezdeti immunreakcióban játszik szerepet, valamint a C-reaktív fehérje, ami pedig a gyulladásos reakcióknál játszik közvetítő szerepet.

Visszatérve az immunglobulinok, vagy ellenanyagokra; ezeket a fehérjemolekulákat azért termeli az immunrendszer, hogy felismerje és semlegesítse az idegen anyagokat. Szándékosan beszélünk idegen anyagokról, mivel normális esetben valóban csak az idegen anyagokkal szemben lép fel az immunrendszer, kóros esetben azonban akár a saját szervezetünk sejtjei ellen is indíthat válaszreakciót; ekkor beszélünk autoimmun betegségről. Szóval ezek az ellenanyagok az idegen molekula egy-egy egyedi részét ismerik fel: ezt az egyedi részt hívjuk antigénnek.

Sokszor keverik az antitest kifejezést az antigénnel. Az antitest maga az ellenanyag, vagy immunglobulin. Amit pedig felismer, az antigén. Mivel rengeteg féle antigén van, ehhez mérten az antitestek is sok félék.

Az immunglobulinoknak több típusa létezik. Ezek a már említett IgG, IgM, valamint az IgA, IgD és IgE is. Mindnek megvan, hogy hol és milyen funkcióval járul hozzá az immunrendszer megfelelő működéséhez.

Az orvostudományban fontos szerepet töltenek be az immunglobulinok és azok kimutatása. Innen tudhatjuk például, hogy átesett-e már egy adott fertőzésen a beteg. Ha nem találunk a szervezetében olyan antitestet/ellenanyagot, ami az adott betegség ellen termelődik, akkor vagy nincs a szervezetében fertőzés, vagy annyira régen történt, hogy már nem termeli az adott antitestet a szervezete. Magyarul a védettség és a fertőzés meglétét vagy hiányát tudjuk kimutatni ezek vizsgálatával.

Fontos szerepet töltenek be az antigének és antitestek vizsgálata a magzatvédelemben is. Például a már jól ismert Rh vércsoport esetében. Születéskor a magzat vére az anya szervezetébe juthat. Ha az anya Rh negatív és a magzat Rh pozitív, akkor az anya számára idegen antigén (Rh pozitív vér) ellen antitestek termelődnek. Ez első szülésnél még nem probléma, viszont a második terhességnél, ha a magzat újra Rh pozitív, akkor az anya vére már tartalmaz ez ellen antitesteket, így veszélyes lehet a magzatra. Ez ellen persze ma már tudunk védekezni különleges antitestekkel, de régen például egy Rh negatív anyának csak egy Rh pozitív gyermeke lehetett.

Összefoglalva tehát az immunglobulinok a szervezetünk által termelt ellenanyagok, melyek különböző időben, különböző ideig termelődnek és más-más funkciókat látnak el. Kimutatásuk és vizsgálatuk pedig fontos információt nyújt egy fertőzés meglétéről és az azzal kapcsolatos védettségről.

Balogh Emese

Természetes gyógymódok elfertőződött sebre

Amikor egy seb elfertőződik, a szervezetben azonnal megindul a védekezés: a terület bepirosodik, meleg lesz, megduzzad, esetleg sárgás vagy zöldes váladék jelenik meg. Ilyenkor a test jelzi, hogy segítségre van szüksége. A természetes gyógymódoknak ilyenkor nem az a feladatuk, hogy kiváltsák a steril tisztítást vagy az orvosi ellátást, hanem hogy támogassák a bőr regenerációját, csökkentsék a gyulladást, és elősegítsék a tisztulást.

Fájnak a vállaid? – ezt üzeni a lelked!

A vállaink fájdalma gyakori panasz, sokszor csak egy rossz tartás okozhatja, de mi van akkor, ha más áll a háttérben? A lelki gondok sok esetben a vállainkon landolnak.

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

A bőrviszketés fiziológiája és okai

A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.

Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?

A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.